Több mint két évtizedes hagyománya van már  a Csongrádi Borversenynek. ahol a régió termelői mutatják be boraikat. Idén április 29-én rendezték a versenyt. A Duna Bor régióhoz tartozó vidék  39 borászának 119 tételét négy szakmai bizottság értékelte. A versenyen részt vevő vörösborok jellemzően 2009-es, a fehér- és rozéborok többsége pedig 2010-es évjáratú volt.

A bírálók 23 arany és 38 ezüst minősítést osztottak ki. A  verseny fődíját egy helyi – csongrádi - borász, Bodor László 2009-es évjáratú cabernet sauvignon bora nyerte el. „Nagyon szép borokat hozott a 2009-es év, így a versenyen is kiemelkedően erős mezőny jött össze” – mondta a győztes. Bodor László,  hét éve borlovag és rendszeresen résztvevője az Országos Bio Borverseny mellett a városi, megyei borversenyeknek is.  2002 óta foglalkozik  bio  szőlőtermesztéssel, és 2008 óta készít bort bio szőlőből. Borai hagyományos technológiával készülnek, nagy tölgyfahordós érleléssel.

„Kézműves borokat készítünk bioszőlőből; családi vállalkozásunk 7,5 hektárján csak kékszőlőt termesztünk” – mutatta be borászatát Bodor László. A pincészet jellemző fajtái a kékfrankos, a zweigelt, a cabernet sauvignon és a kadarka.

A fődíj nyertese mellett kiemelkedően szerepeltek a Csongrád Bor Kft., a Bokrosi Borászati Kft. és a Róna Kft. valamint a Farkas testvérek, Aradszky László, Gulyás Ferenc, Ungerbauer György, Újvári Mihály, Takács Ferenc és Tóth István családi pincészeteinek borai. A szőlőtermelők közül a csongrádi Kelemen Ferenc, Füzesi Ferenc és Pusztai Csaba mellett a forráskúti Molnár Mihály, valamint a pusztamérgesi Papp Ferenc emelkedett ki.

A Csongrádi borvidék a 2002-ben létrejött Duna borrégióhoz tartozik. Keleten a Tiszával határos, nyugaton és északon közvetlenül kapcsolódik a Kunsági borvidékhez, míg délen egészen az országhatárig húzódik. Összterülete 1440 hektár, összesen 19 település tartozik hozzá. A borvidéken minden kategóriában találhatók borok, az asztali fajtáktól a minőségi borokig. A legelterjedtebb fajták a kékfrankos, a kövidinka, a rajnai rizling, a kunleány, a zweigelt, az olaszrizling, a chasselas, a zalagyöngye, a cabernet franc, a zöldveltelini, a kadarka, a cserszegi fűszeres, a chardonnay, az ottonel muskotály és a rizlingszilváni.

A borvidék éghajlata – területi megosztottsága miatt is – meglehetősen szélsőséges, a déli területeken mediterrán jellegeket is visel. Az Alföld éghajlatának számos előnyös vonása van a mezőgazdasági termelés szempontjából. Meleg a nyár (a legmelegebb nyarak itt vannak az országban), az ősz hosszan tartó, derült, mérsékelten meleg. Hosszú, mintegy féléves a tenyészidőszak. Magyarországon a Duna–Tisza köze és a dél-alföldi területek kapják a legtöbb napsütést: 2050–2100 órát évenként. A magas hő- és fénymennyiség kedvez a szőlőtermesztésnek. A nyári melegben a homoktalaj visszaveri a napsugarakat, a hőmérséklet a talaj közelében elérheti a 60 fokot is. A nagy meleghez gyakran társul csapadékhiány. A terület talaja részben dunai eredetű meszes homok, részben mésztelen hordalék és homok, helyenként lösz és lösszel kevert homok.