Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár expozéjában elmondta, hogy a javaslat elsősorban az állami vagyon egységes, hatékony, takarékos kezelését és a nagyobb átláthatóságot szolgálja. A részletekről szólva kifejtette: létrejön a héttagú Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, amelynek tagjait a miniszterelnök nevezi ki - a jelenlegi feladatelosztás szerint - a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a gazdasági és közlekedési, illetve a pénzügyminiszter jelölése alapján. A tanács a feladatait a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
Az államtitkár értékelése szerint a parlament és így az ellenzéki pártok az eddiginél több információt kaphatnak az állami vagyonnal való gazdálkodásról, mivel a képviselőcsoportok tagokat jelölhetnek a tanács 11 tagú ellenőrző bizottságába, amelynek elnökét a miniszterelnök az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára nevezi ki. A testületbe az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala is jelölhet egy-egy tagot.
Tátrai Miklós kitért arra, hogy az állami vagyonkezelés egységesítése során az egységes rendszerbe beletartozik majd a Nemzeti Földalap is, amely így az ellenkező híresztelések dacára nem szűnik meg. Hozzáfűzte, hogy a földalapban helyet kapnak a védett és védelemre kijelölt területek is, de az egységes vagyonkezelésbe nem tartoznak bele az önkormányzatok. Az államtitkár elmondta, hogy jelenleg még nincs állami vagyonkataszter, amely egy év múlva létrejön és így átlátható lesz az állami vagyon, illetve annak értéke.
Elmondta azt is, hogy a javaslat értelmében megszűnik az ingyenes vagyonhasználat az ingatlanok esetében is, illetve bérleti jogviszonnyá alakul át a költségvetési szervek számára. A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kapcsán Tátrai Miklós elmondta, hogy esetükben 100, 75, vagy 50 százalékos tulajdoni hányadot ír elő a törvény. Az államtitkár szerint a javaslat megoldást jelent a jelenlegi szétaprózódott, széttagolt rendszerre, amelyben három vagyonkezelő szervezet, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), a Nemzeti Földalap (NFA) és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. működik. E szervezetek feladatait jogutódként a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. január 1-jétől veszi át.
A bizottsági álláspontok ismertetésekor kiderült, hogy a javaslatot a költségvetési bizottság támogatta, a mezőgazdasági bizottságának többsége azonban nem. A javaslatot csak kormánypárti felszólalók ajánlották elfogadásra, az ellenzék azzal vádolta az előterjesztőt, hogy a privatizáció folytatását, "az MSZP-SZDSZ végkielégítését, padláslesöprést", illetve "bebetonozásukat" szolgálja.
