Tetszett a cikk?

Rácáfolva az optimista várakozásokra, az EU-csatlakozás nyomán nem várható a működő tőke beáramlás látványos növekedése az újonnan csatlakozott országokban - hűti le a reményeket az Economist Intelligence Unit (EIU) felmérése. A magyar statisztikákat az új számítási módszer mindenesetre feljavította.

Az unió új tagjai már learatták a csatlakozás gyümölcseit, amikor az uniós piachoz való szabad hozzáférés megvalósult. Újabb lökést az eurózónához történő csatlakozás adhatna a működőtőke beáramlásnak, de ez csak a balti államok számára van elérhető közelségben - állapítja meg az EIU, amely viszont nem számol az országban tevékenykedő cégek újrabefektetett tőkéjével.

A Magyar Nemzeti Bank legújabb stabilitási jelentése viszont igen, amikor kifejti, a már ittlévő cégek visszaforgatott profitjának köszönhetően máris jobban áll az ország szénája, mint sokan gondolták.

A GDP-hez viszonyított működőtőke beáramlás 1995-óta csökken, 2001-ben pedig zuhanórepülésbe váltott át Magyarországon, így nem csak a tőkevonzó képességüket dinamikusan javító csehek, hanem még a szintén egyre rosszabbul teljesítő lengyelek mögött is lemaradt az ország. A privatizációs folyamat azonban Magyarországon korábban lezajlott, mint a régió más országaiban, így a már letelepedett külföldi cégek Magyarországon megtermelt és újrabefektetett tőkéje válik egyre jelentősebb finanszírozási forrássá. Míg azonban a lengyel és a cseh jegybank már korábban is a tőkebeáramlás mutatójában szerepeltette az újrabefektetett tőkét, Magyarország nem így tett.

Az MNB közgazdászai az összehasonlíthatóság érdekében levonták mindhárom ország működőtőke beáramlásából a privatizációs bevételeket, beszámították viszont az újrabefektetett tőkét. A GDP 3,3 százalékát kitevő visszaforgatott jövedelmek beszámítása után Magyarország a három legfejlettebb ország közül a lengyeleket megelőzve Csehországot követi a működőtőke célországainak „toplistáján”. A tőkebeáramlás a Magyarországon újrabefektetett tőke figyelembevételével a korábban számoltnál 38 százalékkal magasabb és 31 milliárd eurót tesz ki - mondta a hvg.hu-nak Ferenczi Barnabás, az MNB főosztályvezető-helyettese.

A külföldi befektetők számára nem lesznek sokkal vonzóbbak a csatlakozó országok a belépés után. A jövőben a kisebb befektetők is értékelni fogják a viszonylag alacsony kockázatot, ám ezt ellensúlyozhatja a bérek várható emelkedése - írj az EIU. India képzettebb munkaerővel, Kína pedig fejlettebb kutatás-fejlesztési kapacitásokkal rendelkezik, mint a csatlakozó országok, amelyek a tőkéért folytatott versenyben rendre alulmaradnak Ázsiával szemben. A befektetők főként cégfelvásárlási lehetőségeket, kisebb mértékben új kereskedelmi partnereket keresnek Közép-Európában.

A nyolc új (posztszocialista) EU-tagország 1990 és 2003 között 158 milliárd dollár működőtőkét vonzott, a 27 átmeneti gazdaságban összesen befektetett tőke 60 százalékát. Ám tavaly a nyolcakhoz mindössze 11,4 milliárd dollár működőtőke érkezett, fele a 2002-es 23,6 milliárd dolláros éves rekordösszegnek. Főleg Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Litvániában apadtak el a külföldi beruházások. A következő években a külföldi beruházások a nyolc országban, 2004 és 2008 között évi átlagban 20 milliárd dollár tesznek ki, majd 2005 vagy 2006 után ismét apadás következhet be. A működőtőke beáramlás lelassulását az Economist Intelligence Unit a következő tényezőkkel indokolja:

· A nyolcak már a csatlakozás előtt is kötöttségek nélkül kereskedhettek az EU tagországokkal. Az euróövezethez való csatlakozás újabb lökést adhat a külföldiek beruházásainak, de ez csupán a balti államok esetében várható a közeljövőben

· A munkaerőköltségek emelkedése miatt Közép-Európából számos vállalat keletebbre tette át székhelyét. A béremelkedéseket sajnos nem követte egy kevésbé bérérzékeny, magasabb hozzáadott értéket termelő ipar kialakulása Közép-Európában

· Az EU bürokratikus szabályainak betartásával tovább csökken a csatlakozó országok versenyképessége, ráadásul a külföldi befektetőknek nyújtott speciális adókedvezményeket az EU előírásai miatt meg kell szüntetni. · Az eurózónához közeledő országok valutái felértékelődnek, ami szintén elriaszthat néhány befektetőt.

· Az uniós csatlakozásra történő felkészülés némi költségvetési fegyelmet és piacbarát reformokat kényszerített rá a csatlakozókra, ám a belépéssel ez a fegyelem felbomolhat.

· A belépéssel együtt járó kezdeti nehézségek tápot adhatnak a populista hangok megerősödésének. A nyolcak politikai berendezése elég erős ahhoz, hogy az esetleges megrázkódtatásokat elviselje, de bizonyos, már csaknem elfelejtett politikai kockázatok ismét felbukkanhatnak, és befolyásolhatják a külföldi befektetők magatartását.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!