szerző:
Szabó Zsuzsanna

A magyar gazdálkodók versenyképességét nemcsak az érvényben lévő rossz szabályozások, de a rossz helyre juttatott támogatások is csorbítják. Raskó György agrárközgazdász szerint nem a mezőgazdasági piacnyitás ellen kellene hadakozni, hanem alkalmazkodni kellene az új feltételekhez, többek között a földtörvény módosításával, a szakképzés kiterjesztésével, a marketing tevékenység javításával.

Csökkenő részesedés
Az elmúlt 25 év során az EU részesedése a világ gabonatermeléséből 13 százalékról 11-re, hústermeléséből 26 százalékról 15-re, zöldség- és gyümölcstermeléséből pedig 19-ről 10 százalékra csökkent.
Magyarország nem áll jól az agrár-versenyképesség terén,  annak ellenére, hogy jók az ország természeti adottságai, és a magyar agrárium a rendszerváltás elött is nemzetközi hírnévnek örvendett . Raskó György agrárközgazdász szerint ma kritikus a helyzet: a mezőgazdaság részaránya a GDP-ben folyamatosan csökken, az egyre növekvő támogatások  ellenére, ráadásul az uniós pénzekből nem arra jut, ami  növelheti a szektor termelékenységét.

A magyarországi mezőgazdaság helyzetét tovább bonyolítja, hogy, az EU maga is egyre jobban lemarad a globális versenyben: nemcsak az olyan fejlődő országok, mint Brazília vagy Kína mezőgazdasága növekszik gyorsabban az EU-énál, de az USA, Kanada, Új-Zéland mezőgazdasági termelése is dinamikusabban nő, mint az Európai Unióé. Az unió közös agrárpolitikáját (KAP) alaposan átalakítják, figyelembe véve a világgazdaságban lezajló változásokat, és azt a tényt, hogy a donor országok nem hajlandók a jövőben finanszírozni a KAP egy re növekvő költségeit. Még  2003-ban három alapelv mentén fogalmazta meg a közösség az agrárreform irányát: a mezőgazdaság versenyképességének javítása, a termelés közvetlen dotálása helyett a termelők támogatása és a vidékfejlesztési pillér felzárkóztatása. Emellett  körvonalazódik egy új WTO-megállapodás is, amely többek között a piactorzító támogatások teljes leépítését és a közös piac megnyitását szorgalmazza a fejlődő országok agrártermékei előtt.

Mivel az uniós agrárpolitika valószínűleg a piacorientáltabb termelés irányába mozdul el, Raskó szerint várható, hogy a magyar agrárgazdaság védelme a többi uniós taghoz hasonlóan tovább lazul,  és az eddiginél is élesebb verseny alakul ki a hazai élelmiszerpiacon.

© Horváth Szabolcs
A magyar agrárágazaton belül több súlyos probléma adódik - állítja az agrárközgazdász.  Az ágazat az EU-csatlakozás áldozata lett – fogalmazott Raskó. Az agrár-GDP idén az előző évekhez hasonlóan, abszolút mértékben és arányában is  tovább csökken:  2007-ben a tavalyi 3,7 százalékos GDP-arányhoz képest még leg-alább 10-12 százalékkal zuhan tovább, így 3,3 százalékos szint körül alakulhat. A mezőgazdasági termelés volumene,  a gabonaféléket leszámítva,  2006-ban minden ágazatban csökkent az uniós csatlakozást megelőző évekhez képest. Az uniós és más versenytársak folyamatosan foglalják el a hazai élelmiszerpiacot. Ez azt is jelenti,  - Raskó szerint - hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben az éves 2200 milliárd forintból a külföldi beszállítók évente 550 milliárd forintot vesznek el a hazai termelőktől. 

