Az adó- és áremelések valamint a beígért reformok okozta érdeksérelmek, továbbá a politikai erők látványos összeütközése következtében azonban konfrontációs belpolitikai légkör jött létre. A GKI előrejelzése azt feltételezi, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a kiigazítás megtörténik, a reformok pedig beindulnak és felgyorsulnak. Ebben az esetben a magyar gazdaság a konvergencia-programban szereplő pályán fejlődik, sőt egyes jellemzői akár jobbak is lehetnek. Destabilizálódás és gazdaságpolitikai visszakozás esetén viszont pénzügyi krízis sem zárható ki. Létezik közbülső változat is: ha a költségvetési kiigazítás megtörténik, de a reformok az érintettek ellenállásán megfeneklenek, akkor a 2007-es konvergencia célok még többé-kevésbé elérhetők, de a későbbi években a magyar gazdaság újra növekvő kockázatokat teremtve letér a konvergencia program pályájáról.

A GKI prognózisa 2007-re

Forrás: KSH, GKI                              * becslés ** előrejelzés

Magyarországon a GDP idén várhatóan 4 százalékkal emelkedik (a tavalyi 4,2 százalék és az idei I. félévi 4,1 százalék után). A belső kereslet növekedési üteme ugyan lassul, de a gazdasági növekedést leginkább meghatározó kivitel a vártnál gyorsabban bővül. A költségvetési kiigazítás a növekedési ütemet idén még lényegében nem érinti. A kiigazítás a IV. negyedévben már érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. A bruttó bérek növekedési üteme lassul, a nettó bérnövekedés az egyéni járulékok emelése miatt ennél is sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfa-emeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsul, így az év első felében jellemző 5százalék feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3 százalékos reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke mintegy 4 százalékkal emelkedik. A második félévtől a lakosság jobban törekszik a pénzmegtakarításra, kevésbé kezd új beruházásokba (például lakásvásárlás vagy felújítás), ehhez kevesebb új hitelt vesz fel, miközben megpróbálja megőrizni fogyasztási színvonalát. Így ez utóbbi 2-2,5 százalékra lassul, az év végén pedig már alig emelkedik. A beruházások jó esetben is csak a tavalyihoz hasonlóan, 5 százalékkal nőnek.

A magyar államháztartás minden 100 forint jövedelméből rendszeresen 120 forintot költ el. A javulás ugyan megkezdődik, de a 2006. évi deficit (kábé 9,5 százalék) így is messze nagyobb lesz az előző évinél (7,5százalék) és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél (7,5-8 százalék). Az európai konjunkturális élénkülés talaján az árukivitel dinamikusan, 15 százalékkal nő, a behozatal ennél kevésbé, 11 százalékkal emelkedik. A cserearány viszont legalább 2 százalékkal romlik, így az áruforgalmi egyenleg a tavalyihoz hasonlóan kábé 2,8 milliárd euró (a GDP 3,3százaléka) lesz. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya a tavalyihoz hasonlóan 5,3 milliárd euró lesz, ez a GDP bő 6 százaléka.

Az inflációban az év közepén – a GKI korábbi előrejelzésével összhangban – lényeges változás történt. Az idei első felében az infláció 2,5-3 százalék között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, szeptemberben már megközelítette a 6 százalékot. Az év átlagában 3,9 százalékos, decemberben 6-6,5 százalékos áremelkedés várható.

Az év elején a forint még erősödött, a kamatok csökkentek. Az év közepétől azonban – részben világgazdasági és régiós hatásokra, de részben a gazdaságpolitikai fordulat eleinte nem teljesen világos jellege miatt – a forint összességében mintegy 10 százalékkal gyengült, s a kamatok számottevően emelkedni kezdtek. A GKI azzal számol, hogy a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát. Az euró-forint árfolyam így az év végéig erősödik, a hátralévő hónapokban 260-275 között, az év egészében 266 körül lesz. A jegybanki alapkamat már csak kissé, 8 százalékra emelkedik. Tartós destabilizálódás esetén viszont a forint látványosan gyengülne, illetve ennek megakadályozására a kamatok ugrásszerűen emelkednének.

