A feljegyzések szerint minden bizonnyal Ázsiából eredő gyümölcs latin neve éppen csábos illatának köszönhetően, lehetne akár egy parfümé is: Fragaria vesca. Nem véletlen, hogy már Ovidius megénekelte verseiben a dallamosan csengő névvel illetett, vadon termő ősét, melyet az ókorban is ismertek. Igaz, gyógynövényként jegyezték. Évszázadokon keresztül díszítő elemként, jelképként is találkozhatunk vele, például hármas levélformája a Szentháromság jelképe is. Egy középkori orvosságos könyvben mint étvágygerjesztőt és hűsítőt lajstromozták.

Aréna 2000 kiadó

A 14. században a franciák főleg dísznövényként termesztették, s csak évszázaddal később ültették gyümölcsként. Ekkortól - főleg már a16. századra - az angolok és a franciák nagy kedvence, de ízlelgetését csak az igazán jómódúak engedhették  meg maguknak. Maga VIII. Henrik is nagy kedvelője volt, aki egy kis kosár eperért komoly összegeket áldozott. Ma már számos keresztezés, nemesítés után kóstolhatjuk az eper több száz fajtáját.

Az epret nem egyszer  szamócának is nevezik, a szakértők szerint ez utóbbi lenne a helyes megnevezés.Szamóca a vadon termő, apró szemű fajta.,de a termesztett, nemesített, szabadföldi gyümölcs is valójában erre a névre hallgat . Az eper pedig  a ma már ritkaságszámba menő eperfa termése. Az eperfa termését a vándorok eledeleként  tartották számon. Az országutakat, mezőket szegélyező eperfák régebben mindennapos látványnak számítottak. Mint ahogy ott bólogattak a tanyákon, a falusi portálok előtt, de még némely városi bérház  belső udvarán is előfordultak. Ma már ritkaságszámba megy, ha utunkba kerül, ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy megkóstoljuk a fán termő epret.

Az eperszezon május közepétől június végéig tart. Manapság ugyan  már egész évben ott piroslik a nagyobb bevásárlóközpontok polcain, de az idényen kívüli, főleg importált kínálat inkább csak díszítésre alkalmas. A legtöbbször mesterségesen érlelt, semleges ízű, bármily szép is. Az igazi, zamatos, lédús gyümölcs kizárólag szabadföldön terem. A rövid szezon alatt  a friss eperből készítsünk desszertet, hideg levest, fagylaltot, szörpöt, lekvárt; gombóc töltelékeként, saláták kiegészítőjeként is kiváló. Gazdagíthatjuk  vele a reggeli müzlit és joghurtot is. De akár bor is lehet belőle, nem szólva a fantasztikus eperpálinkáról. Valódi íze és zamata azonban igazán magában fogyasztva, nyersen érvényesül. Esetleg még egy kis tejszínhabbal…vagy egy pohár pezsgőbe dobva, netán olvasztott étcsokiba mártva.

S hogy az édes csábítót miért is tartották számon gyógynövényként? Nos, fél kiló eper annyi C-vitamint tartalmaz, ami több, mint egy felnőtt napi vitaminigénye. Csökkenti a szívbetegségek, az érelmeszedés és a rákbetegségek kialakulását, erős antioxidáns hatású. Magas a vas- és káliumtartalma, így erős méregtelenítő hatása van. Oldja a koleszterint, fogyasztása áldásos vese- és májgyulladásban szenvedőknek. Mivel nagyon alacsony a kalóriatartalma, fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják.

De nemcsak az egészségünkre van ilyen kiváló hatással az eper, rendkívül hatékony a szépségápolásban is. A benne található vitaminok és ásványi anyagok feszesítik a bőrt, így nyersen fogyasztva belső, pakolásként alkalmazva külsőleges bőrszépítő. Az összetört eper, bármily hihetetlen, kiváló fogfehérítő hatással is bír. Ha az eperpürével jól átdörzsöljük a bőrünket, megvéd minket a nap káros sugaraitól is. Ráadásul az eper magja olyan anyagokkal is bír, ami afrodiziákumként is elismert. Így nem csoda, hogy a gyönyörű külsejéből fakadóan is erotikus gyümölcsnek tartott eper "főszerepet" kapott az emlékezetes 9 és fél hét című filmben.

1 kg eper
5 dl tejszín habbá verve
30 dkg mascarpone (finom 3 dl natúr krémjoghurttal is)
3 evőkanál narancslikőr
2 teáskanál vaníliaaroma
20 dkg porcukor
mentalevél a díszítéshez
karamell- vagy csokiöntet a díszítéshez

Az eper szárát eltávolítjuk, majd megmossuk. A díszítéshez félreteszünk pár egész szemet, kb. 15 – 20 dkg epret apró darabokra vágunk és szintén félretesszük. A többi epret botmixerrel pépesítjük. A mascarponét ( vagy joghurtot ) óvatosan összekeverjük a tejszínhabbal, a porcukorral, a narancslikőrrel és a vaníliaaromával, majd végül hozzáadjuk a pépesített epret. Jól elvegyítjük, majd hozzákeverjük az apróra vágott eperdarabkákat. Fagylaltgépbe öntjük, és kb. 25-35 perc alatt megfagyasztjuk. Mentalevéllel díszítve, karamell- vagy csokoládészósszal tálaljuk. Ha nincs fagylaltgépünk, akkor egy műanyag tálba öntjük a masszát, mélyhűtőbe tesszük 2-3 órára. Kivesszük és elektromos mixerrel jól átkeverjük, hogy krémes legyen, a jégkristályok elvegyüljenek. Ezt az eljárást még kétszer megismételjük, és tálaljuk.

Epres-tejszínes túrótorta mandulakabátban

Aréna 2000 kiadó

1 kerek piskótalap
50 dkg eper
25 dkg túró
25 dkg mascarpone
4 dl tejszín habbá verve
25 dkg porcukor
3 teáskanál vaníliaroma
1 citrom  reszelt héja
eperlekvár
10 dkg mandulapehely a díszítéséhez
Csokoládéforgács (vagy reszelék) a díszítéshez

A kerek piskótalapot – készen is kapható – három részre osztjuk. Az áttört túrót áttörjük, a tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük. A mascarponét, a túrót, a tejszínhabot, a reszelt citromhéjat és a vaníliaromát összekeverjük. A krémbe belevegyítjük a félbe vagy negyedbe vágott, megmosott eperdarabokat. Az eperből tegyünk félre a díszítéshez is. A tortalapokat megkenjük vékonyan eperlekvárral, és megtöltjük az epres krémmel. A torta tetejét is bevonjuk. Az oldalára eperkrémes- mandulapelyhes bevonat kerül, a tetejét pedig a félre tett eperdarabokkal és csokoládéforgáccsal díszítjük.

Epres saláta

20 dkg rukkola vagy madárbegy, bébispenót (lehet vegyesen is)
10 dkg eper
olívaolajból, balzsamecetből, pici sóval és barnacukorral készült dresszing
kevés pirított szezámmag vagy fenyőmag

A megmosott zöldsalátát óvatosan összeforgatjuk a negyedekre vágott eperrel. Ráöntjük a dresszinget, a tetejét megszórjuk a pirított magokkal. Azonnal, frissen fogyasztjuk. Önálló vacsorafogás, de kínálhatjuk kecskesajtokhoz, natúr, párolt vagy grillezett csirkemellhez is.