A GKI legutóbbi előrejelzése szerint a gazdasági növekedés üteme a tavalyihoz képest visszaesik, de jóval meghaladja a tervezettet. Májusban az ipar és a külkereskedelem dinamikája az előző hónapokéhoz képest lassult, az építőiparé viszont gyorsult. Az első öt hónapban az ipar kivitele 15 százalékkal bővült, belföldi értékesítése stagnált. Ez utóbbin belül a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek eladása 4-6 százalékkal csökkent. Az építőipari termelés növekménye teljes egészében az épületek építéséből származott. A kiskereskedelmi forgalom eddig kissé elmaradt a tavalyitól.

Az infláció csak átmenetileg gyorsult, a GKI elemzői szerint túl van a csúcsponton, és szeptembertől – a tavaly őszi nagy áremelési hullám bázisba kerülésével – erőteljesen mérséklődik. Az első öt hónapban kiugróan gyorsan, több mint 30 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, s átlag feletti volt az élelmiszerek áremelkedése is. A tartós fogyasztási cikkek ára viszont – az erős forintnak is köszönhetően – csökkent. Éves átlagban 7 százalékos, de az év végén már csak 4,5-5 százalékos fogyasztói áremelkedés várható.

A nominális bruttó keresetek január-május folyamán a tervezettnél gyorsabban, 7,4 százalékkal emelkedtek. Az üzleti szférában több mint 10 százalékos – vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb – volt a bérnövekedés. Igaz, ez részben a foglalkoztatás fehéredéséből fakadt – jegyzi meg a GKI. A keresetek emelkedése a költségvetési szektorban eddig 3 százalék alatti.

Az ősz során a cégeknél lassulás várható, mivel a fehéredés által generált béremelkedés már tavaly megkezdődött. A költségvetési szektorban viszont a második félévben körülbelül 8 százalékos béremelés lesz (a 13. havi fizetés felének terhére). Bár a bruttó és a nettó keresetek közötti olló az év során jelentősen mérséklődni fog, a tervezettnél némileg mégis erőteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenés várható. Szeptembertől azonban a reálbérek már nem lesznek kisebbek az egy évvel korábbi szintnél.

A munkanélküliség idén eddig csökkent, az év végére azonban – részben szezonális okok, részben a például a pedagógusok körében várható elbocsátások hatására – némi emelkedés várható.

A 2006 októberétől 8 százalékos jegybanki alapkamat júniusban megkezdődött csökkentése júliusban nem folytatódott. Idén – az infláció esésével párhuzamosan – még legalább egy százalékpontos kamatcsökkentés várható, így az alapkamat az év végére 6,5 százalék körül lehet. A GKI szerint a forint tartósan erős, éves átlagban 250 forint/euró árfolyam valószínű.

Az egyensúlyi viszonyok kedvezően alakulnak. Az államháztartás hiánya az EU módszertana szerint a GDP 6,2 százaléka lesz, vagyis még mindig nagyon magas, de kisebb a konvergenciaprogramban előirányzottnál. A külkereskedelmi hiány eddig fele a 2006. évinek, és várhatóan az év egészében is hasonló arány érvényesül. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya is sokat javul, a külföldi működőtőke beáramlása azonban az I. negyedévben elmaradt a tavalyitól, miközben a tőkeexport bővült. Az év egészében azonban a tőkeimport élénkülése várható.