A Strasbourgban és Brüsszelben erről most bemutatott jelentés leszögezte: szükséges, hogy a közösségi kiadásokat mind az EU-tagországokkal megosztott, mind a közvetlen irányítású területeken jobban kezeljék és ellenőrizzék.

Az uniós költségvetésről szóló harmincadik jelentésében a számvevőszék ugyanakkor azt is megállapította, az Európai Bizottság jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy leküzdje az uniós pénzeszközök kockázatkezelésében mutatkozó hiányosságokat.

Az egyik legkritikusabb terület a mezőgazdasági kiadásoké, amely 2006-ban 49,8 milliárd eurót jelentett. Mint Hubert Weber számvevőszéki elnök beszámolt róla, a vidékfejlesztés terén végzett számvevőszéki ellenőrzés megállapítása szerint nyolc ellenőrzött termelő közül hét vagy nem tartotta be kötelezettségvállalásait, vagy a hatóságok nem ellenőrizték náluk eredményesen azok betartását.

A jelentés szerint miközben az agrártámogatások terén egyszerűsödtek a kérelmezési és kifizetési eljárások, mellékhatások is felléptek: így például jogosultságokhoz jutottak mezőgazdasági tevékenységet korábban soha nem végző földtulajdonosok is, ami "az uniós támogatás alapos újraelosztását, a termelőktől a földtulajdonosokhoz történő áramlását eredményezte". Az uniós mezőgazdasági támogatás új kedvezményezettjei között vasúttársaságok (Egyesült Királyság), lovas- és lótenyésztő klubok (Németország és Svédország), golf- és szabadidőklubok, valamint városi tanácsok (Dánia és Egyesült Királyság) jelentek meg - derül ki a jelentésből.

Az uniós revizorok öt másik tagállam mellett Magyarországon is ellenőrizték az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, és - akárcsak a többi kontrollált országban - találtak néhány hiányosságot az irányítási és kontrollrendszerben. Például helyszíni ellenőrzések 2005-ben nem az egész évben, hanem csak a fő betakarítás után történtek (így sok feltétel ellenőrzése egyáltalán nem történt meg), a parcellákat nem mindig lehetett megbízhatóan és egyenként azonosítani, illetve nem voltak keresztellenőrzések az állatok adatbázisaival összevetve a maximális állománysűrűség feltételének ellenőrzésére - derül ki a jelentésből.

Az uniós költségvetés második nagy darabja, a felzárkóztatási vagy strukturális tevékenység kiadásai 2006-ban 32,4 milliárd euróra rúgtak, felhasználásukat illetően a helyzet az elmúlt évekhez képest gyakorlatilag változatlan - jelezte a számvevőszék. A "hibaszint" - kisebb-nagyobb mértékben szabálytalanul felhasznált pénzek aránya - becslés szerint a kedvezményezetteknek megtérített teljes összeg legalább 12 százalékának felel meg.

A leggyakoribb hibák: térítés igénylése nem támogatható kiadásokra, pályázatok ki nem írása, a rezsiköltségek vagy a személyi jellegű ráfordítások kiszámítását alátámasztó bizonylatok hiánya. Általában eredménytelenül vagy mérsékelt eredményességgel működtek a tagállami felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, miközben a brüsszeli bizottság is csak korlátozott mértékben felügyeli ezek működését - tette hozzá a számvevőszék.

Az uniós pénzeszközök eredményes kezelésének kulcsát az igazgatás minden szintjén hatékonyan és megbízhatóan működő, belső ellenőrzési rendszerek adják - mutatott rá Weber, aki leszögezte azt is, meggyőződés szerint az Európai Unió polgárainak joguk van arra, hogy az uniós pénzeszközöket megfelelően kezeljék és ellenőrizzék.