A szerdán nyilvánosságra kerülő dokumentum szerint az EU öt kritérium alapján vizsgálja az euróövezeten kívüli tagállamok euró-érettségét: az árstabilitás, a költségvetés pozíciója, az árfolyamok alakulása, a hosszú távú kamat-konvergencia, illetve a jegybankra vonatkozó jogi szabályozás alapján.



A vizsgált periódusban, azaz az augusztusban véget ért 12 hónapban az átlagos inflációs ráta Magyarországon 6,5 százalék volt, szemben a 2,4 százalékos inflációs kritériummal - derül ki az EB jelentéséből. Az inflációs kritériumot Lettország, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Szlovénia sem teljesítette.



Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya 2003-ban 6,2 százalék volt, míg a kritérium 3 százalék. A hosszú távú kamatkritérium 6,4 százalék, ám Magyarországon a vizsgált évben az átlagos hosszú távú kamatszint elérte a 8,1 százalékot, aminek a dokumentum szerint a növekvő árfolyamkockázat és a magas inflációs várakozás az oka.



Magyarország még nem lépett be az ERM-II rendszerbe, így értelemszerűen az árfolyam-kritériumot sem teljesítette. A jegybanktörvény és az Alkotmány nem teljesen egyeztethető össze az EKB statútumával - állítja a dokumentum a jegybankra vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatban.



A bizottság értékelése szerint a jegybankra vonatkozó jogi szabályozás egyetlen vizsgált tagállamban sem tesz eleget az eurórendszerbe való integrálódás követelményének, ami természetes, ezért az euró bevezetésekor valóban szükség lesz a szabályozás módosítására - mondta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. (MTI)