Nem igaz, hogy nem a ruha teszi az embert. Egy angol feliratú pólóval például elég messzire eljut az ember. A mi pólónkra történetesen azt írták fel, hogy „If found, please return to the pub!” (Ha megtalálnak, legyenek szívesek visszavinni a kocsmába!”). Ez aztán annyira megtetszik az éppen aktuális borfesztiválozó helyi erőknek, hogy azon mód meghívnak egy pohár borra. Persze, ezzel nem mernénk garantálni senkinek az ingyenborozást, mert könnyen elképzelhető, hogy a borfesztiválozásba belefeledkezett helyi erők már olvasni sem tudnak – igaz, nem a merevrészegségről szólnak a borfesztiválok. Amelyekből meglepően sok van még késő augusztusban is.

A balatoni nyaralás nemcsak a strandon való punnyadásról szól. Az északi, de a déli parton is akad számos látni-, és kóstolnivaló. Balatonbogláron már nem is borfesztivált, hanem egyenesen szüreti fesztivált szerveznek augusztus 18-21 között, míg a XII. Hévízi Országos Borfesztiválon augusztus 17-21 között például élő R-Go koncerttel fokozzák a tudatmódosulást. A Csopak Napok – Borhét ugyanebben az időben próbál híveket és kóstolókat csábítani magához.

Jó szerencsénk minket a Balatonalmádi VIII. Borfesztiválra sodort el, amely a Wesselényi Strand főbejáratánál hívogatja a borra szomjazókat augusztus 5-21. között. E fesztiválnak az a különlegessége, hogy mély merítésben próbálja népszerűsíteni a bort, tehát nem kizárólag balatoni borászok műveivel lehet itt ismerkedni, hanem sokféle magyarországi borvidékkel is közelebbi kapcsolatba lehet kerülni. Sőt. Azért sőt, mert a szorgos borissza könnyedén belefuthat Balla Géza arad-hegyaljai nedűibe is. A Ménesi Borvidék mágusától ne hagyjuk ki a mustos fehéret, a rózsaszirom illatú traminit, az egyedi kadarkát, és az izgalmas kékfrankost. Kis könyörgésre még a kadarisszimából is kapunk kóstolót, ami még a sznobok számára is teljesen vállalható, aszúsodott, tehát édes vörösbor, a nők számára pedig kifejezett ajándék.

Ami a határon inneni borvidékeket illeti, feltétlen érdemes benézni néhány jó szó és pohár erejéig a csak mérsékelten ismert tokaj-hegyaljai Páll Pincészetbe. A tarcali borászat mellbevágóan jó száraz sárgamuskotályt készít, de az édes tételei miatt sem kell szégyenkeznie. Egyébként itt, ezen a fesztiválon botlottunk bele a 2010-es évjárat egyik – ha nem a – legjobb rozéjába. A Feind Pincészet, rozékhoz képest egészen szemtelenül drágán, 2500 forintos áron kínálja Shiraz Selection rozéját, ám a könnyed, fűszeres bor valószerűtlenül jól sikerült. Ha nem is best buy, de okvetlen kipróbálandó, ahogyan 2008-as, Vinagora-aranyérmes shiraza is. Az este legnagyobb meglepetése mégsem ez, hanem az öntörvényű Szent-György-hegyi borász, Nyári Ödön 2010-es szürkebarátja. Mondjuk ezt annak ellenére, hogy a szürkebarátot – eddig legalábbis – nem tartottuk kedvenc fajtánknak.

Hasonlóan kellemes meglepetéseket szerezhetünk magunknak, ha augusztus 28-ig ellátogatunk a Balatonfüredi Borhetekre. A 25 borászatot felvonultató rendezvénysorozatot a Tagore sétány szelíd platánjai alatt tartják meg minden áldott nap, reggel 10 és éjfél között, és bátor módon kizárólag a Balatonfüred-Csopak történelmi borvidék borait lehet itt kóstolgatni. Az éhesebbek frissen grillezett sajtokat is kóstolhatnak a debreceni mézeskalácsok és a már szokásos pecsenyék mellett, miközben a borvidék kitelepült 250 bora között válogathatnak. Amelyek között ott találni a megye vörösborát, egy 2009-es cabernet sauvignont adó pécselyi Balogh Pincét is. A jó kedélyű tulajdonosnak, Balogh Róbertnek fogalma sincs arról, mi az ásványosság, ő csupán tisztességgel készít nagyon korrekt, és arcátlanul olcsó borokat. Igyunk bátran franc-jából, de rizlingjéből is.

Tulajdonképpen nem nagyon lehet végzetesen mellényúlni, a szervezők adtak arra, hogy csak fogyasztható borokat engedjenek kitelepülni a Balaton partjára. A Lídia borház vagy a Koczor Pincészet, esetleg a Hudák vagy a Soma pultjainál is lehet érdekességeket, például jó ívású zweigeltet, sémillont találni, nem beszélve Figula borairól. És most egy vagyont érő tippet is megosztanánk a nagyérdeművel: ha udvariasan, csupán egy apró kóstolónyit kérünk egy-egy tételből, akkor azért egyáltalán nem számolnak fel pénzt – sem Almádiban, sem Füreden. Néhány pavilon alapos átvizsgálása után pedig már kifejezetten nehéz lesz eldönteni, melyik borból is rendeljünk egy teljes pohárral.