szerző:
HVG

A gázártámogatásra fordított adómilliárdoknak csupán a töredékével támogatja a kormány a lakosság energiatakarékossági beruházásait. Pedig a megtakarításból és a megújuló energiaforrások előnyeiből az állam és a családok egyaránt részesednek.

Jócskán elszámolta magát a Pénzügyminisztérium, amely gázártámogatásra 50 milliárd forint kiadást tervezett be az idén, ám már az első félévben ennek több mint kétszeresét költötte el e célra, 105 milliárd forintot. A mintegy 30 százalékos augusztusi áremelés csak lassítja a gázközpénzek elszivárgását, és a csapot a támogatási rendszer jövő évre tervezett átalakítása sem zárja el egészen. Ugyanakkor a lakosságot és az államot tartós megtakarítással kecsegtető energiatakarékossági pályázatokra a költségvetés egésze szempontjából úgyszólván elhanyagolható összeget, 1,2 milliárd forintot különített el a gazdasági tárca. Vagyis a gázár-kiegészítésre fordítandó támogatásnak csupán 0,6 százaléka jut az idén hőszigetelésre, fűtés-korszerűsítésre vagy éppen a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztésére.

A lakosságigázár-emelés másik, valamelyest tán kevésbé hangsúlyozott indoka az volt, hogy az olcsó fűtőanyag nem ösztönöz takarékosságra. Pedig itt igazán volna mit keresni: a lakossági pályázatok kezelésével megbízott Energia Központ Kht. felmérései szerint Magyarországon az irodák, iskolák és lakások fűtésére évente átlagosan 70 százalékkal több energia megy el, mint a 15 régi uniós tagállamban. "Ha valaki napkollektort szerel a házára, az első, amit kiszámol, hogy mikor térül meg a beruházás. A várhatóan egyre alacsonyabb összegű gázártámogatás következtében a korábbi nyolc évről öt évre rövidül ez az idő" - mondta a HVG-nek Kazai Zsolt, az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület programvezetője.

Az elérhető megtakarításokhoz viszonyítva szűkös állami támogatásokért az idén is valóságos roham indult, olyannyira, hogy a nemzeti energiatakarékossági program (nep) lakossági pályázatait április 10-én, meghirdetésük után mindössze 11 nappal felfüggesztették. A minisztérium honlapjának fórumán az elégedetlenkedő hozzászólók némelyike mindmáig reménykedik benne, hogy a pályáztatás újraindul, ám hiába. "Az átmenetileg felfüggeszti azt jelenti, hogy az idén már biztos nem lesz újabb pénz" - ad fordítókulcsot a közlemény értelmezéséhez az Energia Központ ügyfélszolgálati munkatársa.

"Két éve lemaradtam, az idén viszont már a kiírás napján postára adtam pályázatomat" - avatta be a HVG-t a győztes recept titkába Sárréti Barbara nyírcsászári pályázó, aki most hőszigetelésre, illetve gázkazán-korszerűsítésre nyert több mint félmillió forintot. Az ablakcserével nem várt az újabb kiírásig, úgy döntött, önállóan is belevág. Megérte, mivel havi gázszámlája 38 ezer forintról 24 ezerre csökkent, a mostani korszerűsítéstől pedig újabb 30 százalékos megtakarítást vár. Ami az évente mintegy 2900 köbméter gázt fogyasztó család esetében annyit jelent, hogy nem kell többet fizetnie a következő fűtési szezonban sem, hiszen augusztustól az 1500-3000 köbméter között fogyasztó háztartásoknak pontosan ekkora gázáremeléssel kell számolniuk (HVG, 2006. július 8.).

A győztesek névsorát a napokban közli a tárca honlapja, amivel inkább fűti az indulatokat, mintsem csillapítaná. "Nem értem, hogy a pályázati útmutatóban kerek perec le van írva, hogy »a pályázatok benyújtása 2006. március 31-étől lehetséges«. Érdekes, hogy az eddigi nyertesek pályázata már március 31-én beérkezett az Energia Központba. Ennyi ember vitte el személyesen? Nem lehet, hogy csak a mézesmadzag lett elhúzva előttünk, és mi, akik március 31-én vagy utána adtuk fel a pályázatunkat, már nagyon el vagyunk késve?" - kérdezte a honlap fórumán a bogi2153 levelezési nevet használó ügyfél. "Mi megvettük már a nyílászárókat, mert a kereskedő nem tartotta tovább az árat. Ha nem nyerünk támogatást, legalább az áremelkedést megúsztuk" - szűrte le a tanulságokat "kerie". Bereczky Gábor pályázatát pedig arra hivatkozva utasították el, hogy a dokumentumokon nem jelölte meg E betűvel az eredeti, M betűvel a másolati példányokat. "Mindegyik példány eredeti volt" - kommentálta a történteket Bereczky.

