Tetszett a cikk?

Meglepő eredményt kapunk, ha a régió devizáinak eddigi teljesítményét hasonlítjuk öszsze azzal, amit a többség az év elején várt. A külföldi „nagy nevek” széles körben idézett negatív ajánlásai jottányit sem befolyásolták a forintot, amely július végéig már busás hozammal jutalmazta híveit - írja Barcza György, az ING Bank vezető elemzője.

Majd mindenki a forint gyengülésének esélyeit latolgatta év eleji elemzésében, néhány bankház pedig ismét a 260 feletti euróárfolyammal riogatta a piacot. A devizapiaci ajánlások másik végleteként a kedvező egyensúlyi mutatójú szlovák korona és a zloty vásárlása szerepelt - írja Barcza a Világgazdaságban.

Ha azonban visszatekintünk az elmúlt hét hónap árfolyam-alakulására, és kiszámoljuk az egyes devizák tényleges, euróban mért teljesítményét, az ajánlott befektetéssel pontosan ellentétes eredményt kapunk - teszi hozzá az elemző.

A valuták hozamából az árfolyamváltozásból és az egyes devizáknál elérhető kamatnyereségből kiszámolható, mennyivel nőtt a vagyona annak a külföldi befektetőnek, aki euróját az új uniós tagok valamelyikének devizapiacán fektette be.

Magyar szempontból megtudhatjuk, megérte-e forintpénzpiaci alapban vagy bankbetétben kamatoztatni pénzünket, esetleg kedvezőbb lett volna-e, ha euróbetétre váltunk. Az árfolyamok euróhoz viszonyított fel-, illetve leértékelődése mellett ehhez az irányadó jegybanki kamatok alapján számolt napi hozammal számolhatunk, amely feltételezi, hogy pénzpiaci alapunk, illetve bankbetétünk ehhez hasonló hozamot produkált.

A hozamok ilyen módon való összevetéséből kitűnik, hogy az év elején alig két hónap alatt négyszázalékos euróhozamot termeltek a visegrádi valuták. Ezt azonban a tavaszi korrekció gyorsan elolvasztotta, sőt a zloty és a szlovák korona április végén már negatív hozamot mutatott.

A júniusi élénkülés visszatornázta ugyan a hozamokat két százalék fölé, de a forint kivételével meg is rekedt ezen a szinten. Nem kis meglepetésre azonban a magyar fizetőeszköz júliusban elhúzott a többiektől, és a mostani 245,50-os euróárfolyammal már négy százalék fölötti nyereséget produkált, ez több mint kétszerese a lengyel zloty 2,3 százalékos hozamának.

Az eurónál is alacsonyabb kamatot ígérő cseh korona az árfolyam-erősödés következtében 1,6, szlovák társa pedig 1,3 százalékos hozammal „büszkélkedhetett” július 25-ig - tette hozzá Barcza.

Mindezek fényében elmondható, hogy a forint az idén a legjobban teljesítő deviza volt a régióban, a korábban biztos befutónak számító szlovák korona pedig a legkisebb nyereséget biztosította.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Gyengült a forint, az eurót veszik

A forint néhány fillérrel gyengült a bankközi devizapiacon szerdán reggel, az eurót 246,45/60 forinton jegyezték, 20 fillérrel erősebben a 246,25/40 forintos keddi árfolyamnál.

MTI Gazdaság

Négyhavi csúcson a forint, hullámvasúton a dollár

A forint csütörtökön négyhónapos csúcsra erősödött az euróval szemben a bankközi devizapiacon, az euróval négy óra tájban 245,60/80 forinton kereskedtek, mintegy 60-70 fillérrel gyengébben a szerdai 246,25/30 forintnál.

MTI Gazdaság

Erősödő forint, stabil dollár

A forint pénteken reggel pár fillérrel erősebben nyitott a bankközi devizapiacon, az euróval 245,40/50 forinton kereskedtek, 20 fillérrel gyengébben a csütörtöki 245,60/80 forintos árfolyamnál.