A magyar gazdaság 2005-ben és 2006-ban egyaránt kb. 4,2 százalékkal emelkedik, lényeges változás az egyes ágazatok dinamikájában sem várható. Kiemelkedő marad az építőipar teljesítménye, amely tavaly 17 százalékkal bővült - tette közzé a GKI Gazdaságkutató legújabb felmérését. Az ipari termelés a 2004. évi ütemhez hasonló ütemben emelkedett, de ezen belül az export kissé lassult (15%-ról 11%-ra), a belföldi értékesítés viszont 1 százalékos csökkenés után több mint 4 százalékkal bővült.

A leggyorsabban az építőanyagok, a híradástechnikai cikkek és járművek termelése nőtt, visszaesett viszont az élelmiszer- és textilipar. A cipőipar több évi hanyatlás után ismét erőre kapott. Leggyorsabban a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régió ipari teljesítménye bővült, a legnagyobb visszaesés a Dél-Dunántúlon történt.

Tavaly az export és az import is lassabban emelkedett, mint 2004-ben, az export lendülete azonban kevésbé csökkent, így a külkereskedelmi hiány több mint egymilliárd euróval mérséklődött. Idén a kivitel és behozatal közel párhuzamos fejlődése valószínű.

Foglalkoztatás és keresetek

A foglalkoztatás 2005-ben lényegében nem változott - a versenyszektorban kissé emelkedett, a költségvetési szférában csökkent -, a munkanélküliség 1 százalékponttal emelkedett. Idén nem várható lényeges változás. Januárban több mint három évtizede nem tapasztalt, 3% alatti szintre csökkent az infláció. A következő hónapokban az áfa-csökkenés fokozatos érvényesülésének hatására érezhetően 2% alá megy az árindex.

A III-IV. negyedév során azonban - a világpiaci ármozgásokat tükrözve - egyes energiahordozók és más állami/önkormányzati közszolgáltatások ára várhatóan emelkedni fog. Továbbra is árcsökkenés lesz viszont a ruházati cikkek és tartós fogyasztási cikkek piacán. Az év egészében - a költségvetési reformok és kiigazítás mértékétől és időzítésétől függően - 2-2,5%-os, az év végén 3% körüli infláció várható.

Tavaly a reálkeresetek 6,3%-kal nőttek, ez azonban részben a költségvetési szférában dolgozók 13. havi fizetésének korábbitól eltérő időpontú kifizetésének volt a következménye. A versenyszektorban mintegy 4,5%-kal, a költségvetési szektorban a 13. havi fizetést figyelmen kívül hagyva is ezt kissé meghaladóan emelkedtek a reálkeresetek. Idén is ezt megközelítő ütem várható.