Ha a kormánynak nem sikerül a következő hetekben tempósabb munkavégzésre szorítania az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt (OLÉH), a remélt piros pontok helyett könnyen feketét kaphat a panellakásban élő mintegy kétmillió választópolgártól. Kóka János gazdasági miniszter ugyanis azzal kecsegtette júniusban a távfűtéses lakásokban élőket, hogy a kormány 100 lépés programjának részeként az idei fűtésszezonban nem emelkedik, hanem épp ellenkezőleg, legalább 5-10 százalékkal csökken majd a fűtésszámlájuk. A gazdasági tárca a maga feladatát ugyan elvégezte, megalkotva rendeletét az irreálisan magas költséggel tevékenykedő távhőszolgáltató cégek árképzésének átvilágításáról, ám egyelőre nyoma sincs a beharangozott fűtéskorszerűsítési intézkedéseknek. A kormányrendelet és az ahhoz kapcsolódó pályázat megalkotásával megbízott, a Belügyminisztérium égisze alatt működő OLÉH ugyanis két hónapja nem tud egy elfogadható előterjesztést produkálni, márpedig az októberi fűtésszezon vészesen közeleg. Ha megkezdődik a lakásokban a fűtés, akár keresztet is lehet vetni a korszerűsítésre, hiszen menet közben nem lehet a munkát elvégezni.

A hivatal "szerencsétlenkedését" értetlenkedve figyeli - mint a HVG-nek elmondta - Podolák György szocialista országgyűlési képviselő is, az MSZP energetikai munkacsoportjának vezetője, a számlacsökkentő elképzelés kiötlője. Javaslatának lényege, hogy az évek óta döcögő panelrekonstrukciós program elemeit cseréljék fel, és adjanak elsőbbséget a kisebb beruházást igénylő fűtés-korszerűsítésnek, azon belül is a lakások egyedi fűtésszabályozásának kialakítását szorgalmazzák (HVG, 2005. június 11.). A választásokig ugyanis nem sok az esély a mintegy 510 ezer panellakás teljes felújítására, hőszigetelésére, hiszen ahhoz lakásonként 1,2 millió forintos költséggel számolva több mint 600 milliárdra lenne szükség (csupán az ablakok cseréje mintegy 600 ezer forintba kerül egy átlagos lakásban). Az viszont rövid távon is érzékelhető javulást és a szocialisták reményei szerint voksokban mérhető elégedettséget eredményezne, ha a rekonstrukcióra szánt állami támogatás javát a fűtés-korszerűsítésre fordítanák, azaz termosztatikus szelepeket helyeznének a lakótelepi radiátorokra, és a tényleges fogyasztás mérését lehetővé tevő úgynevezett költségosztót szerelnének a lakásokba. Csupán azzal, ha munkába menet a lakók lecsavarnák a fűtést, és csak hazatérve kapcsolnák vissza újra, a szakemberek szerint legalább 20-25 százalékkal csökkenthetnék fogyasztásukat és ezzel a számlájukat. Ami nem kis összeg: egy átlagos, 52 négyzetméteres panellakás éves fűtésszámlája Budapesten 140 ezer forint.

A fűtés-korszerűsítés, amelybe az egyéni megtakarítást ösztönző költségosztó berendezés is beletartozna (jelenleg a lakótelepi házakban a lakók között eltérő fogyasztásuktól függetlenül osztják meg a ház fűtésszámláját), átlagosan 80 ezer forintba kerülne, és a szakemberek szerint 4-5 év alatt térülne meg a számlákban. De az sem kizárt, hogy már az első év után visszajön a pénz, hiszen a rekonstrukciós program felgyorsítása érdekében a kormány úgy döntött, a költségek egyharmadát vissza nem térítendő állami támogatás formájában a büdzsé állja, a másik harmadot az önkormányzat tehetné hozzá, vagyis a lakók mintegy 25 ezer forintból megúszhatnák a hőszabályozást és a mérést. Azok, akik a néhány tízezer forintos önrészt sem tudják előteremteni, az augusztusban beindított Panel Plusz hitelből kedvezményes, 5,6 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű kölcsönt vehetnének fel a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-től (MFB), hasonlóan a forráshiányos önkormányzatokhoz.

