„A gazdasági válság hatására 2008 végén megtapasztalt zuhanó árfolyamok, valamint a pénz- és tőkepiacok gyenge teljesítménye megváltoztatta a befektetők piaci magatartását. A válság óta csökkent a kockázatosabbnak számító a részvények, illetve a vegyes eszközök iránti kereslet, miközben folyamatosan nő a pénzpiaci eszközök népszerűsége. Az év második felében a tartós befektetési számla felfutása rendezheti át ismét a befektetési piacot” – mondja Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Nemcsak a magyarországi, de a kelet-közép-európai országok befektetőire általában jellemző, hogy nem igazán kockázatvállalók, ám a magyarok még ezen a körön belül is . „Egyértelműen látható, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hatására minden befektetői típus elmozdult a biztonságosabb befektetési eszközök irányába, és ez a tendencia csak részben állt helyre, annak ellenére, hogy az elmúlt 12 hónapban a részvénypiacok már ismét jól teljesítenek” – magyarázta Horváth István.

Védett alapok előnyben
Már a gazdasági válságot megelőzően is évről évre egyre nagyobb arányban választották a befektetők az egyik legbiztonságosabb befektetési formát, a tőke- és hozamvédett alapokat, amelyek a válság tetőpontján, a részvényárfolyamok zuhanásakor is megtartották értéküket. Az elmúlt egy-másfél évben, a részvénypiacok teljesítményének növekedésével ismét csökkent az arányuk, és visszaállt a válság előtti 15 százalék körüli értékre.

Eközben a pénzpiaci befektetések népszerűsége továbbra is töretlen, ma már a befektetések közel felét ezek teszik ki. A részvényeknél fordított tendencia érvényesült: a válság kirobbanásakor visszaesett a részvénybefektetések aránya, ami annak tudható be, hogy a részvények a kockázatosabb befektetési eszközök közé tartoznak.

Felfuthat a tbsz
A tapasztalatok szerint a válságot követően akár évekre is szükség van ahhoz, hogy a befektetők ismét elmozduljanak a kockázatosabb, de magasabb hozamot ígérő befektetési eszközök irányába – magyarázza Horváth István. A közeljövőben várhatóan a tartós befektetési számla (tbsz) lehet nagy hatással a kockázatvállalási hajlandóságra. Mivel ezeknél a számláknál a tipikus, néhány hónapos befektetési időtartamnál hosszabb időtávban, leginkább 3 vagy 5 évben érdemes gondolkodni, ezért várhatóan a befektetők könnyebben elmozdulnak majd a kockázatosabb, de hosszabb távon nagyobb hozamot eredményező vegyes, illetve részvény típusú befektetések irányába.

Ez azonban csak akkor ajánlott, ha valaki biztos a legalább 3 éves befektetésben, és a kockázatvállalási képessége is megengedi – figyelmeztet a szakember. Már most több tízezer ilyen számla van a magyar piacon, de mivel a tbsz tovább növeli a befektetési lehetőségeket, a második félévben további felfutásra számítanak a szakemberek, és a befektetési piac újabb átrendezésére.