Tetszett a cikk?

Rácáfolva az optimista várakozásokra, az EU-csatlakozás nyomán nem várható a működő tőke beáramlás látványos növekedése az újonnan csatlakozott országokban - hűti le a reményeket az Economist Intelligence Unit (EIU) felmérése. A magyar statisztikákat az új számítási módszer mindenesetre feljavította.

Az unió új tagjai már learatták a csatlakozás gyümölcseit, amikor az uniós piachoz való szabad hozzáférés megvalósult. Újabb lökést az eurózónához történő csatlakozás adhatna a működőtőke beáramlásnak, de ez csak a balti államok számára van elérhető közelségben - állapítja meg az EIU, amely viszont nem számol az országban tevékenykedő cégek újrabefektetett tőkéjével.

A Magyar Nemzeti Bank legújabb stabilitási jelentése viszont igen, amikor kifejti, a már ittlévő cégek visszaforgatott profitjának köszönhetően máris jobban áll az ország szénája, mint sokan gondolták.

A GDP-hez viszonyított működőtőke beáramlás 1995-óta csökken, 2001-ben pedig zuhanórepülésbe váltott át Magyarországon, így nem csak a tőkevonzó képességüket dinamikusan javító csehek, hanem még a szintén egyre rosszabbul teljesítő lengyelek mögött is lemaradt az ország. A privatizációs folyamat azonban Magyarországon korábban lezajlott, mint a régió más országaiban, így a már letelepedett külföldi cégek Magyarországon megtermelt és újrabefektetett tőkéje válik egyre jelentősebb finanszírozási forrássá. Míg azonban a lengyel és a cseh jegybank már korábban is a tőkebeáramlás mutatójában szerepeltette az újrabefektetett tőkét, Magyarország nem így tett.

Az MNB közgazdászai az összehasonlíthatóság érdekében levonták mindhárom ország működőtőke beáramlásából a privatizációs bevételeket, beszámították viszont az újrabefektetett tőkét. A GDP 3,3 százalékát kitevő visszaforgatott jövedelmek beszámítása után Magyarország a három legfejlettebb ország közül a lengyeleket megelőzve Csehországot követi a működőtőke célországainak „toplistáján”. A tőkebeáramlás a Magyarországon újrabefektetett tőke figyelembevételével a korábban számoltnál 38 százalékkal magasabb és 31 milliárd eurót tesz ki - mondta a hvg.hu-nak Ferenczi Barnabás, az MNB főosztályvezető-helyettese.

A külföldi befektetők számára nem lesznek sokkal vonzóbbak a csatlakozó országok a belépés után. A jövőben a kisebb befektetők is értékelni fogják a viszonylag alacsony kockázatot, ám ezt ellensúlyozhatja a bérek várható emelkedése - írj az EIU. India képzettebb munkaerővel, Kína pedig fejlettebb kutatás-fejlesztési kapacitásokkal rendelkezik, mint a csatlakozó országok, amelyek a tőkéért folytatott versenyben rendre alulmaradnak Ázsiával szemben. A befektetők főként cégfelvásárlási lehetőségeket, kisebb mértékben új kereskedelmi partnereket keresnek Közép-Európában.

A nyolc új (posztszocialista) EU-tagország 1990 és 2003 között 158 milliárd dollár működőtőkét vonzott, a 27 átmeneti gazdaságban összesen befektetett tőke 60 százalékát. Ám tavaly a nyolcakhoz mindössze 11,4 milliárd dollár működőtőke érkezett, fele a 2002-es 23,6 milliárd dolláros éves rekordösszegnek. Főleg Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Litvániában apadtak el a külföldi beruházások. A következő években a külföldi beruházások a nyolc országban, 2004 és 2008 között évi átlagban 20 milliárd dollár tesznek ki, majd 2005 vagy 2006 után ismét apadás következhet be. A működőtőke beáramlás lelassulását az Economist Intelligence Unit a következő tényezőkkel indokolja:

· A nyolcak már a csatlakozás előtt is kötöttségek nélkül kereskedhettek az EU tagországokkal. Az euróövezethez való csatlakozás újabb lökést adhat a külföldiek beruházásainak, de ez csupán a balti államok esetében várható a közeljövőben

· A munkaerőköltségek emelkedése miatt Közép-Európából számos vállalat keletebbre tette át székhelyét. A béremelkedéseket sajnos nem követte egy kevésbé bérérzékeny, magasabb hozzáadott értéket termelő ipar kialakulása Közép-Európában

· Az EU bürokratikus szabályainak betartásával tovább csökken a csatlakozó országok versenyképessége, ráadásul a külföldi befektetőknek nyújtott speciális adókedvezményeket az EU előírásai miatt meg kell szüntetni. · Az eurózónához közeledő országok valutái felértékelődnek, ami szintén elriaszthat néhány befektetőt.

· Az uniós csatlakozásra történő felkészülés némi költségvetési fegyelmet és piacbarát reformokat kényszerített rá a csatlakozókra, ám a belépéssel ez a fegyelem felbomolhat.

· A belépéssel együtt járó kezdeti nehézségek tápot adhatnak a populista hangok megerősödésének. A nyolcak politikai berendezése elég erős ahhoz, hogy az esetleges megrázkódtatásokat elviselje, de bizonyos, már csaknem elfelejtett politikai kockázatok ismét felbukkanhatnak, és befolyásolhatják a külföldi befektetők magatartását.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Orbán Viktor kovászos uborkájának az árnyékában kezdtünk új életet

Orbán Viktor kovászos uborkájának az árnyékában kezdtünk új életet

A vízen is megemlékeztek a Hableány áldozatairól – videó

A vízen is megemlékeztek a Hableány áldozatairól – videó

Bauer: Emlékperc, amely nem kellene

Bauer: Emlékperc, amely nem kellene