A márciusi ifjak vezére, a 26 évesen legendává lett költő inkább az éhezést  ismerte, mint a jóllakottságot. A gyenge gyomrú, vékony poétát bordalai okán nagy korhelynek tartották, pedig nem volt az más, csak költői fantázia. A róla elnevezett Petőfi rostélyost pedig soha meg nem kóstolta. Amint Szakál László, Híres emberek híres receptjei című művében írja, a hálás utókor akarta így kárpótolni őt az elmaradt örömökért. Bár éppenséggel Petrovics István mészárszékéből kerülhetett volna kövér rostélyos, Hrúz Mária szlovák felmenői pedig biztosan sütöttek burgonyalángost, ami oly jól illik ehhez az ételhez.

Hozzávalók: 1,4 kg marha rostélyos,15 dkg zsír (vagy olaj), 25 dkg vöröshagyma, 2 dkg fokhagyma, 3 dkg őrölt pirospaprika, só, őrölt köménymag ízlés szerint, 25 dkg kész lecsó, 10 dkg liszt, 20 dkg füstölt szalonna.

A szeletekre vágott, kiklopfolt húst sózzuk, beszórjuk köménymaggal, lisztbe hempergetjük. A felforrósított zsiradékon hirtelen átsütjük, majd kivesszük, melegen tartjuk. Ugyanebben a zsiradékban megizzasztjuk a felkockázott szalonnát, a kis darabokra vágott hagymát, zúzott fokhagymát. Hozzákeverjük a piros paprikát és visszatesszük a hússzeleteket. Lefedve megpároljuk. Mielőtt kész, hozzáadjuk a lecsót és együtt beforraljuk.

A Petőfi rostélyost puliszkával vagy burgonyalángossal kínáljuk. A lángoshoz 1,5 dkg élesztőből és kevés lisztből kovászt készítünk, meleg helyen megkelesztjük. 1  kg főtt, áttört burgonyát összedolgozunk ugyanennyi liszttel és a  kovásszal. Jól kidolgozzuk, újra kevés ideig pihentetjük. Lisztezett deszkán kb.1 cm vastagra kinyújtjuk a tésztát, négyszögletes darabokra vágjuk,majd ismét kicsit pihentetjük. A kézzel   meghúzkodott tésztadarabokat kevés zsíron, palacsintasütőben hirtelen megsütjük.

(Recept Szakál László idézett művéből).

- gy -