szerző:
hvg.hu

A kormánykoalíció 2006 nyarán jelentős költségvetési kiigazításba kezdett, s beindult a reformok előkészítése is. A már ezeken alapuló, óvatos előrejelzésekre építő konvergencia-programot az EU és a pénzpiacok nem kritikátlanul, de hitelesnek fogadták el. Ha nem térünk le erről az útról, a gazdaság 2007 végére ismét egészséges fejlődésbe kezdhet a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.

Az adó- és áremelések valamint a beígért reformok okozta érdeksérelmek, továbbá a politikai erők látványos összeütközése következtében azonban konfrontációs belpolitikai légkör jött létre. A GKI előrejelzése azt feltételezi, hogy a belpolitikai helyzet stabilizálódik, a kiigazítás megtörténik, a reformok pedig beindulnak és felgyorsulnak. Ebben az esetben a magyar gazdaság a konvergencia-programban szereplő pályán fejlődik, sőt egyes jellemzői akár jobbak is lehetnek. Destabilizálódás és gazdaságpolitikai visszakozás esetén viszont pénzügyi krízis sem zárható ki. Létezik közbülső változat is: ha a költségvetési kiigazítás megtörténik, de a reformok az érintettek ellenállásán megfeneklenek, akkor a 2007-es konvergencia célok még többé-kevésbé elérhetők, de a későbbi években a magyar gazdaság újra növekvő kockázatokat teremtve letér a konvergencia program pályájáról.

A GKI prognózisa 2007-re

 

2002

2003

2004

2005

2006*

2007**

GDP termelés

104,3

104,1

104,9

104,2

104

103

Ebből:

Ipar

101,8

105,9

103,9

104,3

107

106

Építőipar

112,7

95,8

103,9

102

104

105

Mezőgazdaság

90,2

99,3

154,4

97,6

95

102

Szállítás és távközlés

101,7

103,3

105,3

104,4

105

104

Egyéb szolgáltatás

105,7

104

101,9

104,7

103

101

GDP belföldi felhasználás

106,4

106,1

104,2

101,4

101,5

101

Ebből:

Egyéni fogyasztás

109,8

107,8

103,2

103,8

102,5

100,5

Állóeszköz-felhalmozás (beruházás)

110,1

102,1

107,7

105,6

105

106

Külkereskedelmi áruforgalom

Export

105,9

108,8

118,4

110,8

115

112

Import

105,1

110,1

115,2

105,3

111

109

Fogyasztói árindex (előző év = 100)

105,3

104,7

106,8

103,6

103,9

105,8

Folyó fizetési és tőke mérleg együttes egyenlege

- milliárd euró

-4,7

-6,4

-6,7

-5,3

-5,3

-4,8

- a GDP százalékában

-6,6

-8,6

-8,1

-6

-6,2

-5,3

Munkanélküliségi ráta

5,8

5,9

6,1

7,2

7,5

8

Államháztartás konszolidált deficitje a GDP százalékában (az EU módszertana szerint)

9,2

7,1

6,6

7,5

9,5

6

Forrás: KSH, GKI                              * becslés ** előrejelzés

Magyarországon a GDP idén várhatóan 4 százalékkal emelkedik (a tavalyi 4,2 százalék és az idei I. félévi 4,1 százalék után). A belső kereslet növekedési üteme ugyan lassul, de a gazdasági növekedést leginkább meghatározó kivitel a vártnál gyorsabban bővül. A költségvetési kiigazítás a növekedési ütemet idén még lényegében nem érinti. A kiigazítás a IV. negyedévben már érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését. A bruttó bérek növekedési üteme lassul, a nettó bérnövekedés az egyéni járulékok emelése miatt ennél is sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfa-emeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsul, így az év első felében jellemző 5százalék feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenésbe megy át, miközben az év egészében 3 százalékos reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke mintegy 4 százalékkal emelkedik. A második félévtől a lakosság jobban törekszik a pénzmegtakarításra, kevésbé kezd új beruházásokba (például lakásvásárlás vagy felújítás), ehhez kevesebb új hitelt vesz fel, miközben megpróbálja megőrizni fogyasztási színvonalát. Így ez utóbbi 2-2,5 százalékra lassul, az év végén pedig már alig emelkedik. A beruházások jó esetben is csak a tavalyihoz hasonlóan, 5 százalékkal nőnek.

