szerző:
Meixner Zoltán (hvg.hu)

A napjainkban zajló politikai viták egyik visszatérő motívuma, hogy Magyarország versenyképessége jelentősen romlott az utóbbi időben. A GKI gazdaságkutató intézet a Microsoft támogatásával a minap adta közre a Versenyképességi Évkönyv, 2006-ot, amelynek legfontosabb homályoszlató adatait és megállapításait az alábbiakban ismertetjük.

© GKI - Microsoft
A Versenyképességi Évkönyv, 2006 (VÉ 2006) hazánkat nemzetközi összehasonlításban mutatja be, méghozzá a Magyarországéhoz hasonló gazdasági fejlettségű, gazdasági szerkezetű és fejlődéstörténeti örökségű országokkal összevetve, amelyek egyben a versenytársaink is. A kötet három fő fejezete a gazdaság fenntartható növekedésével, a versenyképesség alapvető feltételeivel és az ezeket megteremtő, segítő gazdaságpolitikával foglalkozik.

„Az évkönyv fontos üzenete, hogy azok az országok képesek hosszú távon is gyorsan növekedni, amelyek versenyképességüket nem az alacsony költségekre, hanem a termelékenység növelésére és az innovációra, a korszerű technológiák minél szélesebb körű alkalmazására alapozzák, s ezt tudatosan támogatja a gazdaságpolitika, illetve mindehhez alkalmazkodik a képzési és oktatási rendszer is” – fejtette ki Vértes András, a GKI Zrt. elnöke.

Az elmúlt évtizedben a gazdasági fejlettség szintjének emelkedése a négy visegrádi ország közül Magyarországon volt a leggyorsabb, így mi közeledtünk leggyorsabban az uniós országok átlagához, s elértük annak 60 százalékát. Nálunk az egy foglalkoztatottra jutó GDP gyors növekedéséhez sokkal jobban hozzájárult a termelékenység, mint a foglalkoztatottak, illetve a ledolgozott munkaórák számának növekedése. A régió többi új EU-tagországában is hasonló a helyzet.

A termelékenység lemaradása különösen a közszolgálatokban, illetve egyes feldolgozóipari ágazatokban (például élelmiszeriparban, a vegyipar bizonyos szegmenseiben) továbbá a mezőgazdaságban jelentős.

Bár Magyarország és a régió többi országa is komoly versenyelőnyt évez az alacsonyabb (különösen bér) költségek miatt, de a folyamatos felzárkózás miatt ez az előny egyre kisebb lesz, hiszen ebben gyakorlatilag már alig választ el bennünket valami a régi EU alsóbb régiójától. Mivel pedig az irodabérleti díjak, az energiaköltségek vagy a kommunikációs kiadások egyáltalán nem olcsók, erre már nem lehet alapozni a hosszútávú versenyképességet.

Versenyképességi tényezők (Oldaltörés)


© GKI - Microsoft
A további felzárkózáshoz elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitika támogassa a versenyképesség javításának feltételeit. Így figyelni kell a megfelelő adórendszerre, amely jelenleg jelentős átalakításon megy keresztül Magyarországon az állami bevételek növelése érdekében. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a túlzott adóztatás, vagy az adókból származó jövedelmek helytelen elosztása a versenyképesség javulása ellen hatnak. Nagyon fontos volna például, hogy az infrastruktúrát fejlesztő, a kutatás-fejlesztési és oktatási célokat szolgáló kiadások ne szoruljanak hátra a költségcsökkentési programok megvalósítása során, illetve az adózás mértéke ne emelkedjen annyit, hogy elriassza a befektetőket. Illik megjegyezni, hogy az összes adó GDP-hez mért szintje Magyarországon nem számít magasnak az unión belül. A kormány hozzájárulása a versenyképességhez a svájci IMD intézet világversenyképességi évkönyve szerint kiegyensúlyozottnak mondható, s ebben olyan uniós országokat sikerült megelőznünk, mint Görögország, Csehország, Németország, Spanyolország, Belgium, Nagy-Britannia, Szlovénia, Lengyelország vagy Olaszország.

