Jegybanki törvény: monetáris szkander
A kormány kitart a jegybanki törvényt módosító indítványa mellett, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkeseredetten kampányol a terv ellen, Brüsszel pedig megtorpedózhatja a javaslatot. Bármi lesz is a meccs vége, az elemzők szerint a javaslat csak tovább fűti a kormány-jegybank konfliktust és negatív üzenet küld a befektetőknek.
A parlament költségvetési bizottsága szerdai ülésén általános vitára alkalmasnak találta a jegybanktörvény MSZP-SZDSZ-es módosítását, és ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy az eredeti terveknek megfelelően november 15-éig elfogadhassák a módosító javaslatot. A kormánypárti képviselők szerint az indítvány a jelenleginél nagyobb lehetőséget ad a kiegyensúlyozott döntéshozatalra, az ellenzék szerint viszont a javaslat durván sérti a jegybank függetlenségét, és szemben áll az európai gyakorlattal.
Az indítvány szerint a jegybank legfőbb monetáris döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács jelenlegi létszámát kilencről legfeljebb tizenegyre növelnék, és a tagok kinevezésében nagyobb szerepet kapna a miniszterelnök.
Michael Hart, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) kelet-európai gazdaságokkal foglalkozó londoni elemzője a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a törvénymódosítási javaslat tovább erősítette a kormány és a jegybank közötti konfliktust, és az adott helyzetben „szerencsétlen lépés” volt a kormánykoalíció részéről. „Ha megvalósul, a törvénymódosítás eredményeképpen gyorsabban csökkenhet a jegybanki alapkamat, aminek egy-két kereskedő valószínűleg örülne” - mondta Hart. „Ugyanakkor az egész befektetői hangulatra negatívan hatna a módosítás” – tette hozzá az elemző.
Egyelőre nehéz megítélni, hogy az MNB Monetáris Tanácsának átalakítása mennyire csorbítaná a jegybank függetlenségét – mondta a hvg.hu-nak Papp Zsolt, az ABN Amro londoni elemzője. „Európában sokféle rendszerben működnek ezek a testületek, és nem mondható, hogy abszolút szabály létezne erre vonatkozóan” – mondta Papp, aki szerint a kormány javaslata nyomán most inkább a gazdasági körülmények, és az időzítés miatt alakulhatott ki vita a jegybankkal.
Szerinte spekuláció, hogy a kormány által tizenegy fősre növelt Monetáris Tanácsban a kormány által delegált tagok hamarabb vagy könnyebben tudnák elérni az MNB irányadó kamatának egyes piaci szereplők által hőn áhított csökkentését. „A kormány valószínűleg hozzáértő tagokat delegálna a tanácsba” – tette hozzá Papp, aki szerint a javaslatnak viszont nagy hátránya, hogy tizenegy fővel a tanácsnak gondot okozhatna egy konzisztens monetáris politika végrehajtása. „A módosító indítvány körül kialakult jegybank-kormány vita pedig mindenképp negatív üzenetet küld a befektetők számára” – fűzte hozzá az elemző.
Az OTP Bank szerdai elemzése szerint kevés az esélye annak, hogy a kormány egyáltalán keresztül tudja vinni a jegybanktörvény módosítását. A változtatást ugyanis az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság mellett Brüsszelnek is jóvá kell hagynia, amire kicsi az esély, hiszen az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett konvergencia-jelentésének az MNB függetlenségére vonatkozó részében bírálta Magyarországot.
A jelentés szerint a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós irányelveknek, ezért módosításokra van szükség a jegybank célkitűzései, és az intézményi és személyes függetlenség terén. Ennek ellenére a parlament költségvetési bizottsága a módosító indítványt az általános parlamenti vitára alkalmasnak találta.
Az EKB jelentésében az MNB-törvényt illető kritikáról Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, hogy az nem a most futó törvénymódosításra vonatkozik, hanem a hatályos jegybanktörvényre. "A dolog ugyanakkor nem világos" - tette hozzá Draskovics. "Még a héten levelet fogok írni az EKB elnökének és tájékoztatást kérek arról, hogy melyek azok az elemek, amelyek problematikusnak látszanak" - mondta. A válasz ismeretében a pénzügyminiszter szerint a most benyújtott módosítás kapcsán a szükséges korrekciók elvégezhetők.
Az indítvány szerint a jegybank legfőbb monetáris döntéshozó testülete, a Monetáris Tanács jelenlegi létszámát kilencről legfeljebb tizenegyre növelnék, és a tagok kinevezésében nagyobb szerepet kapna a miniszterelnök.
Michael Hart, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) kelet-európai gazdaságokkal foglalkozó londoni elemzője a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a törvénymódosítási javaslat tovább erősítette a kormány és a jegybank közötti konfliktust, és az adott helyzetben „szerencsétlen lépés” volt a kormánykoalíció részéről. „Ha megvalósul, a törvénymódosítás eredményeképpen gyorsabban csökkenhet a jegybanki alapkamat, aminek egy-két kereskedő valószínűleg örülne” - mondta Hart. „Ugyanakkor az egész befektetői hangulatra negatívan hatna a módosítás” – tette hozzá az elemző.
Egyelőre nehéz megítélni, hogy az MNB Monetáris Tanácsának átalakítása mennyire csorbítaná a jegybank függetlenségét – mondta a hvg.hu-nak Papp Zsolt, az ABN Amro londoni elemzője. „Európában sokféle rendszerben működnek ezek a testületek, és nem mondható, hogy abszolút szabály létezne erre vonatkozóan” – mondta Papp, aki szerint a kormány javaslata nyomán most inkább a gazdasági körülmények, és az időzítés miatt alakulhatott ki vita a jegybankkal.
Szerinte spekuláció, hogy a kormány által tizenegy fősre növelt Monetáris Tanácsban a kormány által delegált tagok hamarabb vagy könnyebben tudnák elérni az MNB irányadó kamatának egyes piaci szereplők által hőn áhított csökkentését. „A kormány valószínűleg hozzáértő tagokat delegálna a tanácsba” – tette hozzá Papp, aki szerint a javaslatnak viszont nagy hátránya, hogy tizenegy fővel a tanácsnak gondot okozhatna egy konzisztens monetáris politika végrehajtása. „A módosító indítvány körül kialakult jegybank-kormány vita pedig mindenképp negatív üzenetet küld a befektetők számára” – fűzte hozzá az elemző.
Az OTP Bank szerdai elemzése szerint kevés az esélye annak, hogy a kormány egyáltalán keresztül tudja vinni a jegybanktörvény módosítását. A változtatást ugyanis az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság mellett Brüsszelnek is jóvá kell hagynia, amire kicsi az esély, hiszen az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett konvergencia-jelentésének az MNB függetlenségére vonatkozó részében bírálta Magyarországot.
A jelentés szerint a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós irányelveknek, ezért módosításokra van szükség a jegybank célkitűzései, és az intézményi és személyes függetlenség terén. Ennek ellenére a parlament költségvetési bizottsága a módosító indítványt az általános parlamenti vitára alkalmasnak találta.
Az EKB jelentésében az MNB-törvényt illető kritikáról Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, hogy az nem a most futó törvénymódosításra vonatkozik, hanem a hatályos jegybanktörvényre. "A dolog ugyanakkor nem világos" - tette hozzá Draskovics. "Még a héten levelet fogok írni az EKB elnökének és tájékoztatást kérek arról, hogy melyek azok az elemek, amelyek problematikusnak látszanak" - mondta. A válasz ismeretében a pénzügyminiszter szerint a most benyújtott módosítás kapcsán a szükséges korrekciók elvégezhetők.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