Az államháztartás 100-ból 120 forintot költ (Oldaltörés)

A magyar államháztartás minden 100 forint jövedelméből rendszeresen 120 forintot költ el. A javulás ugyan megkezdődik, de a 2006. évi deficit (kábé 9,5 százalék) így is messze nagyobb lesz az előző évinél (7,5százalék) és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél (7,5-8 százalék). Az európai konjunkturális élénkülés talaján az árukivitel dinamikusan, 15 százalékkal nő, a behozatal ennél kevésbé, 11 százalékkal emelkedik. A cserearány viszont legalább 2 százalékkal romlik, így az áruforgalmi egyenleg a tavalyihoz hasonlóan kábé 2,8 milliárd euró (a GDP 3,3százaléka) lesz. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya a tavalyihoz hasonlóan 5,3 milliárd euró lesz, ez a GDP bő 6 százaléka.

Az inflációban az év közepén – a GKI korábbi előrejelzésével összhangban – lényeges változás történt. Az idei első felében az infláció 2,5-3 százalék között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, szeptemberben már megközelítette a 6 százalékot. Az év átlagában 3,9 százalékos, decemberben 6-6,5 százalékos áremelkedés várható.

Az év elején a forint még erősödött, a kamatok csökkentek. Az év közepétől azonban – részben világgazdasági és régiós hatásokra, de részben a gazdaságpolitikai fordulat eleinte nem teljesen világos jellege miatt – a forint összességében mintegy 10 százalékkal gyengült, s a kamatok számottevően emelkedni kezdtek. A GKI azzal számol, hogy a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát. Az euró-forint árfolyam így az év végéig erősödik, a hátralévő hónapokban 260-275 között, az év egészében 266 körül lesz. A jegybanki alapkamat már csak kissé, 8 százalékra emelkedik. Tartós destabilizálódás esetén viszont a forint látványosan gyengülne, illetve ennek megakadályozására a kamatok ugrásszerűen emelkednének.

Jövőre a világpolitika és a világgazdaság fő feszültségei nem változnak: ezek a terrorizmussal, az etnikai és vallási konfliktusokkal; illetve a nagy amerikai fizetési mérleghiánnyal kapcsolatosak. Az EU növekedése 2006-ban 2,8 százalékra élénkül, majd 2007-ben 2,4 százalékra lassul. Az EKB az infláció 2 százalék alá szorítása érdekében valószínűleg még egy-két lépésben emeli kamatát, de az USA után 2007-ben Európában is lezárulhat a kamatemelési ciklus. A kőolaj (Brent) világpiaci ára mérséklődik, de magas marad (2006: 66, 2007: 61 dollár/hordó).

Romlottak a gazdasági várakozások (Oldaltörés)


A magyar gazdasági szereplők várakozásai a kiigazító lépések és reformok bejelentése nyomán nagymértékben romlottak. Az üzleti szféra várakozásai kevésbé, a lakosságiak meredeken estek. Az ipari bizalmi index azonban szeptemberben már idei legmagasabb értékét érte el. Az üzleti szféra környezetének számottevő módosulása esetén a gazdasági szereplők magatartása lényegesen befolyásolja a tényleges folyamatokat. A magyar gazdaságban a kínálati alkalmazkodás rugalmas, ezért a kiigazítás aránylag gyors lefutású,” elhúzódó U-alakú” helyett viszonylag „éles V-alakú” lesz. A keresleti és a versenykorlátok a sokak által gondoltnál erősebbek lesznek, ezért az összesített inflációs hatás az egyes lépésekből adódónál enyhébb lesz. A munkaerőpiac viszonylag rugalmas, így jellemzően nem várható, hogy a járulékok emelkedését a munkáltatók kompenzálják a munkavállalóknak. A folyamat várhatóan a mikro- és kisvállalkozások körében okozza a fő feszültséget. Egyszerre szürkít és fehérít (növeli a fekete foglalkoztatást, de a legálisan foglalkoztatottak járulékbefizetését is).

