Második olvasatban is elfogadta az Európai Parlament a szolgáltatási irányelvet november 15-én, szerdán, Strasbourgban. (együttdöntési eljárásban, második olvasatban csak a módosító indítványokról szavaznak, ezért nincs végszavazási eredmény). Ezzel gyakorlatilag pont került a régóta húzódó jogszabályalkotás végére, ehhez már csak a Tanács formalitásnak tekinthető hivatalos jóváhagyása szükséges.

Az irányelv értelmében a mostanihoz képest számos szektorban - például az építőiparban és a turizmusban - könnyebb lesz szolgáltatásokat nyújtani egy másik tagállamban. Az a tagország, amelynek területén a szolgáltatást nyújtják, nem alkalmazhat semmilyen hátrányos megkülönböztetést a más EU-országból érkező cégekkel szemben: főszabályként nem követelhet tőlük extra biztosítékokat, engedélyeket, nem kell ott is bejegyeztetni a céget, nem kell telephelyet létrehoznia az adott országban és így tovább. (A részletekről alább.)

Charlie McCreevy, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős uniós biztos azt mondta, hogy a szolgáltatási irányelv semmilyen módon nem érinti a tagállamok munka- és szociális jogát, ahogy büntetőjogát sem. Nem osztja azok aggodalmát, akik szerint az irányelvvel veszélybe kerülne a jogbiztonság – tette hozzá. Szerinte nincs ok kételkedni abban, hogy minden tagállam megfelelően végre fogja-e hajtani az irányelvet, mivel egyetlen tagállam sem voksolt a kompromisszum ellen, ráadásul az EU-országoknak három évük lesz a felkészülésre.

„Nagyon bízom abban, hogy a szolgáltatási irányelv körüli sokszor nehéz és keserű viták lezárása segíteni fog abban, hogy az unió maga mögött hagyja válságperiódusát, a belső piac új lendületet kapjon, és a kis- és középvállalkozásnak esélyt kapjanak arra, hogy több munkahelyet teremtsenek, és hozzájáruljanak az unió gazdaságának növekedéséhez” - fogalmazott Szájer József néppárti képviselő.

„Ha a törvényt jól vezetik át a tagállamok, akkor tíz év múlva visszatekintve nyugodtan büszkék lehetünk és elmondhatjuk, hogy megcselekedtük, amit megkövetelt a haza: Európa” - fogalmazott Herczog Edit, szocialista politikus.

A szolgáltatásnyújtás szabadsága

A jogszabály értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatók jogát, hogy szolgáltatást nyújtsanak a letelepedési helyük szerinti tagállamtól eltérő EU-s országban. A szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamnak saját területén biztosítania kell a szolgáltatásnyújtására való jogosultságot és annak szabad gyakorlását.

Az irányelv számos egyéb terület mellett kiterjed például a reklámtevékenységre, a kereskedelemre, az ingatlan- és építőipari szolgáltatásokra, a létesítmények üzemeltetésére, az utazási ügynökségekre, a turizmusra, a sportlétesítményekre, az autókölcsönzésre és bizonyos idősápolási, illetve háztartási szolgáltatásokra is.

A jogszabálytervezet eredeti szövegéből (már első olvasatban) kikerült „a származási ország elve”, ehelyett „a szolgáltatásnyújtás szabadsága” kifejezés köré gyűjtötték a szolgáltatókra vonatkozó szabályokat. A tervezet jelenlegi állapotában kevesebb szolgáltatásra terjed ki, mint az eredeti javaslat, és a tagállami korlátozó lehetőségek is bővültek a korábbi verzióhoz képest.