Egyértelmű képlet (Oldaltörés)


"Vegyél 4 négyzetméter napkollektort, egy bojlert meg egy vezérlést, kösd össze, és szereld fel" - summázta a megújuló energiaforrások alkalmazására kiírt pályázat lényegét Samodai György, a Pannon Solar Innovációs Kft. ügyvezetője. A feltételek alaposabb átböngészéséből is erre lehet következtetni: egy napkollektoros rendszer létesítése esetén ugyanis az elnyerhető maximális támogatás 300 ezer forint. Kétharmados önrész mellett, ha valaki maximalizálni szeretné a támogatást, 900 ezer forintos beruházásban kell gondolkoznia, ami nagyjából megfelel a fentebb vázolt megoldásnak. Ezt támasztják alá az első eredmények is: a győztesek többsége 300 ezres vagy annál alacsonyabb összegű támogatást kapott, valószínűsíthetően a csak melegvíz-termeléshez elégséges napkollektoros rendszer létrehozására. Pedig az éves hőenergia-felhasználásnak alig a negyedét teszi ki a meleg víz, háromnegyed részben a fűtésre megy el az energia, és persze a rezsi is. A fűtési rendszert is magában foglaló átalakítás pedig 2 millió forintnál kezdődik, a támogatási plafon viszont nem emelkedik ezzel párhuzamosan. Maximum 500 ezer forintot kaphat az, aki napkollektor helyett vagy mellett napelemet is telepít, de ekkora összegre számíthat az is, aki például szélre, biomassza vagy geotermikus energiaforrásra alapozza energia-háztartását (lásd NEPreforgó című írásunkat).

Mivel a pályázatok idején megélénkül a piac, a megújuló energiaforrások kialakításával és üzemeltetésével foglalkozó cégek egy része pályázatírással is foglalkozik. "Nem kérünk hűségnyilatkozatot, de akinek mi írjuk a pályázatát, és nyer, általában ránk bízza a kivitelezést is" - indokolta Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezetője, miért bíbelődnek ingyen is az űrlapok kitöltésével. De az egyik felsőzsolcai győztes sikerrel járt szakemberek segítsége nélkül is, a titok nyitja szerinte is a gyorsaság: a kiírást kész pályázattal kell várni, amelynek az árajánlatot és három hónapnál nem régebbi tulajdonilap-másolatot is tartalmaznia kell.

Komolyabb matematikai képesség és piacismeret nélkül is egyértelmű a képlet: fűtés-korszerűsítés vagy bármely más energiatakarékossági beruházás esetében, számla nélkül, az áfán és a munkadíjon nagyjából annyit lehet spórolni, mint amennyit a 30 százalékos pályázati támogatással el lehet nyerni. A Magyar Épületgépészeti Szövetség (MÉGSZ) megújuló energiáért felelős tagozata ezért azt is a pályázat pozitívumai közé sorolja, hogy segít kifehéríteni a piacot. Ez azonban ahhoz kevés, hogy statisztikát lehessen rá alapozni, így csak becslések vannak arról, hány négyzetméter napkollektor lehet az országban: a pesszimistábbak 30 ezerrel számolnak, az optimistábbak 50 ezret mondanak. Talán csak abban értenek egyet, hogy évente 10 ezer négyzetméterrel bővül a felület.

A pályázatok esetleges folytatásáról, illetve a jövő évi keretről a HVG kérdésére Ábrahám Gergely, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője rejtélyesen csak annyit mondott: az ideihez hasonló pályázatok a jövőben is várhatók. Ezt a tárca illetékesei azzal toldották meg, hogy a második nemzeti fejlesztési terv időszakában a korábbiaknál lényegesen több lakás energiatakarékossági felújításait támogatnák. Uniós pénzekre azonban magánszemélyek nem pályázhatnak, így a minisztériumban most egy olyan konstrukción dolgoznak, melyben a háztartások e célra alakult szervezetek közbeiktatásával részesülhetnének az energiamegtakarítási támogatásokból. Mivel azonos cél esetén nemzeti és uniós támogatásra párhuzamosan nincs lehetőség, ha sikerül elfogadtatni ezt a megoldást Brüsszellel, a nep megszűnik, pontosabban átalakul.

A támogatási rendszer szűkössége miatti kritikákat a kormány egy most formálódó új hitelkonstrukcióval kívánja csitítani. Kóka János gazdasági miniszter 20 milliárd forintos hosszú lejáratú energiatakarékossági hitelprogramot hirdetett meg (HVG, 2006. július 15.). A HVG úgy tudja, a program a legjobb esetben is csak jövőre indulhat el, mivel arról a tárca még a szakmai szervezetekkel és a bankokkal sem egyeztetett. A tervek szerint évente 30-35 ezer lakást vonnának be a programba. Összehasonlításképpen: a nep-pályázatokból az idén 3800 család tudja korszerűsíteni otthona energiaellátását. Értesüléseink szerint a 6-7 százalékos kedvezményes kamatozású hitel a beruházási költség 85 százalékát tenné ki, és elképzelhető az is, hogy a fennmaradó 15 százalékos önrészhez is járna támogatás. Kérdéses azonban, hogy a kölcsön is annyira csábító lesz-e, mint a 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

NEPreforgó

Az Orbán-kormány 1999-ben döntött arról, hogy évről évre növelni fogja az energiatakarékosság és a megújuló...

Magyarország népe nem Orbán Viktor népe

Magyarország népe nem Orbán Viktor népe

A spanyolok idén már másodszor választanak, ám a kormányzással nem törődik senki

A spanyolok idén már másodszor választanak, ám a kormányzással nem törődik senki

Marad a napos, száraz idő

Marad a napos, száraz idő

Szabó Tímea: Ezernyi fideszes Borkai Zsolt van az országban

Szabó Tímea: Ezernyi fideszes Borkai Zsolt van az országban

Egy faluban már 100 százalékos a részvételi arány

Egy faluban már 100 százalékos a részvételi arány

Vizsgálódnak a Borkai-ügyben Horvátországban

Vizsgálódnak a Borkai-ügyben Horvátországban