Bukarest felülnézetben. Növekedés, kockázatok és mellékhatások © AP

A riport arra következtet, hogy a reál GDP növekedése erősödni fog a régióban, különösen Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában, de a balti államokban, Szlovéniában és Bulgáriában is. Ez az euró növekedést gátló árfolyamváltozása ellenére is bekövetkezhet, de az euró/dollár váltás változásai is lassíthatnak a növekedésen. Végül is 2007-ben az új tagországokban a növekedés valószínűleg csendesedik amiatt is, hogy a növekedés visszaesik az euróövezetben.

A növekvő infláció tendenciája is megjelenik az idén. A legtöbb térségi országban ez nem jelent komolyabb gondot, de a Baltikumban, Bulgáriában és Romániában a növekvő fizetések és a hitelpiac túlfűtöttsége jelentősebb inflációs nyomást alakíthat ki. „Az idén Magyarországon, Csehországban, Észtországban, Litvániában és Romániában különösen érdemes figyelni az inflációs adatokat” – mondta Thomas Blatt Laursen, a Világbank vezető közgazdásza, a tanulmányt készítő csoport vezetője. Szerinte azonban a továbbra is alacsonyan maradó olajárak segítenek kordában tartani az inflációs nyomást.

A pénzügyi deficit növekedett a legtöbb vizsgált országban az erőteljes növekedés és az emelkedő adóbevételek ellenére is. Csak Lengyelország és Bulgária tudott érdemben javítani pénzügyi mérlegének struktúráján. Az előző évi 10 százalék körüli hiány után Magyarországon az erőteljes konszolidációs program jelentős egyensúlyjavulást, kisebb deficitet hozhat, s erre lehet számítani Szlovákiában és Lengyelországban is. A többi térségi országban is minimális deficitcsökkenés várható, de a konszolidációs programok csak 2008-2009-ben hozhatnak érezhető javulást. Ugyanakkor nem lenne meglepő, ha e programok közül több is késedelmet szenvedne, hiszen sok országban a közeledő választások elbátortalaníthatják a politikusokat a szigorító intézkedések végrehajtásában.

Az euróövezethez való gyors csatlakozás álmát – a zónába idén évkezdetkor belépett Szlovénia kivételével – elvetették a térség országai, mert a belépési kondíciókat (infláció, költségvetési hiány, a nemzeti valuta árfolyamának stabilitása és a jogi kompatibilitás) nem tudták teljesíteni. A belépéshez Szlovákia jutott a legközelebb, de ott is csak a 2009-es dátumot jelölték meg. A balti országok belépése 2010 előtt nem reális, a többiek pedig 2010-12 között válhatnak legkorábban euróövezeti tagokká.

A gyors hitelállomány-növekedés nem gyengítette meg a térségben a bankrendszert, de a helyzet megér egy alapos vizsgálatot. A tanulmány szerzői szerint az általános hatékonyság, profitabilitás és a bankok kapitalizációja az EU 8+2-es országcsoporton belül megfelel az eurozónában működő pénzintézetekének, s a rossz hitelek aránmya és mennyisége sem jelez jelentős sérülékenységet. A hitelboom a pénzügyek elmélyülésének természetes velejárója, és a hitel/GDP arányok is megfelelnek az egy főre jutó bevételek szintjének.

A térségben a külföldi bankok jobb menedzsmentjük miatt domináns szerepre tudtak szert tenni, ami azzal jár, hogy velük együtt bizonyos kockázatokat is importáltak az érintett országok. A hitelmennyiség gyors növekedése néhány országban túlfűtöttséget és nagy külső egyensúlytalanságot eredményezett, különösen a Baltikumban Romániában és a Bulgáriában. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen a túlságosan sok hitel kihelyezése, némely országban szükség lenne a pénzintézeti gondosságot előíró szabályok keményítésére, mert ezzel a makrogazdasági kockázatok is mérsékelhetők lennének, illetve elkerülhetőek volnának a megszorításokat tartalmazó anticiklus-intézkedések. Különösen az idegen valutában felvett hitelek és a háztartásoknak nyújtott kölcsönök vizsgálatára volna komoly szükség.