A Monetáris Tanács 0,75 és 0,50 százalékpontos csökkentési lehetőségekről tárgyalt. AP testület kilenc tagja közül kettő 50 bázispontú, hat pedig 75 bázispontú kamatmérséklés mellett foglalt állást, az ülésen nem vett részt Auth Henrik alelnök. Február 21-én a Monetáris Tanács 0,75 százalékponttal 8,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

A Tanács következő kamatmeghatározó ülését március 29-én tartja, amelyről április 15-én 14 órakor teszi közzé rövidített jegyzőkönyvét.
 
A februári ülés jegyzőkönyve szerint a 75 bázispontú kamatcsökkentés támogatói több kedvező körülmény együttesére hivatkoztak. Legfőbb érvként említették, hogy a kilátásokat is újraértékelő januári infláció a vártnál jóval kedvezőbben alakult. A Tanács erős inflációmérséklődésre számított az idei év első hónapjaiban, a tényadatok azonban még ennél is jelentősebb infláció-lassulásról adtak képet. További érvként merült fel, hogy változatlan nominális kamatszint mellett a dezinflációs kilátásoknak megfelelően a reálkamatok emelkedésére kellene számítani. Mivel az inflációs kilátások nem indokolnak monetáris szigorítást, ezért a kamatoldalon sem indokolt a monetáris kondíciók szigorítása.    

Januárban a fogyasztóiár-index 4,1 százalék volt éves szinten a decemberi 5,5 százalék után. A Tanács február 21-i ülése után kiadott adatok szerint a februári infláció tovább csökkent, 3,2 százalékra hanyatlott.
 
Az 50 bázispontos kamatcsökkentés támogatói szerint a nagyobb kamatcsökkentés ronthatja a hosszabb futamidejű hozamokban még tükröződő hitelességet. Hangsúlyozták, hogy a kamatlépéssel fenn kell tartani az államháztartási hiány finanszírozóinak a monetáris politikába vetett bizalmát is. A nemzetközi kilátásokat értékelve kockázatnak látták a fejlett piacok vártnál nagyobb hozamemelkedését a tőkemozgások átcsoportosításával a feltörekvő piacok számára. 

Mindkét kamatcsökkentés támogatói közül többen megemlítették, hogy a januári inflációs adatban megmutatkozó dezinflációban a monetáris politikának is szerepe volt. Általában abban is egyetértés volt, hogy a fundamentumok megítélésében nincs változás, azok nem javultak és lényeges javulásukra 2005-ben sem lehet számítani, de a piacok egyelőre elfogadják ezt a helyzetet.