A Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkolégiuma által rendezett konferencián Neményi Judit elmondta: a csatlakozás időpontjának meghatározásakor figyelembe kell venni a stabilizáció effektív korlátait, figyelni kell az euróövezetben mutatkozó alkalmazkodási problémák tanulságaira és megoldásaira, nem lehet szem elől téveszteni a regionális versenyt és fel kell mérni: mire képes az önálló magyar monetáris politika.

Szapáry György, az MNB volt alelnöke a nominális- és a reálkonvergencia összefüggésére hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy az árszint- konvergencia az euró csatlakozás előtt álló országokban évente jelentős többletinflációt okoz. Magyarországon a számítások szerint ez 2008-2012 között 1,3 százalékpontnál is többet jelenthet.

A maastrichti kritériumokat illetően logikusnak tartaná - elismerve, hogy megváltoztatásukra nincs esély -, hogy az inflációra vonatkozó kritérium ne a 3 legalacsonyabb inflációjú országét vegye alapul, hanem az eurózóna átlagos inflációját.

Hamecz István, az MNB korábbi vezető közgazdásza szerint Magyarországon belátható időn belül nem lehet és nem is lesz euró, mivel a közeljövőben a magyar gazdaság nem tudja teljesíteni a kritériumokat. Ehhez ugyanis a ciklusok kisimítását eredményező intézményi változások kellenek, ezeknek pedig még a szándéka sem látható.

Hamecz István - akár a többi hozzászóló - foglalkozott Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök szerdai előadásával, amelyben egyebek között a monetáris tanácsot "gyurcsányista bábszínháznak" nevezte és kijelentette, hogy sérült a jegybank függetlensége. Az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója elmondta: sem Járai Zsigmond szerdai kijelentésének stílusával, sem annak tartalmával nem ért egyet, de hozzátette: van valóságeleme a volt jegybankelnök mondanivalójának. Hamecz István úgy vélte, hogy a magyar jegybank függetlenségében valóban erősen korlátozott. Kritikával illette az inflációs célkövetési rendszert is és hangsúlyozta: a monetáris politika legfőbb problémája éppen az eszközfüggetlenség hiánya.

Neményi Judit szerint igaz, hogy a széles árfolyamsáv konfliktusba kerülhet az inflációs célkövetési rendszerrel, de nem lehet bírálatot mondani tértől és időtől függetlenül. Ez nem árfolyam célkövető rendszer, hanem tolerancia sáv - fűzte hozzá, hangsúlyozva: az MNB által alkalmazott széles árfolyamsáv semmiben sem akadályozza a monetáris politikát. Hozzátette: ha az árfolyamsáv megfelelő helyen van és támogatja a fiskális politika, mint most, akkor szakmai felelőtlenség kijelenteni róla, hogy eszköztelenné teszi a jegybankot.

Járai Zsigmond szavaira reagálva azt mondta: a jegybank függetlensége ellen egy korábbi és jelenlegi politikus indított durva támadást. Hozzátette: a jegybank függetlensége nem azt jelenti, hogy a monetáris tanács tagjait a jegybankelnöknek kell kineveznie, a világban ez sehol sincs így.

Hangsúlyozta: mindig is a jegybanktörvény gyakori megváltoztatása ellen foglalt állást, de a demokráciában - mint mondta - senkinek sem jutna eszébe szakmailag megfelelő embereket politikai részrehajlással vádolni, mert a demokratikusan megválasztott miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter jelöli őket.

Surányi György, egykori jegybankelnök, egyetemi tanár is durvának és példátlannak nevezte Járai szavait és személyesen is sértőnek érezte a megjegyzéseket azokkal a volt kollégákra nézve, akik - mint mondta - felelősen végzik munkájukat.

Úgy vélte: az euró bevezetése elemi érdek, de az erőltetett nominális konvergencia súlyos növekedési áldozattal jár. Hozzátette: a külső és belső egyensúlyi pozíció konszolidációja elengedhetetlen az eurótól függetlenül is. A gyors bevezetés azonban nem oldja meg a problémákat: a túl gyors, túl korai csatlakozás extrém fiskális és monetáris megszorítások árán nem jár növekedési többlettel. A megfelelő stratégia: nem rohanni a valutaunióba, időt hagyni a reálfelzárkózásra és a maastrichti kritériumok reformjára. Figyelmeztetett a túlértékelt paritás veszélyeire, ez a valutaunión belül túlértékeltté teszi az adott gazdaságot, ami stagnáláshoz, a munkanélküliség növekedéséhez és tőkekivonáshoz vezet - mondta Surányi György. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha azzal kell számolni, hogy egy ország 10-15-20 éven keresztül csak rossz gazdaságpolitikát folytat, akkor jobb az EMU kényszerzubbonya.

Kifejtette: önmagában a monetáris politika, akármilyen felkészült szakemberek irányítják is, nem képes a gazdaságpolitika egészét a megfelelő mederbe terelni, csak verbális és tényleges intervencióval figyelmeztethet. Minden öndicséret ellenére az infláció jelentős csökkenése sokkal inkább a vakszerencsének köszönhető, mint a tudományos munkának - mondta. A maastrichti kritériumokat illetően nem azok szigorúságát kritizálta, hanem azok súlyos ellentmondásosságát, és hiányolta, hogy nem terjednek ki a külső egyensúlyra.