Senki sem vitatja, Franciaország továbbra is turisztikai és gasztronómiai nagyhatalomnak számít a világon. Viszont a szomszédos államok, Spanyolország és Olaszország tengerpartjai, kulturális emlékei és kulináris vonzereje a nyári szezonban sok tekintetben megközelítik vagy felülmúlják a franciákét (ez biztosan igaz a magyar utazási szokásokat tekintve).

A sokak által nagy becsben tartott francia konyha is vesztett pozícióiból az utóbbi években. Példa erre a mindenhol mértékadónak számító brit Restaurant Magazine részéről nemrég közzétett szakmai besorolás: a világ első tíz legjobb éttermének ranglistáján csak a 7-ik és a 9-ik helyen szerepel két francia étterem. A bárányhús-ételeiről híres Laguiole-i Bras vendéglő tavaly is hetedik volt, viszont a modern francia konyha atyjának tekintett mesterséf, Pierre Gagnaire párizsi étterme (mely az ő nevét viseli) a harmadik helyről hat helyezést visszacsúszva, az idén csak kilencedik lett. Az utóbbi időben visszaesett a legpiacképesebb francia borok exportja is.

Asztalfoglalás. Több vendéget akarnak

Valószínűleg mindezeket is figyelembe véve született a kormánydöntés, hogy csökkentik az éttermi fogyasztás általános forgalmi adóját. Az állami beavatkozás hivatalosan is megfogalmazott célja a gazdasági krízis enyhítése a vendéglátás és a csúcsgasztronómia területén. Az áfa nagymértékű megkurtítása közvetlenül visszahat a francia éttermekben fogyasztott ételek-italok árára. Július 1-jétől az áfa 19,6 százalékról 5,5 százalékra csökken, ami azt jelenti, hogy a vendéglátók 10 százalék körül tudják az éttermi fogyasztás árát redukálni. S ez bizony nem kevés.

Az intézkedéssel a francia kormány el szeretné érni, hogy a júliustól kezdődő idegenforgalmi csúcsidényben újra megnövekedjen a szállodák, éttermek, kávéházak telítettsége és látogatottsága. Ez fontos gazdasági tényező, mivel Európában Franciaország a második legnagyobb idegenforgalmú ország. Az érintett szektor képviselői első nyilatkozataikban megelégedettséggel nyugtázták a kormány áfacsökkentési döntését.