Az infrastruktúra fejlettsége jelentős mértékben meghatározza egy ország tőkevonzó képességét és ezen keresztül versenyképességét. Magyarország ebben jobb helyzetben van, mint a régió más országai. Az úthálózat, különösen a gyorsforgalmi utak színvonala az utóbbi években sokat javult. A légi forgalom földi kiszolgálása különösen jó, és a vízi utakhoz kapcsolódó létesítmények színvonala is megfelelő. A magyar energetikai rendszer színvonala pedig szélesebb nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A lakással való ellátottságban az unió középmezőnyében vagyunk, sőt ebben például jobb helyzetben vagyunk, mint a sokszor követendőként emlegetett írek..

Az informatikai ellátottságunk szintje nem került közelebb az utóbbi években az unió átlagához, s a régiós versenytársainkkal nagyjából azonos nívón vagyunk. A következő évek fejlődését elsősorban a vezeték nélküli és szélessávú technológiák elterjedése határozza meg. Keresleti oldalról emellett a a haladás mértékét a digitális televíziózás és a kormányzat által is felkarolt elektronikus kormányzati és közigazgatási szolgáltatások sikeressége határozhatja meg.

A nemzetgazdaság hosszútávú versenyképességét azonban alapvetően az innovációs képességünk határozza meg. A VÉ 2006 tanúsítja, hogy a magyar gazdaság versenyképes, de keveset költ kutatás-fejlesztésre és innovációra, s különösen a vállalati ráfordítások maradnak el a versenytársakétól. A nemzetközi tőke itteni ipari, pénzügyi, kereskedelmi vállalkozásai hatékonyan működnek, jól alkalmazkodnak a környezethet, a globális piaci kényszerekhez, de nem támaszkodnak eléggé a hazai tudásra. A hazai tudást kiaknázó együttműködési láncok fejletlenek, a vállalatok és kutatóhelyek közötti együttműködések ritkák. Az üzleti környezet pedig nem túlzottan innovációbarát. Így aztán nem meglepő, hogy az új tudás hasznosulása (az új termékek aránya, a szabadalmak száma) messze elmarad a nemzetközi átlagtól, s a saját potenciális lehetőségeinktől is. Ez élesen rávilágít, hogy az emberi tőkét nem eléggé fejlesztjük, és nem jól használjuk ki. Az állami szolgáltatások jószerivel nem versenyképesek, a mikro- és kisvállalkozások többsége nem piacképes.

A tudás növelése nem csak az egyén életminőségének javulásához, de az ország összteljesítményének fejlődéséhez is hozzájárul. A rendszerváltást követő években Magyarországon jelentősen átalakult az oktatási és képzési rendszer. A felsőoktatás túlzott expanziójához azonban nem társult minőségi fejlesztés. Ráadásul a képzés struktúrája nem követi a gazdaság igényeit. Túl sok a jogász- és közgazdász- és kevés a mérnökhallgató. Jelentősen visszaesett a képzés színvonala. Ugyanakkor rohamosan csökkent az alacsonyabb képzési szinteken – főleg a szakmunkásképzésben – oktatottak száma, ami egyes szakmák esetében jelentős szakemberhiányt eredményez.

