A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző részlege által a kormányprogram beterjesztése előtt kiadott, átfogó hétvégi helyzetelemzés szerint a cég szakértői Budapesten jártak, ahol a Pénzügyminisztérium, az MNB és az SZDSZ egy-egy tisztviselőjével, valamint független gazdasági és politikai elemzőkkel tárgyaltak. Megbeszéléseikből a Londonban kiadott összefoglaló szerint azt szűrték le, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elkötelezte magát az átfogó reformok végrehajtása mellett, és ezért még a vereséget is kész vállalni az őszi helyhatósági választásokon.

Ugyanezt a megállapítást tették egyébként a Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) szakértői is, akik a minap szintén Budapesten jártak, és a hét végén kiadott összefoglalójukban ők is azt írták: tapasztalataik szerint kezd felülkerekedni az a vélemény, hogy a szocialisták akár az októberi helyhatósági választások elvesztését is készek megkockáztatni, cserébe azért a lehetőségért, hogy a költségvetési reform hosszú távú pozitív hatásai időben érvényesülni fognak a következő, 2010-es parlamenti választásokra.

A JP Morgan hétvégi jelentése szerint azonban az MSZP-nek "összességében nincs sok kedve a változtatásokhoz", ami arra utal, hogy a reformfolyamatban az SZDSZ-nek lesz meghatározó szerepe. A cég szakértői szerint a pártban ugyan széleskörű az a felismerés, hogy a határozott mértékű választási győzelem és az ellenzék meggyengülése jó alkalmat teremt a költségvetési politika feszesebbre húzására, a 2010-es euróbevezetés azonban olyan mértékű - 2008-ig a GDP 6 százalékának megfelelő - kiigazítást igényelne, aminek végrehajthatósága nem valószínű. A JP Morgan szerint ennek részben az is oka, hogy a kormány addig nem fogja érezni a fájdalmas takarékossági intézkedések kényszerét, amíg nem válik valóban azonnali kockázattá egy pénzügyi válság.

A jelentés szerint a fő aggály az – és ezt a cég elemzői sok magyarországi megbeszélésükön visszahallották –, hogy a kedden bejelentendő költségvetési csomag nem lesz elégséges a befektetői bizalom visszanyeréséhez. A sajtóban szereplő, 350 milliárd forint körüli – az éves GDP 1,4 százalékának megfelelő – rövid távú intézkedéscsomag nem lenne elég az idei deficitcél teljesítéséhez, áll az elemzésben. Még ha el is kezdődik egy ilyen mértékű csomag teljes megvalósítása július 1-jétől, az ESA-szabvánnyal számolt év végi hiány a cég saját számítása szerint elérné a 8,2 százalékot. A jelentéshez fűzött grafikonos előrejelzés szerint a JP Morgan szakértői azzal számolnak, hogy a hiány még 2008-ban is közel jár majd a 6 százalékhoz.

A cég prognózisa szerint a költségvetési intézkedések rövid távon valószínűleg a bevételi oldalra összpontosítanak, amelyet rendszerint könnyebb kiigazítani. Az intézkedések között szerepel majd várhatóan a 15 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra emelése, a társasági adó emelése és az adómentességek törlése, áll a jelentésben.

Minapi előrejelzésében a DrKW is nagyarányú bevételnövelési intézkedéseket valószínűsített. A londoni Dresdner-részleg tudni véli, hogy a kormány mintegy 900 milliárd forint pótlólagos idei bevételt célzó csomaggal áll elő, és "nem zárható ki ezer milliárd forintnál nagyobb terv 2007-re és 2008-ra".

A JP Morgan hétvégi elemzése szerint a fő probléma az, hogy a kormány által a következő két és fél évre tervezett mély államigazgatási, önkormányzati, egészségügyi és oktatási reformok sok esetben alkotmánymódosítást és így kétharmados többséget igényelnek, amiben - jóllehet az MDF bizonyos módosítások támogatására késznek mutatkozik - a Fidesz együttműködése nem valószínűsíthető. A cég szerint a hiteles stratégia az lenne, ha a kormány először nagyobb mértékű költségvetési szigorítást alkalmazna, a mélyebb reformokra hosszabb időt hagyna és több évvel elhalasztaná az eurócsatlakozást.

A JP Morgan elemzői szerint mivel a cég nem tartja valószínűnek, hogy az évenkénti szigorítás mértéke meghaladja a GDP-érték 1,3 százalékát, és a kiinduló pont a bank elemzői által 8,2 százalékosra jósolt idei hiány, a 2012 előtti eurócsatlakozás "nagyon valószínűtlennek" tűnik; az elemzés 2013-2014-re teszi ennek lehetséges dátumát.

A londoni Dresdner-részleg által szintén a kormányprogram elé időzített jelentésben is az állt, hogy a 2010-es eurócsatlakozási céldátum fenntartása csökkentheti a költségvetési csomag hitelességét, mivel ehhez a cég számításai szerint már az idén hozzávetőleg 1400 milliárd forintnyi kiigazításra lenne szükség. A befektetőknek a legfontosabb az, hogy jó irányú költségvetési döntéseket lássanak, és nem az, hogy a kormány ismét "alapvetően irreális" céldátumokra helyezze a hangsúlyt, írta a DrKW minapi elemzése.