Jövőre a világpolitika és a világgazdaság fő feszültségei nem változnak: ezek a terrorizmussal, az etnikai és vallási konfliktusokkal; illetve a nagy amerikai fizetési mérleghiánnyal kapcsolatosak. Az EU növekedése 2006-ban 2,8 százalékra élénkül, majd 2007-ben 2,4 százalékra lassul. Az EKB az infláció 2 százalék alá szorítása érdekében valószínűleg még egy-két lépésben emeli kamatát, de az USA után 2007-ben Európában is lezárulhat a kamatemelési ciklus. A kőolaj (Brent) világpiaci ára mérséklődik, de magas marad (2006: 66, 2007: 61 dollár/hordó).

A magyar gazdasági szereplők várakozásai a kiigazító lépések és reformok bejelentése nyomán nagymértékben romlottak. Az üzleti szféra várakozásai kevésbé, a lakosságiak meredeken estek. Az ipari bizalmi index azonban szeptemberben már idei legmagasabb értékét érte el. Az üzleti szféra környezetének számottevő módosulása esetén a gazdasági szereplők magatartása lényegesen befolyásolja a tényleges folyamatokat. A magyar gazdaságban a kínálati alkalmazkodás rugalmas, ezért a kiigazítás aránylag gyors lefutású,” elhúzódó U-alakú” helyett viszonylag „éles V-alakú” lesz. A keresleti és a versenykorlátok a sokak által gondoltnál erősebbek lesznek, ezért az összesített inflációs hatás az egyes lépésekből adódónál enyhébb lesz. A munkaerőpiac viszonylag rugalmas, így jellemzően nem várható, hogy a járulékok emelkedését a munkáltatók kompenzálják a munkavállalóknak. A folyamat várhatóan a mikro- és kisvállalkozások körében okozza a fő feszültséget. Egyszerre szürkít és fehérít (növeli a fekete foglalkoztatást, de a legálisan foglalkoztatottak járulékbefizetését is).

Az infláció gyorsulása átmeneti lesz. A keresleti korlát ugyanis erős, kínálati oldalon pedig, ha lesz is némi inflációs (költség-) nyomás, ezt a feltételezett pénzpiaci megnyugvás esetén a forint erősödése fékezi. A háztartási energiahordozók hazai fogyasztói ára azonban 2007 folyamán még emelkedni fog, s csak a rászorultak kapnak támogatást. A földgáz esetében mindez 20-30 százalékos, a távfűtés és az elektromos energia esetében 10-15 százalékos további árnövekedést jelent. Növekednek a városi és városközi közlekedési tarifák. A tartós fogyasztási és a ruházati cikkeknél inkább stagnálás, sőt további enyhe árcsökkenés lehetséges. Az infláció 2007 tavaszán meghaladja a 7 százalékot, de az év végére már 4 százalék körülire esik. Az éves átlagos infláció 5,8 százalék körül lesz.

Az üzleti szféra bérmagatartása az ideihez igazodó lesz. Folytatódik a 7 százalék körüli bruttó keresetnövekedés, ami az egyéni járulékok növekedése miatt 1-1,5 százalékos reálbércsökkenést jelent. A költségvetési szektorban az összesített bértömeg nem emelkedik, de az egy főre eső bruttó kereset 2százalék-kal nő. Ezáltal a költségvetési szektorban számos munkavállaló kézhez kapott nettó keresete éves átlagban csökken, a reálbér mérséklődése 6-7 százalék körüli lesz. Összességében a reálbérek mintegy 3 százalékkal csökkennek. A nyugdíjak az eddig érvényes indexálás alapján kábé 4,5 százalékkal emelkednek, ami a nyugdíjkorrekciós program lépéseivel együtt azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke összességében nem változik. A reáljövedelem 2 százalékos mérséklődése ellenére a lakosság fogyasztása nem csökken. A nettó megtakarítás a hitelállomány növekedésének lassulása miatt emelkedik, a GDP 5,5 százaléka lesz.

