szerző:
hvg.hu

A budapesti értéktőzsdén jegyzett vállalatok az elmúlt öt évben igen figyelemreméltó növekedését produkálták, ami regionális összehasonlításban is élenjáró. A növekedési és nyereségességi mutatókat együtt nézve azonban már közel sem ilyen rózsás a helyzet: a MOL-t leszámítva egyik magyar vállalat sem került be a kiugróan teljesítők közé – írja a Roland Berger stratégiai tanácsadócég tanulmánya.

Mol benzinkút Romániában. Regionális bajnok
© energobit.com
Mindennek számos oka van, nem csupán a makrogazdasági mutatók. A tanulmány nem talált egyértelmű összefüggést a nemzeti össztermék növekedése, az infláció alakulása és a vállalati teljesítmények között.

„A vizsgált magyar tőzsdei vállalatok 56 százaléka növelte bevételeit 2000 és 2005 között, s ezek majdnem fele a termelékenységét is javította” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezető igazgatója. Az egyes szektorokat vizsgálva azonban kiderül, hogy térség többi államával összehasonlítva csupán a MOL, azaz az olaj- és gázipari szektor teljesített átlagon felül.

Mindez a magyar gazdaság versenyképességének romlására is visszavezethető, vélik a Roland Berger elemzői. Ugyanakkor az iparvállalati problémákat részben kompenzálja a rendkívül erős magyar szolgáltatói ágazat, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok nagyvállalat éppen ide szervezte ki ügyviteli, informatikai és engineering szolgáltatási központjait.

A Roland Berger „Kelet-közép-európai növekedési tanulmány – A régió vezető cégeinek teljesítményelemzése” címmel készítette el tanulmányát, amelynek Magyarországra fókuszáló eredményeit kedden mutatták be. A tanulmányban összesen hét ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és a „benchmark”-ként szolgáló Ausztria) 430 tőzsdén jegyzett vállalatának nyilvánosan közzétett adatait hasonlították össze a 2000-től 2005 végéig terjedő hatéves periódusban. Az összehasonlításból – elsősorban módszertani okokból – kimaradtak a pénzintézetek, viszont bekerült az ipari és szolgáltató szektor szinte minden fontos területe. A budapesti tőzsdéről 34 céget vettek górcső alá. „Az elemzés azonban nem a tőzsdei szereplésre vonatkozott. Sokkal inkább arra kerestük a választ, hogy melyek a siker vállalati szempontból legfontosabb, a térségben általánosan is értelmezhető elemei” – mondta Schannen Frigyes.

Négy fejlődési periódus (Oldaltörés)


A tanácsadó cég szerint a kelet-közép-európai térség rendszerváltás óta tartó gazdasági fejlődése négy periódusra bontható. A kiinduló időszak a reformok és a nyitás előtti állapotot mutatja, ide tartozik jelenleg például Ukrajna. A második fejlődési ciklust a gyors növekedés, nyugati nyitás, reformok és globalizálódás jellemzi: ebben a periódusban tart jelenleg Horvátország vagy Románia gazdasága. A harmadik fejlődési lépcsőben az egyes gazdaságok az erőteljes növekedés utáni restrukturációs és konszolidációs időszakhoz érnek: ebben a ciklusban található jelenleg Szlovákia, Csehország, Lengyelország és a folyamatban legmesszebbre jutó Magyarország is. A negyedik periódus már a fejlett nyugati normáknak megfelelő gazdaságot jelent, a régióban egyelőre még csak Szlovénia érte el ezt a szintet.

A tanulmány egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy a vezető, tőzsdén jegyzett cégek szintjén nincs közvetlen összefüggés a vállalati sikeresség és az adott gazdaság kiemelt makromutatói között. A vizsgált országokban közös, hogy tőzsdeindexeik az elmúlt hat évben messze túlteljesítették az iparvállalatok „etalonjának” felfogható Dow Jones ipari tőzsdemutatót. A piaci kapitalizáció (a vállalatok tőzsdén jegyzett részvényei alapján számított összértéke) a 2000-2005 közötti periódusra vetítve átlagosan éppen Magyarországon nőtt a legkevésbé, 15 százalékkal. „Mindez felfogható azonban úgy is, hogy a magyar vállalatok érték el a konszolidáció legmagasabb szintjét. Elég, ha ezt a bukaresti értékpapírpiac éves szinten 120 százalékos fejlődésével vetjük egybe” – mondta Schannen.

A Roland Berger tanulmány megállapításai szerint nem mutatható ki összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és a vállalatok növekedése között. Elég csak a magyar példát idézni: a tőzsdén jegyzett cégek évről-évre (2002 kivételével, amikor a plusz csak 6,4 százalék) 15-17 százalékos bevételnövekedést produkáltak, miközben a GDP 4-5 százalékkal bővült. Hasonlóképpen nem bizonyítható semmilyen összefüggés az infláció és a vállalati bevételek alakulása között sem.

