Ma már gyakorlatilag nem létezik papíralapú repülőjegy. Hacsak nem valamilyen szervezett utazást választunk, magunknak kell megvenni a repülőjegyet, amit az interneten, elektronikus formában tehetünk meg. Igaz ez a fapados légi társaságokra - amelyek közül Magyarországon jelenleg két cég a meghatározó: a Wizz Air és az EasyJet -, valamint a nagy, klasszikus szolgáltatók járataira is.

Túry Gergely

A netes foglalást mindenképpen érdemes kinyomtatni, végső esetben ugyanis ezzel lehet igazolni a tranzakciót. Amennyiben az utas mégsem hajlandó az interneten megvenni a repülőjegyet, besétálhat a kiszemelt légi társasághoz vagy egy utazási irodába, és az ott dolgozó - különdíjért - elvégzi helyette a vásárlást. Az utazási irodáknak azonban egyre kevésbé éri meg az ilyen típusú jegyeladás, ugyanis meglehetősen csekély a jutalékuk – meséli egy gyakorló szakember. A társaságok sorra szüntetik meg városi irodáikat, ezzel is az internetes vásárlásra ösztönözve az utasokat.

Magyarországon azonban nem könnyű a világháló felé terelni az embereket. A tapasztalatok szerint a vásárlók már csak megszokásból is túlzottan óvatosak; félnek attól, hogy a fizetéskor visszaélnek az adataikkal, illetéktelenek kezébe kerül a bankszámlájuk vagy a kártyájuk száma. Emellett a drágább repülőjegyek vásárlásakor a leendő utasok némelyike attól is tart, hogy a nagyobb összegű pénzmozgás feltűnhet az adóhatóságnak.

A fapados társaságok nagy előnye, hogy amennyiben az utas jóval az utazás előtt vásárolja meg a jegyét, valószerűtlenül olcsón teheti meg - kivéve néhány népszerű időpontot (hosszú hétvégék), amikor már fél évre előre sem biztos, hogy akadnak jó árú jegyek.

A kedvező árazás persze csak akkor igaz, ha figyelünk a további költségeket rejtő buktatókra. Megnyugtató, hogy a cégeknek - egy uniós előírás szerint - már évek óta a jegyek bruttó árát kell feltüntetniük ajánlataikon és a reklámokon is. Abban azonban az alapáron felül legfeljebb a repülőterek használatáért felszámolt illeték szerepel, gyakran több mint megduplázva a kiinduló értéket. A később, más címeken felszámolt költségekről azonban a társaságok nem kötelesek előzetes tájékoztatást adni.

A fapados cégek, amiből csak lehet, próbálnak is további bevételekre szert tenni, elsősorban éppen az utasok tájékozatlanságára és pontatlanságára építve. A legjellemzőbb és legborsosabb felára egyértelműen a csomagoknak lehet. A fapados társaságok általában egyetlen kézipoggyászt engedélyeznek, azon felül már fizetni kell. Ha előzetesen, a repülőjegy vásárlásakor jelezzük a plusz poggyászt, olcsóbban ússzuk meg, igaz, azok súlyhatára jóval kisebb, mint amennyit a hagyományos légi társaságok engedélyeznek. Egy fapados cégnél általában maximum 14-15 kilós lehet a bőrönd, míg például a Malévnél ugyanez a korlát 23 kiló.

Amiért az utas hajlandó még jó szájízzel a zsebébe nyúlni, az a repülőbe való beszállásra megvásárolható elsőbbség. Ez azonban a gyakorlatban csupán annyit jelent, hogy az e szolgáltatásra befizető utasok előbb nyomulhatnak be a buszba, amelyik kiszállítja őket a repülőhöz. A busz azonban nem mindig zárja be az ajtóit akkor, amikor beszállt az összes előnyt megvásárló utas, így a többiek is feltülekednek. S mivel ez utóbbiak közelebb állnak az ajtóhoz, előbb szállnak ki a buszból, és hamarabb érnek a repülőhöz. Így azok jutnak jobb helyhez, akik nem is fizettek az előnyükért.

