Fiatal szlőültetvény Alcsútdoboz határában. Nem kivágni © Etyeki Kúria

Az EP mezőgazdasági szakbizottsága november 21-én, 31 igen, 7 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a Giuseppe Castiglione olasz néppárti képviselő által jegyzett jelentést a borreformról. A bizottsági végszavazáson jelen volt magyar képviselők nemmel szavaztak. Szerintük a javaslat egésze az EP-bizottsági módosító javaslatok ellenére sem változott a magyar érdekeknek megfelelő irányban, a déli tagállamok ellenérdekelt álláspontja kerekedett felül.

A szakbizottság ellenezte az Európai Bizottság tervét, hogy 2014. január 1-jéig teljesen liberalizálják a szőlőtelepítési jogokat az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében. A jelentéstevő magyarázata szerint „e területek esetében a liberalizálásnak végzetes hatása lehet, mivel tönkre tehetné Európa borászati örökségét: semmivé lehet a minőségi borok termelői által végrehajtott beruházások gazdasági értéke, elveszhet a minőségi borok ellenőrzésének képessége, azzal a következménnyel, hogy sérül a területi márkanevek imázsa, és leértékelődik maga a termék is”.

A bizottsági képviselők támogatták a jelentéstevő véleményét, amely szerint az Európai Bizottság által javasolt öt év helyett három évig legyen érvényben a szőlőkivágásra igénybe vehető uniós támogatások rendszere, és az utolsó két évre tervezett összegeket is tegyék elérhetővé ezalatt. Castiglione szerint „azok a termelők, akik az ágazatból való kivonulást választják, erre elsősorban az intézkedés alkalmazásának első esztendeiben fogják rászánni magukat”. Az időszak három évesre történő lerövidítése a képviselők többsége szerint „garantálhatja a termeléssel felhagyó szőlőművelőknek, hogy méltányos és várakozásuknak leginkább megfelelő díjazásban részesüljenek”, emellett arra ösztönöz, hogy elsősorban a leggyengébb minőségű, illetve a megfelelően értékesítési lehetőségeknek híján lévő szőlőket vágják ki.

A magyarok határozottan ellenzik a kivágási támogatások rendszerét, mert az elsősorban az új tagállamokban vezetne nagymértékű ültetvénykivágásokhoz, és nem azokban az országokban, ahol a feleslegek képződnek. Ezért javasolták azt, hogy a borköltségvetés egészét a nemzeti borítékokban osszák szét a tagállamok között, akik saját maguk döntik el, hogy azt kivágásra, ültetvénymodernizációra, marketingre, vagy egyéb támogatási formára fordítják.

A Monrachia Borászat pincéje Egerben. Legyen cukor © hvg.hu

A szakbizottság – a jelentéstevő véleményével szemben – nem támogatta az Európai Bizottság tervét, hogy tiltsák be a borok alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő fokozását, és elutasították a must hozzáöntésével készült borászati termékek támogatásának beszüntetésére irányuló javaslatot is.

A szakbizottság átalakítaná az eredetmegjelölés fogalmát is. Eszerint ez a következőt jelentené: valamely régió, meghatározott hely vagy, kivételes esetben egy kisebb kiterjedésű tagország neve, amelyet olyan bor, likőrbor, pezsgő, habzóbor, szárított szőlőből készült bor vagy túlérett szőlőből készült bor jelölésére használnak, amely ebből a régióból, erről a helyről vagy, kivételes esetekben, ebből a tagországból származik, és megfelel a következő követelményeknek:

• minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők,
• a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik,
• a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik,
• és amelynek gyártása, azaz feldolgozása, előállítása, adott esetben az érlelése és a palackozása a meghatározott földrajzi területen történik.

Hasonló logikával fogalmaznák meg a földrajzi jelzés fogalmát, azzal az eltéréssel, hogy elég, ha a szőlő „alapvetően e földrajzi eredethez kapcsolható”. A készítéséhez használt szőlőnek legalább 85 százalékban kell kizárólag e földrajzi területről származnia.

A fenti rendelkezésektől eltérően eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bort azzal a feltétellel lehetne a meghatározott földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő területen nyerni vagy készíteni, hogy azt az érintett tagállam kifejezetten és meghatározott feltételek mellett engedélyezte.

A képviselők a nemzeti költségvetési borítékok rendszeréből továbbra is lehetővé tennék az emberi fogyasztásra szánt alkohol lepárlásának támogatását. A mostani, eltörlésre ítélt általános lepárlási támogatás helyett a szakbizottság azt javasolta, hogy a túltermelés megelőzése érdekében hozott intézkedések kárvallottjait egy, a szőlő-, illetve bortermelés csökkentésével arányos kifizetéssel kompenzálják.

A szakbizottság szerint el kell készíteni az engedélyezett borászati eljárások jegyzékét. A képviselők számos minőségi követelményt sorolnak fel a borkészítéssel kapcsolatban. Eszerint például tilos a sajtolt vagy sajtolatlan szőlő túlpréselése és a borseprő préselése. Ugyancsak tilos a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól eltérő célra.

A szakbizottság ellenzi, hogy az eredetileg a borszektorra szánt összegek egy részét átirányítsák a vidékfejlesztés támogatására. A bizottság – mindenekelőtt azért, mert a tagállamoknak még nemzeti programjaikat is el kell készíteniük – túl rövidnek tartja az új jogszabály életbe léptetésére az Európai Bizottság által tervezett határidőt, és 2008. augusztus 1. helyett 2009. augusztus 1-i kezdést javasol.

A konzultációs eljárásban hozott EP-állásfoglalás nem köti a tagországok kormányait képviselő Tanács kezét. Az agrárminiszterek tanácsa várhatóan december 17-19-ei ülésén dönt véglegesen a borreform részleteiről.