Az ír és a finn modell (Oldaltörés)



© GKI - Microsoft
Magyarország versenyképességi mutatói megfelelőek, bár a szubjektív versenyképességi rangsorban (például az IMD által kiadott listán a 41. helyen vagyunk) jobb helyet is elérhetnénk. E helyezés fő indoka, hogy az üzleti szféra jól teljesít, de az állam rosszul. Ráadásul a magyar gazdaság hatékony és igen versenyképes részét elsősorban a nemzetközi társaságokhoz tartozó vállalkozások adják, de ezekhez a hazai kis- és közepes vállalkozások nem tudtak hozzákapcsolódni. Ez utóbbi (és egyelőre szinte csak ez) nagyon hasonlít ahhoz a folyamathoz, amely Írországban is megfigyelhető volt. Ott az unióhoz való csatlakozás utáni első 15 évben szinte nem volt változás, majd hirtelen nekiindult a fejlődés a külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően, amelyek aztán viszonylag rövid idő alatt Luxemburgot nem számítva a zöld szigetet az unió leggazdagabb országává tették. Ugyanakkor e befektetések révén létrejövő vállalkozások mind a mai napig zárványszerűen működnek, s kevés a kapcsolatuk a környezetükkel.

Az ír példa azonban Vértes András szerint nem követhető számunkra, mert hosszú távon nem garantálja a fejlődésünket, ráadásul hazánk nem egy angol nyelvű ország, amely ezer szállal kötődik a saját amerikai diaszpórájához. Nekünk inkább a skandináv modell felel meg, ahol a tudásba fektetnek be, s nemzeti egyetértésben alaposan megtervezik a jövőt. Ez ott (például a hozzánk hasonlóan korábban a szovjet piacokhoz erősen kötődő Finnországban) nem csak a high-tech iparágak felfutását tette lehetővé, hanem olyan hagyományos gazdasági területeken is hallatlan hatékonyságot sikerült elérni, mint a fa- és papíripar. A finn parlamentben (jó volna erre figyelnünk) működik a jövő bizottsága, amely kétévente kiadja, hogy a kulcsterületeken (beleértve a nyugdíj- és egészségügyi rendszert is) milyen változtatásokra, újításokra volna szükség.

Vityi Péter a GKI kutatásait finanszírozó Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a magyar vállalatoknak jelentős erőfeszítéseket kell tenniük hatékonyságuk javítása érdekében. Ezt részben az olyan informatikai fejlesztések révén érhetik el, amelyek a menedzsment számára folyamatosan lehetővé teszik az üzleti folyamataik ellenőrzését, s így gyorsabb és helyesebb döntéseket hozhatnak. Ugyanakkor sok cégnél már annak belátása is jelentős előrelépés lenne, hogy csak abban az esetben lesznek képesek növelni a profitjukat és alkalmazottaik fizetését, ha nem csak a klienseik számát gyarapítják, hanem egyre több ügyfelet azonos létszám mellett is képesek lesznek kiszolgálni.

Az élet minősége egy-egy országban azonban sok tényezőtől függ. Például Európában egy munkaóra alatt nagyobb értéket tudnak előállítani, mint az Egyesült Államokban. Ott azonban kevesebb az ünnepnap és hosszabb a munkaidő, ami végső soron összességében nagyobb teljesítményt eredményez. Az öreg kontinensen, így Magyarországon is meg kell fontolni, hogy ha a Lisszaboni célkitűzést, mely szerint az EU-nak a világ legversenyképesebb térségévé kell válnia, milyen módszerekkel kíván harcolni az olyan erős versenytársakkal szemben, mint az USA vagy a Távol-Kelet nagy gazdaságai.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

A lényeg változatlan: Lada Niva reklám 1977-ből és 2020-ból

A lényeg változatlan: Lada Niva reklám 1977-ből és 2020-ból

A Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve

A Pireneusok gleccserei halálra vannak ítélve

Duma Aktuál: Minden idők legnyomorultabb szexbotránya

Duma Aktuál: Minden idők legnyomorultabb szexbotránya

Egy magyar férfi állítja, az Apple Watch mentette meg az életét

Egy magyar férfi állítja, az Apple Watch mentette meg az életét

Hogyan boldogul ma a magyar filmgyártás Andy Vajna nélkül?

Hogyan boldogul ma a magyar filmgyártás Andy Vajna nélkül?