A ZEW elemzői szerint folytatódott az illúzióvesztés: tavasszal még a magas nyersanyagárak és az euró drágulása keserítette az exportőröket, újabban az EKB kamatemelései, az amerikai és világgazdasági növekedés lassulásának esélye és a Németországban esedékes áfa-emelés lohasztja a kedélyeket.

A jelenlegi helyzet megítélése még javult: októberre 42,9 pontra a szeptemberi 38,9 pontról. Ezt tükrözi az is, hogy a hat vezető német gazdaságkutató intézet hétfőn 2,3-2,4 százalékra javította az idei német gazdaságnövekedésre vonatkozó előrejelzését az eddig várt 1,8 százalékról, habár a lakossági fogyasztás adatai még nem igazolják a hangulatmutatókat, azonban a nagyobb „áfaelőző” bevásárlásokat a téli hónapokra várják az elemzők. Németországban január 1-től 0,3 százalékponttal 19 százalékra emelkedik az áfa.

A ZEW előre tekintő mutatójának 71,0 pontos, meredeken emelkedést produkáló januári értéke kétéves csúcs volt, messze az akkori 34,7 pontos, hosszú távú középérték fölött. Februárra 69,8 pontra, márciusra 63,4 pontra, áprilisra 62,7 pontra, májusra 50,0 pontra, júniusra 37,8 pontra, júliusra 15,1 pontra, augusztusra mínusz 5,6 pontra esett a ZEW-mutató, augusztusban már a pesszimisták relatív többségét jelezve.

A ZEW euróövezeti előre tekintő mutatója októberre mínusz 12,5 pontra csökkent a szeptemberi mínusz 10,2 pontról és az augusztusi 1,3 pontról.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi mutatója, hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján, szeptemberre 104,9 pontra csökkent az augusztusi 105,0 pontról.

A jelenlegi helyzet megítélésének részmutatója 111,3 pontra javult az augusztusi 108,7 pontról, ellenben a várakozások részmutatója 98,9 pontra esett – már a borúlátók többségét jelezve – az augusztusi 101,5 pontról. Júliusra 105,6 pont, júniusra 106,8 pont, 1991. február óta a legmagasabb volt az Ifo-mutató.

A német külkereskedelem továbbra is rekordról rekordra bővül, de ami jó a partnerországoknak, nem jó a német gazdasági növekedésnek. A külkereskedelem tavaly pozitív, idén mindinkább negatív tényező a német GDP-növekedés forrásai között, mert a kivitel lassabban nő, mint az import, és a kereskedelmi többlet csökken a tavalyihoz képest. Az első negyedévben a nettó exporttöbblet, 0,2 százalékpont, már gyakorlatilag nem táplálta a GDP-növekedést, állapították meg a szövetségi statisztikai hivatalban korábban. Így a növekedést már csak az exportra számító beruházások és a korábbi mélypontokhoz képest valamelyest növekvő lakossági vásárlások táplálták, ez utóbbiak hatása azonban jövőre várhatóan elmúlik az áfa-emelés miatt.

A második negyedévben elsősorban a hazai építési és beruházási kereslet táplálta a növekedést, miközben az export dinamikája tovább csökkent. A lakossági fogyasztást már nem említették a források között.

A német hazai össztermék a második negyedévben, az idényszerű és a naptári hatásoktól megtisztítva, 0,9 százalékkal bővült az első negyedévhez képest, illetve kiigazítás nélkül 1,0 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi második negyedévben, jelentették a szövetségi statisztikai hivatalban korábban. Csak a munkanapok számával kiigazítva 2,4 százalékos volt a többlet a tavalyi második negyedhez képest. A lakossági fogyasztás a második negyedévben – változatlan áron, de idényszerű és naptári kiigazítás nélkül – 0,2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban, a beruházások 1,8 százalékkal gyarapodtak.

Az első negyedévben a német GDP, idényszerű és naptári kiigazítással, 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedhez képest, és kiigazítás nélkül 3,1 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben. Csak a munkanapok számával kiigazítva a többlet 1,8 százalékos volt a tavalyi első negyedhez viszonyítva a német számítás szerint. A lakossági fogyasztás az első negyedévben – változatlan áron, de idényszerű és naptári kiigazítás nélkül – 1,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a beruházások 7,4 százalékkal bővültek.

Az EU statisztikai hivatala a legutóbbi, szeptember elején megjelent összesítésében a második negyedévről 2,4 százalékos, az első negyedévről 1,7 százalékos német GDP-növekedést tart nyilván.

Tavaly a német gazdaság 0,9 százalékkal bővült kiigazítás nélkül, jócskán lassulva a 2004-es ütemről. Szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva 1,5 százalékos növekedést becsült a hivatal.

A lakossági fogyasztás változatlan maradt az előző évhez képest évi átlagban, a 2004-es, 0,6 százalékos többlet helyett. A maradék húzóerőt az erős export és az emiatt szükséges kapacitásbővítés adta tavaly, a második félévben már élénkülő termelő-beruházások formájában. Azonban az év végén az export húzóereje már csökkent.

A beruházások 4 százalékkal nőttek az előző évi, 2,6 százalékos többlet után, az export 6,2 százalékkal bővült, a 2004-es, 9,3 százalékos növekedés után, az import 5 százalékkal volt több, az előző évi 7 százalékos gyarapodás után.

A német gazdaság 2004-ben 1,2 százalékkal bővült, szezonálisan és a munkanapok számával kiigazítva 1,1 százalékos volt a növekedés. 2003-ban 0,2 százalékkal visszaesett, kiigazítással stagnált, tíz éven belül a legrosszabbul teljesített. Németország gazdasága stagnált 2002-ben is, kiigazítással 0,1 százalékkal nőtt, 0,8 százalékkal bővült 2001-ben, 2,9 százalékkal 2000-ben.