A leginkább meglepő plusz díjjal a jegyvásárlás azon fázisában szembesül a vásárló, amikor fizetésre kerül a sor. Mivel az egész adásvétel az interneten keresztül zajlik, az utas nem tud mással fizetni, csak bankkártyával. S bár a plasztikos fizetés célja annak kitalálása óta a készpénzkímélés, s emiatt szinte mindig ingyenes az azzal végrehajtott tranzakció, a fapadosoknál külön díjat számolnak fel a kártyás fizetéskor. E cseppet sem fogyasztóbarát és készpénzkímélő gyakorlaton belül ugyan még lehet tovább elemezgetni a lehetőségeket, általában mind a hitel, mind a betéti kártyákra, a kibocsátótól függetlenül plusz díjat számolnak fel. Kivételt csupán a fapados légitársaság saját klubkártyái jelenthetnek.

Túry Gergely

És itt még nincs vége: a figyelmességet sugárzó extra szolgáltatások - mint például a változások esetén küldött figyelmeztető sms a légi társaság részéről - is jelentős plusz költséget jelenthet. A gyanútlan utas hálásan klikkel a lehetőségre, s csak utólag derül ki, hogy mindezért egy „mezei” sms díjának 30-40-szeresét számolják fel.

Jelentős plusz bevételre tehetnek szert a fapadosok azzal is, ha az utas felé bármilyen transzfer lehetőséget el tudnak adni, legyen az egy külföldi repülőtérről induló autóbusz vagy autóbérlet. Ha az utas nem néz utána, jóval drágábban tud csak továbbutazni a leszállás után, mintha azt saját foglalással vagy helyszíni fizetéssel oldaná meg.

Érdemes tehát mindent önállóan bonyolítani, amire szinte teljes körű lehetőséget biztosít az internet. S olyannyira ajánlatos önállóan intézkedni, hogy még a járatra való becsekkolást is csak akkor ússzuk meg ingyen, ha magunk megcsináljuk az indulás előtt. Ezzel szemben, ha a repülőtéren odaállunk a pulthoz és segítséget kérünk, a fapados azért is díjat számolhat fel. A közhiedelemmel ellentétben nem hozhat megtakarítást még a telefonos bonyolítás sem. Abban az esetben ugyanis ugyanúgy felszámolják a jegykiállítás szervízdíját, mintha személyesen vásárolnánk meg a repülőjegyet például egy városi irodában. (Az már más kérdés, hogy a fapadosok egyáltalán nem működtetnek ilyen irodákat.)

Túry Gergely

A nem fapados, nagy nemzeti vagy nemzetközi légitársaságoknak is megvannak a maguk turpisságai. Idegenforgalmi szakemberek például unfairnek tartják azt a gyakorlatot, hogy a repülőjegyek árába a cégek illeték címszóval beépítik az úgynevezett üzemanyag pótdíjat is. Erről az utasoknak nincs tudomása, ők csak azt konstatálják, hogy egyre drágábbak az egyes repülőtereken az illetékek. Holott könnyen lehet, hogy ez a drágulás nem is következett be olyan mértékben, amennyivel a társaság megemelte a jegyek árát. Az üzemanyag pótdíj viszont már a társaságnál marad. (Ezzel szemben az utazási irodák csak az alapár után kapnak jutalékot az eladott repülőjegyekre.)

Az utóbbi esztendőkben az Európai Unióban sorra születnek intézkedések, illetve új jogszabályok a légi társaságokkal és utaztatásaikkal kapcsolatban. A fogyasztók érdekeit leginkább szolgáló fogyasztóvédelem azonban egyelőre nem terjed ki e visszásságokra, bár a brüsszeli jogszabály előkészítésben már több módosítási javaslat szóba került – válaszolta érdeklődésünkre Kriesch Attila, az Európai Fogyasztói Központ (EFK) magyarországi igazgatója. Az idén januártól a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetén belül működő EFK hálózata a határon átnyúló fogyasztói panaszokat karolja fel, és eljár a panaszosok nevében. Tavaly a 71 ezer panaszból 15 ezer volt kapcsolatos a légi közlekedéssel.

Túry Gergely