Miközben a fejlődés korábbi, extenzív szakaszában tartó román cégek mutatták fel a legnagyobb éves növekedést, nagyon jól teljesítettek a magyar vállalatok is. Bevételeik a vizsgált periódusban éves szinten átlagosan 10,5 százalékkal emelkedtek, miközben a foglalkoztatottak száma éves átlagban csak 1,5 százalékkal bővült. „Ez arra utal, hogy Magyarországon a tőzsdei vállalatok termelékenysége jelentősen javult” – elemezte az adatokat a Roland Berger magyarországi vezetője.

Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy a magyar vállalatok 44 százaléka nem tudott növekedni, s nagy részük ezzel párhuzamosan alkalmazottai létszámát is csökkentette. A cégek 29 százaléka tudott létszámot leépítve is növekedni, míg 27 százalékuk egyszerre növelte a foglalkozatást és a bevételeket. Ám itt fontos megjegyezni, hogy a két felfelé ívelő mutató között nincs összefüggés.

Csak az energiaszektorban produkáltunk nagyot (Oldaltörés)


Az ágazati elemzés rámutat arra, hogy a térség legdinamikusabb fejlődő ágazata az autóipar, amelynek bevételei a vizsgált periódusban éves átlagban 19,4 százalékkal növekedtek. Az ebben a szektorban tevékenykedő magyar tőzsdei cégek viszont nem teljesítettek jól, éves forgalmuk átlagosan 2,7 százalékkal esett vissza. Ezen kívül még három szektor növekedési üteme volt átlagon felüli: sorrendben az energiaszektor (+12,3 százalék), a szállítás/logisztika/turizmus (+10,5 százalék) és a fogyasztási javak/kiskereskedelem (9,9 százalék). A távközlés/média/informatikai szektor is jól teljesített, de csak az internet-buborék kipukkadása utáni válságot követően, azaz inkább csak 2002-től.

A Roland Berger elemzői szerint a magyar tőzsdei vállalatok igazán csak az energiaszektorban nyújtottak kiemelkedőt. Az ágazat az egész térségben átlagon felül (+12,3 százalék) növelte bevételeit évente, ám Magyarország 19,1 százalékkal még ennél is jobbat produkált. Mindezt úgy, hogy az alkalmazotti létszám három százalékkal csökkent – vagyis a MOL-nak a termelékenységét is sikerült fokozni. A többi szektorban a magyar tőzsdei vállalatok bevételnövekedési üteme elmaradt a kelet-közép-európai régió átlagától.

A vizsgált hét ország közül ötben javult a vállalatok profitabilitása – Magyarország Romániával együtt azonban azok közé az államok közé tartozott, ahol a tőzsdei cégek nyereségessége romlott. A Roland Berger elemzői a tőzsdei cégek EBIT-mutatóit vizsgálták, s azt találták, hogy az elmúlt hat évben a magyar cégek nyereségessége a vizsgált időszakban 1,5 százalékponttal esett. „Közelebbről elemezve a magyar tőzsdei cégek teljesítményét, azt találtuk, hogy a vállalatoknak pontosan a fele tudta egyszerre növelni a bevételét és a nyereségét is.

A Roland Berger által „kiugróan teljesítőnek”-nek, azaz közép-kelet-európai átlagon felül teljesítőnek nevezett kategóriába már csak egyetlen magyar vállalat, a MOL került be. Ennek a körnek ugyanis az az ismérve, hogy mind a nettó árbevétele, mind pedig az EBIT-mutatója átlagon felül növekedett. A magyar olajcég „éltanulóságát” jól jellemzi, hogy ebbe a körbe a vizsgált 430 cégből mindössze 56 cég került.

A Roland Berger elemzőinek végső ítélete szerint a magyar cégek az elmúlt években nem tudták felülmúlni a régióbeli versenytársakat, aminek nemcsak az az oka, hogy a magyar gazdaság egyfajta restrukturációs és konszolidációs időszakban van és a romló nemzetgazdasági versenyképesség nyomást gyakorolt a vállalatokra is. „Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar cégekben jelentős növekedési potenciál van, és ciklikus gazdasági fejlődést feltételezve nagy valószínűséggel számíthatunk teljesítményük jelentős javulására a közeli jövőben. Ugyanakkor a vállalatvezetőknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy a régióban Európa legdinamikusabban növekvő cégeivel versenyeznek” – emelte ki Schannen Frigyes.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Költözik a BÉT

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) jövő márciusban az Andrássy út 93. szám alatti egykori Herzog Palotába költözik - közölte a BÉT vezérigazgató-helyettese.

Labdázó farkaskölykök adhatnak választ egy régi nagy kérdésre

Labdázó farkaskölykök adhatnak választ egy régi nagy kérdésre

Új vezetőt neveztek ki Mészárosék szállodaláncának élére

Új vezetőt neveztek ki Mészárosék szállodaláncának élére

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t

Súlyosbítást szeretne az ügyészség, amiért Gulyás Mártonék összefestették a ÁSZ-t

Még a vombatok is befogadják a menekülteket

Még a vombatok is befogadják a menekülteket

Meghalt Tolkien fia, aki utálta A Gyűrűk Ura-filmeket

Meghalt Tolkien fia, aki utálta A Gyűrűk Ura-filmeket

Bármikor robbanásszerűen kitörhet egy vulkán a Fülöp-szigeteken

Bármikor robbanásszerűen kitörhet egy vulkán a Fülöp-szigeteken