Tetszett a cikk?

Az úgynevezett egyeurós órabért fizető munkákat tavaly vezették be Németország egészében a tartósan munka nélkül levők körében. A közületi, kulturális és szociális szférában nonprofit munkáltatók alkalmazhattak közmunkára a kezdeményezés keretében tartósan munka nélkül lévő személyeket.

A gyakorlatban is egy- vagy maximum kéteurónyi órabért fizető állásokat a munkanélkülinek kötelező elfogadnia, ellenkező esetben bizonyos összeget levonnak a segélyéből (ami jelenleg tartósan munka nélkül levők esetében havi 345 euró a nyugati és 331 euró a keleti tartományokban plusz a személytől függő mértékű lakbértámogatás) - írja a Világgazdaság.

Ha viszont vállalja a közmunkát egy euróért, akkor az itt megkeresett többletjövedelmétől függetlenül változatlan mértékű segélyre jogosult. A lap szerint Wolfgang Clement szövetségi munkaügyi miniszter abban reménykedik, hogy akár 600 ezer tartósan munka nélkül lévő németet sikerül egyeurós állásokban foglalkoztatni.

A magdeburgi központú Szász-Anhalt tartomány most azt tervezi, hogy a magánszférában is bevezeti az egyeurós állások intézményét. Márciusban eleinte „néhány száz” tartósan munka nélkül lévőnek teremtenének munkahelyet a tájkarbantartásban és a kertészetekben Szász-Anhaltban – jelentette ki Reiner Haseloff, a tartományi gazdasági minisztérium államtitkára.
 
Ha ez a kísérlet sikerrel járna, más szakmákra is kiterjesztenék a kezdeményezést. Az új elképzelés szerint magánkertészetek, a parkok fenntartói és az épületfirkák tisztítói (szintén a magánszféra cégei) alkalmaznák segédmunkára azokat a munkanélkülieket, akiket egy központi listáról hívnának le.

A gondolatot a munkaadók tartományi szervezete is támogatja, a munkáltatók szövetségi egyesülete (BDA) viszont ellenzi a keletnémet kezdeményezést, amelyet versenytorzítónak tart. Szász-Anhalt erre a vádra azt feleli, hogy a magánvállalatok ellenőriznék az egyeurós munkahelyeket. Kifogásolja az ötletet a tartományi szakszervezeti szövetség is, amely attól fél, hogy az egyeurós munkaerők a teljes munkaidőben foglalkoztatottaktól vennék el a munkalehetőséget. 
 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Karrier

Rugalmasság az európai bérköltségekben

A munkabérek tekintetében Nagy Britannia, Írország, Lengyelország, Magyarország és balti köztársaságok is nagyobb rugalmasságot tanúsítanak, mint Ausztria – derül ki az osztrák nemzeti bank (OeNB) által közzétett tanulmányból.

Gazdaság

Keveslik a 4,5 százalékot a szakszervezetek

A szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanács ma kezdődő ülésén kevesellték a kormányzati és a munkaadói oldal által jövő évre javasolt bruttó 4,5 százalékos keresetemelést, szerintük a reálbéreket kellene ennyivel emelni.

Gazdaság

Két új gyárat csábított Magyarországra az alacsony bér

Az alacsonyabb bérek miatt két újabb világcég telepíti Magyarországra gyártási tevékenységének egy részét. Az amerikai Federal Mogul ablaktörlők, a japán Clarion az autórádiók gyártását helyezi át hazánkba – írja a Világgazdaság. A Clarion a franciaországi Custines-t hagyja el Magyarországért.

Karrier

A magyar minimálbérek még sokáig az EU átlaga alatt maradnak

Az idén január 1-jén, az „EU25-ben" a minimálbérek összege 121 euró (Lettország) és 1403 euró (Luxemburg) között változott, a tagjelölt országok közül Bulgáriában havonta 61 euró, Romániában 69 euró, Törökországban pedig 240 euró volt a minimális kereset, míg Magyarországon alig valamivel több, mint 200 eurót ér az 53 ezer forintos minimálbér.

Gazdaság

Pozsony vezeti a bérek versenyét Szlovákiában

Szlovákiai magyarlakta régiók továbbra is elmaradnak a bérek terén. Míg Pozsonyban az átlagbér eléri a 20 ezer koronát, addig a Nyitrai és Nagyszombati kerületekben csak 12-13 ezer korona körül mozog.