Jövőre az elmúlt évek után először bővülni fognak a reálbérek, ezáltal pedig a fogyasztás - mondta Karvalits Ferenc. Hozzátette, hogy ugyanakkor a vállalkozásoknak muszáj lesz befektetni, ha az európai konjunktúra közepette versenyképesek akarnak maradni. Úgy vélekedett, hogy mindezek eredményeként 2-3 éven belül 3-4 százalék közé visszaállhat a gazdasági növekedés. Az alelnök szerint 4-4,5 százalékos növekedés is reális, ám ehhez elengedhetetlen a hatékony kormányzati cselekvés.

Az alelnök kifejtette, hogy a gazdaság felpörgetésére ma nem áll rendelkezésre az a kiigazító eszköz, amelyet még Bokros Lajos korábban alkalmazott. Utalt arra, hogy a 90 évek második felében az akkori pénzügyminiszter az árfolyam leértékelésével a munkaerő-költséget lecsökkentette, és ezzel javította a cégek versenyképességét.

Az árfolyamra most már csak a maastrichti kritériumok miatt is oda kell figyelni, és egyébként is egy leértékelés inflációgerjesztő hatású - fűzte hozzá. Karvalits Ferenc szerint két lehetséges tennivaló van a gazdaság felpörgetésére: a termelékenység javítása lassabb növekedést, a nominális bérnövekedés visszafogása gyorsabbat ígér. Elmondta, hogy a kettőt lehet ötvözni, de a bérnövekedés visszafogása szigorúbb politikát követel meg, márpedig a szociális partnerektől előrelátó, együttműködő hozzáállást csak hitelességgel lehet elvárni.

Karvalits Ferenc a termelékenység szempontjából jelentős problémának nevezte az "adóéket". Ugyanakkor nem az egykulcsos adó bevezetését tartja a legfontosabb kérdésnek, hanem az adószint csökkentését. A csökkentéshez azonban más lépések, például az állami kiadások átrendezése is szükséges - mutatott rá. Jó iránynak vélte az adók behajtásának hatékonyabbá tételét, és az adóalap kiszélesítését.

Az alelnök véleménye szerint emelni kellene a munkaképes lakosság alacsony arányát, ami jelenleg 57-60 százalék között mozog. Finnországban ez az arány 70 százalék, Németországban pedig a magyarországinál három évvel többet dolgoznak az emberek. Hosszú távon kulcssontosságúnak tartja az oktatás erősítését, különösen az alapoktatásét. Kockázatot vállalni képes, változásokhoz jobban alkalmazkodó tanulókat kell nevelni az általános és középiskolákban - mondta.

Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Zrt. versenyképeségi kutatócsoportjának vezetője jelezte, hogy az adócenralizáció 38-39 százalék közeli mértéke az egyik legmagasabb nemzetközi kitekintésben, ám ettől a versenyképesség még nem feltétlenül rossz. Példaként Svédországot említette, ahol ez a mutató 40 százalék feletti. Úgy vélekedett, hogy a költségvetés helyzetére való tekintettel illuzórikus 2009 előtt adócsökkentésben bízni. A szakértő hiányolta az adóreform világos irányvonalát. Szerinte a vállalkozások nem látnak tisztán, hogy lesznek-e új adók, szélesedik-e az adóalap, csökkenek-e valamikor terheik.