Az infláció gyorsulása átmeneti lesz. A keresleti korlát ugyanis erős, kínálati oldalon pedig, ha lesz is némi inflációs (költség-) nyomás, ezt a feltételezett pénzpiaci megnyugvás esetén a forint erősödése fékezi. A háztartási energiahordozók hazai fogyasztói ára azonban 2007 folyamán még emelkedni fog, s csak a rászorultak kapnak támogatást. A földgáz esetében mindez 20-30 százalékos, a távfűtés és az elektromos energia esetében 10-15 százalékos további árnövekedést jelent. Növekednek a városi és városközi közlekedési tarifák. A tartós fogyasztási és a ruházati cikkeknél inkább stagnálás, sőt további enyhe árcsökkenés lehetséges. Az infláció 2007 tavaszán meghaladja a 7 százalékot, de az év végére már 4 százalék körülire esik. Az éves átlagos infláció 5,8 százalék körül lesz.

Az üzleti szféra bérmagatartása az ideihez igazodó lesz. Folytatódik a 7 százalék körüli bruttó keresetnövekedés, ami az egyéni járulékok növekedése miatt 1-1,5 százalékos reálbércsökkenést jelent. A költségvetési szektorban az összesített bértömeg nem emelkedik, de az egy főre eső bruttó kereset 2százalék-kal nő. Ezáltal a költségvetési szektorban számos munkavállaló kézhez kapott nettó keresete éves átlagban csökken, a reálbér mérséklődése 6-7 százalék körüli lesz. Összességében a reálbérek mintegy 3 százalékkal csökkennek. A nyugdíjak az eddig érvényes indexálás alapján kábé 4,5 százalékkal emelkednek, ami a nyugdíjkorrekciós program lépéseivel együtt azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálértéke összességében nem változik. A reáljövedelem 2 százalékos mérséklődése ellenére a lakosság fogyasztása nem csökken. A nettó megtakarítás a hitelállomány növekedésének lassulása miatt emelkedik, a GDP 5,5 százaléka lesz.

A beruházások élénkülnek (Oldaltörés)


A beruházások 2007-ben várhatóan kissé élénkülnek, összességében 6 százalékkal nőnek. Az önkormányzati fejlesztések (saját forrásból) és a lakásberuházások mérséklődnek, de az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések gyorsulnak. Bővülnek az üzleti szféra (például a logisztikai és az ingatlan szektor) beruházásai. Az élénk (bár a 2006. évinél kissé enyhébb) európai kereslet hatására az export legalább 12 százalékkal bővül, az import körülbelül 9 százalékos ütemét lényegesen meghaladóan. A cserearány valószínűleg már nem romlik tovább. Így az áruforgalmi mérleg hiánya tovább, 2,2 milliárd euróra, a GDP 2,4 százalékára csökken. A szolgáltatások körében az idegenforgalom további szerény mérlegjavulására számítunk. A várható jövedelmi folyamatok alapján és a 2007-ben már 1,5-2 milliárd euró közé emelkedő nettó EU-támogatást is figyelembe véve a külső finanszírozási igény 4,8 milliárd euróra, a GDP 5,3 százalékára mérséklődik. Ez a deficit tartósan 2 milliárd euró feletti nettó külföldi működőtőke befektetés mellett már fenntartható, ami elérhetőnek látszik.

A magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a kiigazítási és reformprogram csak csekély mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést. A GDP 2007-ben 3 százalékkal emelkedik. Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban. Az építőipar és az üzleti szolgáltatások jelentős része 4-7 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés kissé bővül. Alig több mint stagnálás várható viszont a kereskedelemben, visszaesés a közszolgáltatásokban. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalékkal, összességében kissé csökken, a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő.

Az államháztartás működési struktúrája elkezd változni és egyensúlya érzékelhetően javul, de a deficit még így is nagyon magas, a GDP körülbelül 6 százaléka lesz. A 2006 közepén elfogadott adóemelések hatása döntően 2007-ben bontakozik ki, s 2-3 százalékponttal növeli a jövedelem-centralizációt. A konvergencia-programban szereplő deficit elérése rendkívül szigorú korlátokat állít a költségvetési tervezés elé. A közszféra folyó működési kiadásai nominálisan csak stagnálhatnak, mérsékelni kell a hazai forrásokból megvalósuló beruházási kiadásokat is. Érdemi bővülés csak az EU társfinanszírozás mellett valószínűsíthető. A bruttó államadósság – a forint valószínű erősödését is figyelembe véve – a GDP 70 százaléka körül tetőzik.