A beruházások 2007-ben várhatóan kissé élénkülnek, összességében 6 százalékkal nőnek. Az önkormányzati fejlesztések (saját forrásból) és a lakásberuházások mérséklődnek, de az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések gyorsulnak. Bővülnek az üzleti szféra (például a logisztikai és az ingatlan szektor) beruházásai. Az élénk (bár a 2006. évinél kissé enyhébb) európai kereslet hatására az export legalább 12 százalékkal bővül, az import körülbelül 9 százalékos ütemét lényegesen meghaladóan. A cserearány valószínűleg már nem romlik tovább. Így az áruforgalmi mérleg hiánya tovább, 2,2 milliárd euróra, a GDP 2,4 százalékára csökken. A szolgáltatások körében az idegenforgalom további szerény mérlegjavulására számítunk. A várható jövedelmi folyamatok alapján és a 2007-ben már 1,5-2 milliárd euró közé emelkedő nettó EU-támogatást is figyelembe véve a külső finanszírozási igény 4,8 milliárd euróra, a GDP 5,3 százalékára mérséklődik. Ez a deficit tartósan 2 milliárd euró feletti nettó külföldi működőtőke befektetés mellett már fenntartható, ami elérhetőnek látszik.

A magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a kiigazítási és reformprogram csak csekély mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést. A GDP 2007-ben 3 százalékkal emelkedik. Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban. Az építőipar és az üzleti szolgáltatások jelentős része 4-7 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés kissé bővül. Alig több mint stagnálás várható viszont a kereskedelemben, visszaesés a közszolgáltatásokban. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalékkal, összességében kissé csökken, a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő.

Az államháztartás működési struktúrája elkezd változni és egyensúlya érzékelhetően javul, de a deficit még így is nagyon magas, a GDP körülbelül 6 százaléka lesz. A 2006 közepén elfogadott adóemelések hatása döntően 2007-ben bontakozik ki, s 2-3 százalékponttal növeli a jövedelem-centralizációt. A konvergencia-programban szereplő deficit elérése rendkívül szigorú korlátokat állít a költségvetési tervezés elé. A közszféra folyó működési kiadásai nominálisan csak stagnálhatnak, mérsékelni kell a hazai forrásokból megvalósuló beruházási kiadásokat is. Érdemi bővülés csak az EU társfinanszírozás mellett valószínűsíthető. A bruttó államadósság – a forint valószínű erősödését is figyelembe véve – a GDP 70 százaléka körül tetőzik.

A belpolitikai helyzet stabilizálódása, a reformok egyértelmű körvonalazódása, a konvergencia-pálya betartása, szigorú 2007. évi költségvetés elfogadása és annak végrehajtása esetén javul, 2007 közepére akár helyre is állhat a nemzetközi pénzvilág bizalma. Ez a magas kamatfelárú magyar államkötvények iránti kereslet növekedését fogja eredményezni. (Valójában az 5-10 éves kötvényekben már most is túl nagy a beárazott kockázat, ezért ezek iránt 2006 szeptemberében, politikailag bizonytalan időszakban is jelentős kereslet keletkezett.) Ezzel párhuzamosan a forint erősödése valószínű, 2007 átlagában 258 forintos euró-árfolyam várható; ami 2007 végén már 250 körüli árfolyamot jelent. Ilyen körülmények között a monetáris politikának az infláció átmeneti emelkedését nem kell kamatemeléssel követnie. Sőt, a pénzpiaci hitelesség javulásával számottevő kamatcsökkentésre lesz mód. 2007 végén a jegybanki alapkamat feltehetően 6-6,5 százalék között lesz.