De épp az állami bőkezűség hátráltatja a programot. A kormány ugyanis az idén összesen 8 milliárd forintot különített el a panelrekonstrukció támogatására, annyit, amennyit az állam az elmúlt négy évben összesen a lakótelepi házak felújítására fordított. Ha a summához hozzávesszük az önkormányzati hányadot és a lakók önrészét is, akkor az idén és a következő évben összesen több mint 20 milliárd forintos piacra startolhatnak rá a programba bekapcsolódó vállalkozások. Egyelőre azonban úgy tűnik, az OLÉH késlekedése miatt főként az építőipari cégeknek szabad a pálya, hiszen a rendeletmódosítás hiányában még mindig a régi, 2001-es jogszabály alapján döntenek az állami támogatás odaítéléséről. Abban viszont egy csomagba pakolták a több százezer forintos költségű nyílászárók cseréjét és a lakások hőszigetelését a néhány tízezer forintba kerülő fűtés-korszerűsítéssel, így az utóbbira továbbra sem lehet külön pályázni. A kabinet ugyan még júniusban "megrendelte" az OLÉH-tól az ominózus rendeletmódosítást - Leitner József elnökhelyettes azt állította a HVG-nek, hogy el is készítették -, ám a hivatal erőit a jelek szerint meghaladja a feladat. Vagy legalábbis úgy viselkedik. A HVG információi szerint Leitner József, noha komoly építőipari múlttal rendelkezik - a 2002-es kormányváltásig az egyik legnagyobb építőipari cég, a Wienerberger Házak Kft. ügyvezető igazgatója volt -, még mindig a műszaki paraméterek meghatározásával bajlódik. A minap a szocialista munkacsoporttól, nevezetesen Podolák Györgytől kért ehhez segítséget. Csíder László, az OLÉH főosztályvezetője pedig a Népszabadságban múlt pénteken egyértelművé tette: kormányszándék ide vagy oda, a pályázók továbbra is csak akkor kaphatnak állami támogatást a fűtés-korszerűsítéshez, ha azt megelőzően már elvégezték a házak külső-belső szigetelését, és kicserélték a nyílászárókat. A főosztályvezető szerint ugyanis előzetes hőszigetelés nélkül nem lehet csökkenteni a fűtési költségeket. Véleményét annak ellenére hangoztatja, hogy Európában már több mint 40 millió lakásban alkalmazzák az egyedi hőszabályozást és a fogyasztás szerinti mérést, sőt számos országban, például Németországban, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában a kormányok kötelezően írják elő a távfűtéses lakások egyedi fűtésszabályozását.

Az OLÉH, úgy tűnik, mégis inkább újratárgyalná a fűtésszabályozásra redukált panelrekonstrukciós programot. Támogatója is akadt a lakásügyben az érintettek széles körét összefogó Nemzeti Lakásügyi Tanácsadó Testületben. Csabai Lászlóné, a testület elnöke, Nyíregyháza polgármestere a múlt heti ülésen azt állította, miután a tagok között sem teljes az egyetértés a fűtésszabályozás elsőbbségéről, a kormány számára írt ajánlásaik közé beemelték, hogy a paneltámogatásoknál a komplex felújításokat sorolja előre. Pedig Csabainé Nyíregyházán is meggyőző tapasztalatokat szerezhetett, a városi tulajdonú önkormányzati cég néhány éve saját költségén már elvégezte az átalakításokat, amelyek eredményeképpen 20-40 százalékkal sikerült csökkenteniük a panelházak hőfelhasználását. Az eredeti javaslat azonban egyelőre kimúlni látszik: az önrészpótló MFB-hitelre szeptember 30-áig lehet pályázni, igaz, a bank jövő decemberig meghosszabbítaná a határidőt - feltéve, hogy marad az állami milliárdokból.

MINK MÁRIA