A Nemzetközi Valutaalapnak készült anyagból kiderül, hogy a kormány 2011-12-ben még csak 10-10 milliárdos költséggel számol, de a következő két évben 120-130 milliárdot, a bruttó hazai termék (GDP) 0,45 százalékát szánná a NET-re. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a NET létrehozásának első ötlete, mely szerint az állami intézmény forintra váltva egy az egyben átvette volna a bankszektor beragadt devizahiteleit, a jelentős forrásigény miatt életképtelennek bizonyult. A 940-960 milliárd forintnyi állomány mögé, amely banki beszámítási értéken is jóval meghaladja  az 500 milliárdot, az államkasszának kellett volna állnia. S bár a költségeket fele-fele arányban a központi büdzsé, illetve az önkormányzati szféra fedezte volna, ezek a kiadások egyaránt az amúgy is nehéz helyzetben lévő államháztartást terhelték volna. Nem véletlen, hogy a kormányfő a NET sikeres elindításához legutóbb már a bankok jelentős szerepvállalásának igényéről beszélt.

Új építésű társasház. NET-re vár

hvg.hu

Hasonló megoldást tart kivitelezhetőnek Barabás Gyula is, aki úgy véli, a NET jelenleg érvényes második koncepciójának első két pillére is már-már elhalt, elsősorban éppen a bankok visszafogott együttműködése miatt. Az első pillérben a bankokat az állam ösztönözné arra, hogy a bajba jutott adósokkal igyekezzenek továbbra is kölcsönösen elfogadható, a hitelek átstrukturálására vonatkozó egyezségeket kötni.  Ez a megoldás korábban működött is, az utóbbi időben azonban  az ügyfelek számára mind kevesebb elfogadható megoldás születik. A második pillérnek számító, a korábban a törlesztés átütemezésével vagy fizetési moratóriummal kisegített adósok újabb nehézségeit enyhítendő, állami garancia is csak tovább növelné a költségvetés kiadásait - tartja a Hitelszövetség elnöke. Igaz, ezért díjat is szednének a pénzügyi intézményektől, ami részben finanszírozná a rendszert. A koncepció harmadik pillére szerint, ha az első két megoldás nem működik, akkor a helyi önkormányzat szerezhetné meg az ingatlant, s azt bérbe adná a bajba került adósnak. Erre azonban az önkormányzatoknak aligha akad felhasználható forrása.  A segélyprogramban viszont csak alacsony jövedelmű háztartások vehetnének részt, amennyiben minimum egy éven át kifogástalanul fizették a törlesztő részleteket.

Az elmúlt év végén itthon 107 ezerre tették azon adósok számát, akik 90 napnál is többet késtek a hiteltörlesztéssel. Akkor a lejárt követelések összértéke meghaladta az 570 milliárd forintot. A tanulságokat azonban idővel levonták az ügyfelek, amit a Magyar Nemzeti Bank adatai is bizonyítanak. A szezonálisan nem igazított adatok szerint tavaly decemberben a háztartások hitelállománya – az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozásoktól megtisztítva – 35,8 milliárd forinttal mérséklődött. Ezen belül a forinthitel-felvétel 8,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya pedig 44,7 milliárd forinttal csökkent. A lakosság óvatossága mellett persze nem szabad elfeledkezni a devizahitel ellenes szabályozásokról sem. Lakásépítés esetén ma már szinte csak forinthitelt vesznek fel az igénylők, hiszen jelzálogot gyakorlatilag csak ez esetben lehet bejegyeztetni. A PSZÁF legutóbbi, lakossági pénzügyi szolgáltatásokat szondázó jelentéséből viszont az is kiderül, hogy az esztendő második felétől a lakáshitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM) értéke tartósan 10 százalék alatt maradt.

A PSZÁF azon javaslatára, amely szerint megérné euróra váltani a svájci frank és a jen alapú hiteleket, egyelőre nem támadt túl nagy mozgás a pénzügyi szektor szereplői körében. A megkérdezett adósok oldaláról egyértelmű „nem” a válasz a javaslatra, az átváltás ugyanis többlépcsős: svájci frankról először forintra, majd onnan euróra kellene konvertálni a tartozás összegét, ami gyakran – függően az éppen aktuális árfolyamtól – dupla veszteséget is okozhat.  Ugyanakkor a felügyelet érvei is helytállóak: a forint árfolyamának mozgása inkább hasonlít az euróéhoz, mint a frankéhoz.  Ráadásul a Magyarországon tevékenykedő bankok jelentősebb része mögött olyan anyaintézmény áll, amely az euró zónában tevékenykedik.

 Piaci hírek szerint már van olyan, a hazai piacon működő bank, amelyik  tervbe vette a hitelek átváltását svájci frankról forintra euróra. Az érdeklődők állítólag az osztrák érdekeltségű pénzintézetek körében keresendők.