A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai három év alatt 9,7 százalékkal csökkentek. Emellett a magyar élelmiszer-kivitelnél másfélszer gyorsabban nőtt a behozatal, ameinek következtében a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege évről évre romlik. A 2003-as 1203 millió euró aktívummal szemben 2007-ben már csak 700-800 millió euró aktívum várható. Ez egyben intő jel, hogy ezen a tendencián a közeljövőben nem is lehet fordítani – véli Raskó. Hosszabb távon is csak mintegy tízéves tudatos, megfeszített munka árán, például a tudatos vásárlás népszerűsítésével.  Ezért sokkal többet kellene költeni élelmiszermarketingre, hiszen a magyar áruknak  – a közhiedelemmel szemben  – jelenleg nincs presztízsük külföldön. Erre a forrást a támogatások átcsoportosításából lehetne megoldani. A jelenlegi ösztönzők fordítva működnek: támogatják a termelést, ahelyett, hogy a piacszerzésre összpontosítanának. A pénz nagy részét (idén 42 milliárd forintot) gépek vásárlására adják, és nem produktív környezetvédelmi beruházásokra, ez pedig  a magyar versenyképességen semmit sem segít.

Hagyjuk a bioetanolt (Oldaltörés)


Raskó György
© Stiller Ákos
Kidobott pénznek véli Raskó György a bioetanol-üzemek építését. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 15 éves évfordulójára kiadott Cikkek a cakkokról című tanulmánygyűjteménye egyebek között kitér arra is, hogy a mezőgazdasági termékek energiacélú felhasználása hosszabb távon konkurenciát teremt az abrakfogyasztó ágazatoknak, illetve az élelmiszeriparnak. Idén a világon 50 millió köbméter bioetanolt állítanak elő, ami a 2006-os évhez képest 60 százalékos növekedést jelent. Európa bioetanol-termelése ezen belűl eléri a 4,1 millió köbmétert. A bioetanol-üzemek építése Magyarországon is nagy lendületet vesz.  A tervek szerint  4 éven belül 20 gyár épül, amelyek évente összesen 5,9 millió tonna gabonát – főként kukoricát – dolgoznának fel.  Ez a  GKI szerint, --  a hazai alapanyagbázis tükrében -- túl soknak tűnik: a GKM szerint legfeljebb 800 ezer tonna bioetanol-kapacitás létrehozására lenne szükség. Az Új Magyarországért Program mégis  2-2,5 millió tonna bioenergetikai célú gabona támogatását tartalmazza.

Raskó György szerint a világpiacon  nemhogy a magyar, de az uniós bioetanol is versenyképtelen. Az EU arra készül, hogy megszüntesse a denaturált szesz jelenlegi literenkénti 19 eurócentes importvámját a Mercosul államok (a latin-amerikai országok többségének gazdasági tömörülése) esetében. Ha ezt eltörlik, az összes olajipari vállalat (Mol, Shell, OMV stb.) a braziloktól venné a nádcukor alapú bioetanolt. Brazíliában ugyanis a nádcukorból literenként 22-25 dollárcentért elő lehet állítani a bioetanolt, ami minden vám és szállítási költséggel együtt 45 eurócentért itt van Magyarországon. A magyar bioetanol önköltsége viszont valahol 65 cent körül van – mutatott rá Raskó György.

Földalapú támogatások

A szakember szerint a mezőgazdaság helyzetét a politikai konszenzus hiánya is sújtja. Itthon a rendszerváltás után duális gazdaság alakult ki – a rengeteg kisgazdaság mellett 3-5 ezer hektáros nagy cégek is működnek. Ez a megosztottság az európai mezőgazdaságra nem jellemző, így a tagországokban nem alakult ki az a magyar konfliktusokhoz hasonló politikai megosztottság. Magyarországon a pártok rátelepedtek az érdekcsoportokra, és az érdekkonfliktusok miatt egységes nemzeti agrárprogramot sem lehetett kialakítani.

