Már a környék sem sok jót ígér. Közvetlenül a piac mellett található a városi és a távolsági buszok pályaudvara, ahol naponta ezerszám pöfögnek buszok. Itt ágazik el a Budapest irányából érkező út Ózd, illetve Kassa és a Hegyalja felé, aminek következményeként folyamatosak a dugók. A környékre telepített szennyezettségmérő adatai alapján ez az ország egyik legrosszabb levegőjű helye, különösen a 10 mikronnál kisebb, PM10-nek elnevezett, levegőben kavargó por, amely fokozottan rákkeltő. Azoknak, akiknek még ezek után van kedvük shoppingolni, a piacra menet meg kell küzdeniük a „cigit, cigit” mantráló árusokkal, akik olcsón mérik a minden második miskolci szájában lógó, ukrán Priluki márkanevű füstölnivalót.

A háború előtt épült nagycsarnok mellett vasasztalokon folyik a kereskedés. Ha valaki legutóbb 20 évvel ezelőtt vásárolt a Bükkből származó lila pereszkét a Búzán, nem kell sokat keresgélni, mert a gombát áruló cigány asszonyok most is ugyanott állnak, mint hajdanán.

Miskolc Búza téri piac © Bócsi Krisztián

A piac újdonsága egy nagy ívű projekt, a piacot körbevevő kerítés torzóban maradt néhány métere. Valmint az, hogy az országban egyedülálló módon egy Casino is található itt, amely azonban a valóságban inkább játékterem, viszont működése vastagon ellentétes a helyi önkormányzat rendelkezésével, miszerint a piacon csak élelmiszer és gyümölcs árusításával foglakozó árusok, üzletek működhetnek. Többen úgy emlékeznek, a Casino engedélyének kiadása miatt csapta el a polgármester a nem sokkal korábban kinevezett piacvezetőt. Az egykori kofafőnök azzal vált ismertté, hogy a pályázata beadása utáni nyilvános, a városi televízió által közvetített önkormányzati ülésen azzal kezdte a bemutatkozást, hogy korábban III/III tiszt volt. Eközben a várost vezető szocialista frakció tagjai kényelmetlenül feszengtek a székeikben, az ellenzékieknek meg fülig ért a szája. Más vélemények szerint azért került lapátra a főnők, mert sokan fenik a fogukat a belvárosban található, értékes területre. Ezt a verziót erősíti, hogy nem sokkal a piacvezető távozása után a város megszabadult a piac köztisztviselői állományban dolgozó munkatársaitól, majd pályázatot hirdetett a Búza vállalkozói formában történő üzemeltetésére és a környék teljes átépítésére.

Azt, hogy a piacok szellemétől nem áll távol az átlagnál magasabb hangfekvésben folyó vita, az alkudozás, senki sem vitatja, sőt a történelmi feljegyzések ezt meg is erősítik. Miskolcon már 1836-ban a tettlegességig fajultak a dolgok, mert valamelyik elöljáró kitalálta, hogy a híres miskolci lacipecsenyések mellett nem árulhatnak fehér kenyeret a kereskedők, pedig a vásárlók a hús mellé minden esetben kenyeret faltak. 40 évnek kellett eltelni, míg úgy oldódott meg a kérdés, és a pecsenyések maguk kezdtek kenyeret is árulni. A mai piaci konfliktusok legfőbb forrása, hogy az önkormányzat a zöldség- és gyümölcskereskedők szerint úgy próbálja ellensúlyozni a munkanélküliséget, hogy csára-búra kiadja az őstermelői igazolványt, még azoknak is, akiknek annyi földjük van, amennyi a fikuszcserepbe elfér. Így aztán mindennapos látvány, hogy az őstermelők banánt, déligyümölcsöt árulnak azoknál az asztaloknál, amelyeket egyébként az adómentességre jogosító igazolványukkal 50 százalékos kedvezménnyel bérelhetnek

A Búza téri piacot hajdanán a környéken élő bolgárkertészek termékei tették messze földön híressé. Ma már létezik bolgár kisebbségi önkormányzat a városban, de árus már csak egy van. Jelenleg a piac egyik szegletében a tejtermékeket áruló részleg a legnépszerűbb, de az alkalmi közvélemény-kutatásunk szerint a hajdanán a Szabolcsból érkező, sokféle fajtájú és olcsó alma hiányzik a legjobban.

A miskolci piac 11 ezer négyzetméterén 700 árus, kisebb-nagyobb cég működik és próbálja felvenni a harcot a multik elszívó hatásával. Régi „motorosok” szerint a Búza fénykora a hetvenes-nyolcvanas évekre esett, azóta folyamatosan zsugorodik a vevők száma, jelenleg harminc százaléka lehet a hajdaninak. Az eladók mindent bevetnek, hogy ne menjenek csődbe. A kevésbé dörzsöltek ezeréves trükkel próbálkoznak: tavaly buktak le azok, aki alulról, fúrással könnyítették meg 10-20 százalékkal a mérlegsúlyokat. Új fogásnak számított viszont, hogy a közeli Szlovákiából hozzák be a zöldséget-gyümölcsöt egy áfanyelő, de lebukott cég közbeiktatásával, így az itthoni áraknál olcsóbban jutottak áruhoz.

A miskolci piacon folyamatosan jelenlévő zsebesek miatt a rendőrök, a Priluki cigaretta miatt pedig a fináncok bukkannak fel gyakran a piacon, de nem sok vizet zavarnak. Arra pedig még soha nem volt bátorsága a hatóságoknak – amire egyébként a jogszabályok lehetőséget adnának –, hogy három alkalommal ismétlődő, jövedéki adóval kapcsolatos visszaélés után a piacot ideiglenesen bezárják.

Pusztai László/Miskolc