A belpolitikai helyzet stabilizálódása, a reformok egyértelmű körvonalazódása, a konvergencia-pálya betartása, szigorú 2007. évi költségvetés elfogadása és annak végrehajtása esetén javul, 2007 közepére akár helyre is állhat a nemzetközi pénzvilág bizalma. Ez a magas kamatfelárú magyar államkötvények iránti kereslet növekedését fogja eredményezni. (Valójában az 5-10 éves kötvényekben már most is túl nagy a beárazott kockázat, ezért ezek iránt 2006 szeptemberében, politikailag bizonytalan időszakban is jelentős kereslet keletkezett.) Ezzel párhuzamosan a forint erősödése valószínű, 2007 átlagában 258 forintos euró-árfolyam várható; ami 2007 végén már 250 körüli árfolyamot jelent. Ilyen körülmények között a monetáris politikának az infláció átmeneti emelkedését nem kell kamatemeléssel követnie. Sőt, a pénzpiaci hitelesség javulásával számottevő kamatcsökkentésre lesz mód. 2007 végén a jegybanki alapkamat feltehetően 6-6,5 százalék között lesz.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

GKI: trendváltás kellene az államháztartásban

Trendváltásra van szükség az államháztartásban, a maastrichti kritériumok 2008-ra nehezen, de teljesíthetők, ehhez azonban az idén már a GDP 1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedésre van szükség - hangsúlyozta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke.

MTI Gazdaság

GKI: marad a maastrichti kritériumok teljesítésének céldátuma

A GKI Gazdaságkutató Rt. várakozásai szerint nem változik a maastrichti kritériumok teljesítésének 2008-as céldátuma a szeptemberig az EU-nak benyújtandó konvergencia-program kiegészítésében és kibontakoznak az ehhez szükséges intézkedések is - áll a GKI legfrissebb összeállításában.

hvg.hu Gazdaság

GKI: kiemelkedően teljesít a magyar ipar az EU-ban

A magyar gazdaság az első negyedévi lassulás után dinamikusabban fejlődik, a kamatok folyamatos csökkentése ellenére a forint tartósan erős. A bruttó keresetek emelkedése lassul, de a reálkeresetek így is gyorsan nőnek, a külső egyensúly pedig jelentősen javul - írja előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Rt.

MTI Gazdaság

A GKI vezetője szerint nem jó szórakozni az EU-val

Most már egészséges szerkezetűnek nevezhető a magyar gazdaság fejlődése, ugyanis a tavalyi és az idei 4,2 százalék körüli növekedés úgy jön létre, hogy azt az export és a beruházás húzza, a fogyasztás pedig ettől némiképpen elmaradva növekszik – mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója.

MTI Gazdaság

GKI: azonnali reformok kellenek a válság elkerüléséhez

A választások után szeptemberig van ideje az új kormánynak a szükséges reformok megkezdésére és a GDP 1-1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedések meghozatalára, hogy ne alakuljon ki gazdasági veszélyhelyzet - mondta a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke szerdán Budapesten.

Szó szerint maga alá temetett a hó egy kanadai várost

Szó szerint maga alá temetett a hó egy kanadai várost

Bűnügyi felügyelet alatt tartanák Bróker Marcsit

Bűnügyi felügyelet alatt tartanák Bróker Marcsit

Magyar győzelem Szlovénia ellen a férfi kézilabda Európa-bajnokságon

Magyar győzelem Szlovénia ellen a férfi kézilabda Európa-bajnokságon

NER angolai módra: egymilliárd dollárt követelnek a volt elnök lányán és vején

NER angolai módra: egymilliárd dollárt követelnek a volt elnök lányán és vején

Ukrán gép fekete doboza – Irán magát cáfolja

Ukrán gép fekete doboza – Irán magát cáfolja

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba