A cikk szerint a világszerte 212 ország és csatolt terület vezetését értékelő mutatókat a pénzintézet szakemberei 33 különböző forrás (például az OECD, az Economist Intelligence Unit, a Világbank, a Freedom House, a Világgazdasági Fórum) adatainak az összevetésével dolgozták ki, amelyek több tízezer, a közvéleményt reprezentáló megkérdezett, illetve több ezer szakértő véleményét tükrözik.

Magyarország esetében a leglátványosabban a politikai stabilitási mutató romlott az elmúlt években. 2003-ban az ország még több mint 80 pontot kapott a Világbank százas skáláján, ezen a területen a listán szereplők több mint 80 százalékát előzte meg. 2006-ra a magyar teljesítmény a 70 százalékos szint alá süllyedt – olvasható a lap írásában.

Magyarázatként a cikk hozzáfűzi: a politikai stabilitási mutató a Világbank értelmezésében az azzal kapcsolatos vélekedéseket próbálja számszerűsíteni, hogy a kormány milyen eséllyel gyengülhet vagy bukhat meg alkotmányellenes vagy erőszakos akciók miatt.

A kormányzati hatékonyság 2002 óta folyamatosan romlik Magyarországon – derül ki a felmérésből, amely szerint ez a mutató öt év alatt a 80 százalék fölötti szintről 70 közelébe esett. A hatékonyság egyebek között a közszolgáltatások és a közigazgatás minőségére, utóbbinak a politikai nyomásoktól való függetlenségére utal.

Az írás kitér arra is, hogy a korrupció kordában tartásának mutatója 2006-ban 70 százalékon állt, ez a tízéves időszak mélypontja. A törvények uralmát értékelő kategóriában az aktuális – valamivel 70 százalék fölötti - állapot is rosszabb, mint 1996-ban. Ez utóbbi adat a szerződések betartatásának, illetve a rendőrség és a bíróságok munkájának minőségét, valamint a bűncselekmények és az erőszak valószínűségét számszerűsíti.

Javulás egyetlen területen mutatható ki Magyarországon az elemzés szerint: a magánszféra fejlődését meghatározó szabályozások minősége 85 százalék körüli, igaz, az 1998-as – 90 százalékot közelítő – csúcstól még ez is elmarad.

A vizsgált országok összességét nézve a Világbank nem lát számottevő javulást a kormányzás minőségében. A térségből Szlovéniát, Csehországot és a balti államokat emeli ki, mint amelyek ma már több tényezőt tekintve is jobban teljesítenek például Olaszországnál.