Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A külföldre látogató magyarok 12 százalékkal kevesebbet, a Magyarországra látogató külföldiek viszont 5 százalékkal többet költöttek az elmúlt 9 hónapban, mint 2005 azonos időszakában - ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH jelentése szerint a magyar utazók 422 milliárd forintot költöttek el külföldön az első háromnegyed évben. Eközben a külföldiek magyarországi kiadásai 726 milliárd forintot tettek ki.
Január-szeptemberben magyar állampolgárok 12,8 millió alkalommal utaztak külföldre, a külföldi látogatók száma 29,7 millió volt. A külföldre látogató magyar turisták száma 963 ezerrel, a Magyarországra érkező külföldieké 1,72 millióval csökkent.
A magyar turisták esetében a visszaesés mellett az elmúlt években már tapasztalt arányeltolódás figyelhető meg az egynapos utazások javára a vizsgált időszakban is. Január-szeptemberben 7,8 millió egynapos utazást regisztrált a KSH, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal kevesebbet. Eközben 11 százalékkal 4,9 millió-ra csökkent a többnapos látogatások száma.
Az egynapos utazások többsége vásárlási célú volt, míg a többnapos utazásoknál turisztikai célú. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya az elmúlt háromnegyed évben: az egynapos utazásokon belül 15 százalék, a többnaposak esetében 9 százalék.
A lakosság 45 millió napot töltött el külföldön, a többnapos utazásoknál a lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 7,5 nap volt.
A külföldiek esetében az egynapos utazások száma 22,3 millió, a többnaposak 7,3 milliót tettek ki. Az előző év azonos időszakához képest 12 százalékkal nőtt az "egy napos látogatók" száma. Az 1-3 napra látogatók száma ugyanakkor 1 százalékkal, a négy vagy annál több napra látogatóké pedig 15 százalékkal csökkent.
Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 25 százaléka. Az egynapos látogatások esetében a vásárlási céllal érkezők költöttek a legtöbbet, amelynek aránya 42 százalék. A szabadidős céllal érkezők kiadásai 22 százalékos, az átutazóké 21 százalékos részarányt képviseltek. A több napra látogatók kiadásaik 68 százaléka a szabadidős utakhoz, 20 százaléka pedig az üzleti utakhoz kötődött. A külföldiek kiadásaiban a legnagyobb tétel a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatás volt.
A külföldiek 77 millió napot töltöttek el Magyarországon az első háromnegyed évben. A külföldiek legszívesebben Budapestet, a Balatont és a Nyugat-Dunántúlt választják utazásuk célpontjaként.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. HVG-portré.