A pártok kompromisszumképtelensége szülte a földtörvényt is, amely egyebek között előírja, hogy gazdasági társaságok nem birtokolhatnak földet, ezért bérelniük kell azt a területet, amin gazdálkodnak. Ez pedig  gazdálkodóknak nagy versenyhátrányt jelent. Bár országos statisztika nem áll rendelkezésre a földbérleti díjakról, Raskó György szerint bizonyossággal kijelenthető, hogy a jó termőhelyi adottságokkal bíró területeken a bérleti díjak három év alatt 100 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. A gazdálkodással nem foglalkozó földtulajdonosok 2007-ben -  számításai szerint - 120-130 milliárd forint adómentes jövedelemhez jutnak a föld bérbeadásából, ami megközelítőleg a háromszorosa a 2003-ban kifizetett bérleti díjaknak. Emiatt történhet meg az, hogy az uniós támogatások legnagyobb részét alkotó földalapú támogatásokból – körülbelül 160 milliárd forint –mindössze 30 milliárd forint marad a termelőknél. A többi olyan tulajdonosoknál landol adómentesen, akiknek a mezőgazdasághoz sok  közük nincsen – mutatott rá a szakember. Szerinte már csak  emiatt is módosítani kellene a földtörvényt.

Nincs agrárszakember (Oldaltörés)


© Müller Judit
A termelés  visszaesése miatt ugyan kevesebb munkaerőre van szükség – 4 év alatt közel 100 ezer egységgel (AWU) csökkent a mezőgazdasági munkaerő-felhasználás – , a szakemberhiány ebben az ágazatban is komoly gondokat okoz.  Viszonylag háttérbe szorult az agrárszakemberek képzése, sokszor külföldről kell szakembereket hozni. A mezőgazdaság is elért egy olyan fejlettségi szintre, amelyen egy betanított munkás már nem tudja ellátni a szükséges feladatokat. Nagygazdaságokban a folyamatok nagy része automatizált, a gépek használata pedig számítógépes ismereteket követel meg– mutatott rá Raskó. Az ágazatban nagy szükség lenne szakképzésre.

Leépült a szektor korábbi – 10-20 évvel ezelőtti  – színvonalas kutatás-fejlesztési ágazata. Mára szinte minden területen csak alkalmazott kutatás folyik: amit máshol kitalálnak, azt adaptálják itt Magyarországon. Alig van már itthon szakosodott  kutatóintézet, sok területen multinacionális vállalatok vették át a helyüket – mondta az agrárközgazdász. Az akadémiai státuszú kutatóintézetek nem bírják anyagilag a fejlesztéseket, emiatt nem is tudják felvenni a versenyt a már Magyarországon is jelen lévő dollármilliárdos cégekkel.

Az állattenyésztésben a genetikai kutatások teljesen külföldi kézbe kerültek, ebből  adódik, hogy magyar kutatás ezen a területen alig folyik. Hiányoznak azok az  innovatív megoldások, amelyek esetleg előnyhöz juttatnák a magyar termelőket. 

A változások az agrárszektorban akaratunktól függetlenül is be fognak következni, ezért a mezőgazdasági piacnyitás ellen való hadakozás helyett inkább  az új feltételekhez való alkalmazkodásra kellene összpontosítani, illetve arra, hogy ebből a mezőgazdaságból élők széles rétegei iprofitálhassanak. Ahogy Raskó fogalmazott, a   „szociálpolitika-vezérelte multifunkcionális mezőgazdaság” fenntartása irracionális anyagi áldozatokat követelne a magyar adófizetők részéről,  a makrogazdasági és társadalmi megtérülés halvány esélye nélkül. Raskó megoldása a versenyorientált agrártermelés, amely "a versenyben maradóknak jólétet, stabil munkahelyeket, az országnak gazdasági növekedést erdeményezne és tartósan javítaná a vidéken élők életkörülményeit". 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Elpuhultunk, elkényelmesedtünk" – fideszes politikusok a vereségről

"Elpuhultunk, elkényelmesedtünk" – fideszes politikusok a vereségről

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Ryan Reynolds alaposan kiosztotta a születésnapos Hugh Jackmant

Ryan Reynolds alaposan kiosztotta a születésnapos Hugh Jackmant

Sokat ül a munkahelyén? Akkor ne hagyja ki ezt a programot

Sokat ül a munkahelyén? Akkor ne hagyja ki ezt a programot

Hoppál Péter a Facebookon üzeni: Budapestet megölte az emberi butaság

Hoppál Péter a Facebookon üzeni: Budapestet megölte az emberi butaság

Ha ezt tényleg bevezetik, vége a kilométerórák visszatekerésének

Ha ezt tényleg bevezetik, vége a kilométerórák visszatekerésének