Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Romániában november elsejétől 8,5 százalékkal kell többet fizetnie a lakosságnak a gázért.
A román sajtó szerint a drágulás egyik oka a Petrom olaj- és gáztársaság 2004-es privatizációjának körülményeiben keresendő. A nyilvánosságra került privatizációs szerződés alapján a sajtó azt állítja, hogy a vállalatot a román állam számára előnytelen feltételek között adták el az osztrák OMV-nek.
A Romania Libera című napilap szerint például a román állam és az OMV közötti megállapodás értelmében az osztrákok egyoldalúan állapíthatják meg a gáz árát, míg a román hatóságok csak válsághelyzetben szólhatnak közbe.
A lakossági földgáz árát szabályozó hatóság vezetője is elismerte, hogy a román államnak kevés joga van az ár alakulására hatni. A tisztségviselő közölte, hogy csak a fogyasztói ár 30 százalékát befolyásolhatják, 70 százalékban az objektív, liberalizált piaci tényezők a meghatározók.
A román sajtóban nagy visszhangot keltett az az eddig titokban tartott szerződési kitétel is, miszerint Románia kőolaj- és földgáztartalékait is koncesszióba adták az OMV-nek a Petrommal együtt. A román államnak fizetett fix értékű havi illetékek pedig 2014-ig változatlanok maradnak.
Nem lehetett többet elérni, ezek voltak akkoriban a legelőnyösebb feltételek, magyarázta a Petrom privatizációs bizottságának vezetője, Dorinel Mucea a Ziua című napilapban megjelent nyilatkozatában. Elmondta, hogy az ásványkincsek koncessziójához az osztrákok eredetileg harmincéves határidő elfogadását kérték a változatlan értékű illetékek fizetésére, a román félnek ezt sikerült tíz évre lealkudnia. Mucea emlékeztetett, hogy az eladás bejelentésekor minden piaci elemző dicsérte a román kormányt.
Ma többen firtatják, hogy Romániának miért kellett eladnia a mindig is jó gazdasági eredményeket elérő Petromot. A privatizációs bizottság vezetője emlékeztetett: Románia kötelezettséget vállalt az Európai Unióval és a nemzetközi pénzintézetekkel szemben, hogy eladja az olajvállalat részvénytöbbségét.
