Králik Lóránd átfogó elemzésében kifejti: a tavalyi év több szempontból is kedvező volt a román gazdaság számára. Eldőlt például, hogy az ország valószínűleg 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz, az integrációs szervezet kétszeri halasztás után, ha fenntartásokkal is, de működő piacgazdaságnak ismerte el a romániait.
 
Az infláció egy számjegyűre csökkent, nőttek a lakossági megtakarítások, emelkedett a bérek vásárlóértéke és a fogyasztás, de bővült az ipari termelés, az elmúlt 15 évben nem tapasztalt mértékben nőtt a GDP is, sőt, nem szabad megfeledkezni a nagyprivatizáció felgyorsulásáról sem.

Elmaradtak a kellemetlen meglepetések, s a prognózisok talán először kullognak az eredmények mögött a gazdaság jó néhány területén - írja Králik. Emlékeztet: a GDP növekedésének megbecslésénél tavaly ilyenkor még sokan nagyon merész célkitűzésnek tartották a hat százalékot is, ám ahogy telt az év, kiderült, akár a 7,6-7,8 százalékos növekedés is elképzelhető.

A termelésbővülést ugyanakkor egyelőre nem tudta hasonló mértékben követni a termelékenység növekedése, ami később, a román piacnak az uniós termékek előtti, 2007-ben esedékes teljes megnyitásakor még komoly gondokat okozhat - véli a szerző, hozzáfűzve, hogy a GDP-növekedést szerencsére nem követte a fogyasztás hasonló mértékű bővülése.

Emlékeztet: már 2003 végén a román gazdaság számára egészségtelenül felgyorsuló fogyasztás megfékezése érdekében a jegybank megemelte az alapkamatot, amely egész évben szokatlanul magas szinten volt, 7-8 ponttal meghaladva az inflációs rátát. Az alapkamat csak 2004 decemberére csökkent 17 százalékra, s még így is túlzottan magas a tőkepiaci liberalizáció küszöbén - olvasható az Erdélyi Riport elemzésében.