Az orosz főváros emlékhelye, a Poklonnaja-hegy igazi gasztro  ünnepi helyszínné vált szeptember 6-án, az 1147 óta 12 millió lakosú várossá terebélyesedett Moszkva születésnapján. Mint ilyenkor illik, a legjobb éttermek vonultak ki a vendéglátásra, s az eseményt egy 600 kilós ökör megsütésével is nyomatékosították.  

Ez talán nem is számítana olyan nagy durranásnak, ha egy hagyományos ökörsütésről lett volna szó, viszont ezúttal az ínyencség matrjoska változatát fűszerezték, pácolták, rakosgatták egybe.   A szakácsok saját kreativitásukkal ötvözve, régi orosz recept alapján sütötték meg a derék jószágot. A sült ökör matrjoskára című receptre egy Nagy Katalin cárnő idejéből származó szakácskönyvben bukkantak rá.

A megnevezés, vagyis az egymásba rakható festett orosz babák alapján, azért kannibalizmusra senki se gondoljon, bármit is feltételez a nagytermészetű, féktelen oroszokról. Ám ebben az esetben még csak nem is az egymás belsejébe helyezhető egyre kisebb ökrökről van szó. Valójában a belsőségektől kitisztított marhába gazdag fűszerezés után bárány került, a bárány belsejébe pedig négy kacsa. S hogy a kacsák se maradjanak üresek, bennük a helyet néhány tucat tyúktojás foglalta el, de nem akárhogyan, kacsamájjal megtöltve. A különböző fajta húsoknak az egybesütése a leírások – és az ünnepen lakmározók  - szerint a legfelségesebb ízeket adja.

mk.ru

Azt nem tudni, a minden oroszok cárnőjének nevezett II. Katalin udvari szakácsai honnan lesték el az ökörsütögetés matrjoskának nevezett változatát. Annyi viszont bizonyos, ennek spanyol leírása már megtalálható az uralkodónő trónra lépésénél több mint másfél évszáddal előbb, 1605-ben írt klasszikus spanyol regényben, a Don Quijote de la Mancha történeteiben. Írója, Miguel de Cervantes Saavedra így mesélt erről: „Az ökör belsejébe tizenkét kismalacot dugtak, hogy benne süljenek, s az ökröt ízesebbé tegyék”.   Bár Kasztília földjén nem adtak a más állatok húsával töltött ökörnek olyan hangzatos nevet, mint az oroszok.