Az átlagbér nagy különbségeket takar, és a jövedelemről nem ad pontos képet. Eközben a háztartások helyzetét egyre inkább a jövedelemszerzés módja, a lakóhely, illetve az iskolázottság szabja meg.

„Az elmúlt két év alatt a bérek vásárlóértéke mintegy egynegyedével, a nyugdíjaké 18 százalékkal nőtt” – hangzik mostanában a fideszes „válságpropagandára” kidolgozott szocialista szlogen. A KSH minap kiadott adatai a reálbéreknél további kedvező változásról tudósítanak. 2003 első tizenegy hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 12,5 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,2százalékkal, a reálkereset – a fogyasztói árak 4,6 százalékos átlagos növekedése mellett – 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A fényes eredmények árnyalt vizsgálata azonban kétségeket ébreszthet bennünk: vajon valóban ennyire rózsás lenne a helyzet. És itt most nem Disraeli szkeptikus mondására célzok, amely szerint a hazugságnak három fajtája van: a hazugság, az alávaló hazugság és a statisztika. És nem is arra, hogy a gazdaságkutatók figyelmeztetnek: a bérkiáramlás szerkezete kifejezetten rossz, kontraproduktív, hiszen míg a versenyszférában teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 8,9 százalékkal haladta meg az előző évit, addig a költségvetésben dolgozóknál 19,2 százalékos a keresetnövekedés. Az utóbbi tizenkét évben ugyanis a közszférában dolgozóknál éppen elég kereseti hátrány halmozódott fel ahhoz, hogy az állam korrigálja azt.

Ha tehát nem is a verseny-, illetve a közszféra keresetnövekedésének különbsége jelenti az igazi problémát, abban a fanyalgóknak teljesen igazuk van, hogy a bér- és különösen a jövedelemnövekedés szerkezetében van a hiba. Mint Ékes Ildikó, az ECOSTAT tudományos tanácsadója a Statisztikai Szemle tavaly szeptemberi számában megjelent cikkében felhívta rá a figyelmet: a jövedelem forrása alapvetően meghatározza a kereseti különbségeket. Az emberek eltérő módon részesülnek az utóbbi évek „általános és látványos” jövedelemnövekedésből, aszerint, hogy a tulajdonból, befektetésből, illetve a munkából, vagy éppen a szociális ellátórendszerből jutnak-e jövedelemhez.

Az igazság szerint senki, még a KSH sem tudja pontosan, mekkora jövedelmek keletkeznek ma Magyarországon. A bér alakulásáról szóló adatok persze fontosak és hasznosak, de egy olyan gazdaságban, ahol a szürke- és feketegazdaságnak ennyire meghatározó szerepe van, a korrekt jövedelmi adatok többet mondanának. A rejtett gazdaság a jövedelem-egyenlőtlenségek döntő eleme, és míg a versenyszférában a jövedelem eltitkolására lehetőség nyílik, addig a közszférában erre természetesen nem, így aztán az informális szektorban még szélsőségesebb a jövedelem-eloszlás, mint a formálisban.

Az is ismert, hogy a béren kívüli jövedelmek jobban követik (jelen esetben: inkább megelőzik) az inflációt, mint a bérek. A kamat- és osztalékjövedelmek, valamint a vállalkozásból származó jövedelmek aránya pedig töretlenül nő. Ezek a szociális ellátásból élők számára gyakorlatilag elérhetetlenek.

Tovább növeli a társadalmi csoportok közti egyenlőtlenséget az is, hogy a különféle állami juttatásokat, kik és milyen mértékben tudják igénybe venni. Annyit tudni például, hogy a befektetési adókedvezmények 60 százalékát a legmagasabb jövedelemsávba esők vették igénybe. A minapi KSH-adatok azt bizonyítják, hogy a béreket sújtó közvetlen elvonások – minden ellenkező híresztelés dacára – tavaly csökkentek, elsősorban a különféle adókedvezmények miatt. De kik vehetik ezeket igénybe? Akiknek van jövedelmük, kellően nagy jövedelmük. De a szociális ellátásból élők jellemzően nem ilyenek. Míg 1990-ben például majdnem félmillió nyugdíjas vállalt munkát, addig mára alig százezer.

A siralmas pénzügyi helyzet, illetve a nemzetközi pénzügyi szervezetek bírálatának hatására a rendszerváltó kormányok a munkanélkülieknek járó juttatások, illetve a nyugdíjak értékét több lépcsőben csökkentették. Így míg a nyugdíjasok, járadékosok vagy egyéb ellátásban részesülők 1990-ben kétharmadát kapták kézhez, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, addig 2001-ben már csak kevesebb, mint a felét.

Ezzel együtt a foglalkoztatottak között is óriási a jövedelemkülönbség. A Hay Management Consulting Csoport vizsgálata alapján a vállalkozási szférában, illetve a multinacionális szervezeteknél mért keresetek közt is látványos az eltérés. 1999-ben a multinál dolgozó segédmunkás 133 százalékát, a középvezető 256 százalékát kereste annak, mint a „mezei” vállalkozásnál dolgozó hasonszőrű munkavállaló. Ékes Ildikó számításai szerint a kilencvenes évized végén a felsővezetők, topmenedzserek bére 12 százalékkal emelték meg az országos átlagkeresetet. Semmi okunk azt hinni, hogy ez a hatás az utóbbi három-négy évben drasztikusan csökkent volna.

Nem meglepő tehát, hogy a jövedelemkülönbségek 1987 és 1999 között ötszöröséről a tízszeresére növekedtek, és a trend a kutatók szerint – a politikai sikerpropaganda és az örvendetes reálbér-növekedés ellenére is – tovább folytatódik.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Jön a Skoda Fabia SUV változata

Jön a Skoda Fabia SUV változata

Hajnalban is robbantottak és lőttek a tegnap megtámadott nairobi szállodában

Hajnalban is robbantottak és lőttek a tegnap megtámadott nairobi szállodában

Ötven embert nem találnak a nairobi terrortámadás óta

Ötven embert nem találnak a nairobi terrortámadás óta

Gázrobbanás volt egy tbiliszi lakóházban, legalább hárman meghaltak

Gázrobbanás volt egy tbiliszi lakóházban, legalább hárman meghaltak

Egy PSG-szurkoló beleszállt Lőw Zsoltba, hogy szelfizhessen egyet Neymarral

Egy PSG-szurkoló beleszállt Lőw Zsoltba, hogy szelfizhessen egyet Neymarral

A kínai vagy az orosz fenyegetés helyett a mexikói határvédelemről beszélt Trump

A kínai vagy az orosz fenyegetés helyett a mexikói határvédelemről beszélt Trump