szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Monetáris Tanács (MT) tagjai közül az alapkamat szinten tartását 3, a 25 bázispontos kamatemelést 7, az 50 bázispontos kamatemelést pedig 2 tag támogatta a testület október 24-i ülésén, így végül a tanács a jegybanki alapkamat 8 százalékos szintre emelése mellett döntött.

A tanács ülésén a makrogazdasági információk és a pénzügyi piaci helyzet áttekintése után az alapkamat szinten tartására, valamint 25 és 50 bázispontos emelésére is hangzott el javaslat. A tagok között egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a forint befektetések megítélése az ülés előtti időszakban javult.

Ebben a Magyar Nemzeti Bank eddigi kamatemelése mellett a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának általános növekedése és a stabilizációs csomag végrehajtásával kapcsolatban a befektetők által érzékelt kockázat csökkenése játszott fontos szerepet. A tanácsban a kibontakozó vita során eltérő vélemények hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben lehet ezen kedvező folyamat fennmaradásával számolni.

Élénk disputa bontakozott ki az elmúlt hónapok legfrissebb fogyasztói árindex és béradataiból levonható következtetésekről. A kamatemelést támogatók közül többen azzal érveltek, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció több hónapja megfigyelt meredek emelkedése és a bérinfláció gyorsulása nagy valószínűséggel arra utal, hogy a belföldi gazdasági szereplők inflációs várakozásait az inflációs cél nem horgonyozza le kellő mértékben, és azok megemelkedtek.

A kamatemelés mellett érvelők másik része úgy vélte, hogy erre a tényadatokból még nem lehet egyértelműen következtetni, de a megugró infláció megnövelte a kockázatát annak, hogy az inflációs várakozások tartósan megemelkedjenek. Egy ilyen fejlemény azzal a veszéllyel jár, hogy az idei év és a közeljövő jelentős egyszeri ár- és költségsokkja tartósan magasabb inflációs pályát eredményezhet.

A tagok közül többen óvtak attól, hogy a külső feltételek eddigi kedvező alakulása túlságosan optimista várakozásokat keltsen. Megemlítették, hogy miközben a forint befektetések kockázati prémiuma csökkent, az még továbbra is magas szinten van. Nem lehet megítélni, hogy az árfolyamnak az elmúlt napokban bekövetkezett erősödése mennyire lesz tartós. A külföldi befektetők kockázati étvágya a jövőben is érzékenyen reagálhat a főbb piacok kamatpolitikájának változására, és mindez volatilitást vihet a külföldi befektetők keresletére ráutalt magyar piacok alakulásába.

Egyesek szerint a fiskális kiigazítás kedvezőtlen szerkezete miatt csak korlátozottan képes javítani a gazdaság fenntarthatósági problémáján, és ezáltal a kockázati prémiumot mérséklő hatása is kisebb lehet, mint amit önmagában a hiánycsökkentés mértéke indokolhatna.

Az 50 bázispontos kamatemelés mellett érvelők úgy vélték, hogy határozott kamatjelzéssel kell az inflációs cél koordináló szerepét megerősíteni, és a reálgazdaság szereplőinek az inflációs várakozásait lehűteni. A többség azonban úgy látta, hogy a tényadatokból levonható következtetések bizonytalansága miatt jelenleg 25 bázispont a kamatemelés megfelelő mértéke.

Vita, szavazás, 8 százalék (Oldaltörés)

A szinten tartás mellett érvelők ugyanakkor azt hangoztatták, hogy számos egyszeri tényező játszott szerepet az elmúlt hónapok inflációs és béradatainak megemelkedésében, így az adatok jövőre vonatkozó információtartalma korlátozott. Az inflációt befolyásoló hosszabb távú tényezők közül nemcsak az inflációs várakozások esetleges változása, hanem a kereslet-visszaesés inflációt mérséklő hatása is bizonytalan. Jelen helyzetben a kivárást indokolhatja az is, hogy az eddig megtörtént monetáris szigorítás hatását sem lehetett még teljes körűen felmérni.

A kamat szinten tartása mellett érvelők azt is hangsúlyozták, hogy javult a költségvetési kiigazítási csomag megvalósításának esélye. A külső finanszírozási igény gyors ütemű csökkentése következtében jövőre megszűnhet a ráutaltság külföldi portfolió befektetésekre, ami önmagában a forint erősödése irányába hathat.

Mivel Magyarországon a monetáris transzmisszióban az árfolyamcsatorna szerepe lényegesen erősebb a kamatcsatornánál, ezen forgatókönyv esetén a monetáris kondíciók szigorítása a jegybanki alapkamat mérsékeltebb emelése mellett is elérhető, ezért helyesebb a monetáris kondíciók további szigorításával kivárni.

A jegybankelnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült három javaslatot. A szinten tartást 3, a 25 bázispontos kamatemelést 7, az 50 bázispontos kamatemelést pedig 2 tag támogatta. Így végül a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamat 8 százalékos szintre emelése mellett döntött.

Az alapkamat 7,75 százalékos szinten tartása mellett 3 tag, Bánfi Tamás, Bihari Péter, Neményi Judit szavazott, az alapkamat 8,00 százalékra emelése mellett 7 tanácstag, Adamecz Péter, Csáki Csaba, Bihari Vilmos, Kádár Béla, Kopits György, Oblath Gábor, Szapáry György volt, az alapkamat 8,25 százalékra emelése mellett 2 tag Auth Henrik, Járai Zsigmond szavazott.

A kormányt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára képviselte.

A tanács következő kamatdöntő ülését 2006. november 20-án tartja, amelyről 2006. december 8-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!