Tetszett a cikk?

Sikertelen tárgyalási kísérletei után az OMV jogi úton próbálja rábírni az egyesülésre a Mol menedzsmentjét. Utóbbi ellenállását elbizonytalaníthatja, hogy a hírre a befektetők még a kedvezőtlen tőzsdei klímában is felhajtották a Mol-papírok árfolyamát.

Szemfényvesztés vagy a megoldás irányába tett fontos lépés? A kívülállók megosztottak voltak a tekintetben, hogyan értékeljék az osztrák OMV AG lapzártánkkal egy időben nyilvánosságra hozott lépéseit. Mindenekelőtt azt, hogy a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel való egyesülési szándékát június 25-én bejelentető, a magyaroktól azonban mind ez idáig kosarat kapott cég a magyar bíróságok előtt pert indított a Mol ellen, mivel annak alapszabályát három pontban is a magyar jogba ütközőnek tartja.

Az osztrákok szerint például törvénysértő, hogy bár az Országgyűlés az Európai Bizottság (EB) többszöri felszólítására eltörölte a különleges jogokat biztosító aranyrészvényt (HVG, 2007. július 21.), a Mol továbbra is egy olyan elsőbbségi részvényt tart fenn a magyar államnak, amellyel az a 10 százalékos szavazati korlát eltörlésére érkező részvényesi indítványt megvétózhatja. Vagyis az állam beleegyezése nélkül a Mol feletti irányítást lehetetlen megszerezni, márpedig a Gyurcsány-kormány folyamatosan hangsúlyozza az OMV szándékaival szembeni ellenérzéseit. Bécsben egyébként diszkriminatívnak tartják, hogy a 10 százalékos szavazati korlát alól a magyar állam mentesül. Végül azon alapszabályi kitétel ellen is szót emelnek, hogy a Mol 11 fős igazgatóságából egyszerre csak hárman hívhatók vissza.

Úgy tűnik, az OMV taktikát váltott, és a kizárólag a piaci reakciók szondázására alkalmas, sikertelen szeptemberi - 32 ezer forintos - részvényfelvásárlási szándéka után most jogi eszközökkel próbálja rábírni az egyesülésre a Mol menedzsmentjét. Ebben kétségtelenül a kezére játszanak az éppen az ő szándékainak kitudódása miatt csaknem a legteljesebb ötpárti konszenzussal sebtében összerántott, eufemisztikusan a hazai stratégiai cégek védelmét szolgálónak elkeresztelt lex Mol szarvashibái. A hazai honatyák ugyanis annyira meg akarták óvni a koronaékszernek kikiáltott Molt, hogy annak védelmét többszörösen bebiztosították, s ebbéli igyekezetükben olyan paragrafusokat is megalkottak, amelyek sérthetik az EU szabad tőkemozgásra vonatkozó alapelveit. Az emiatti EB-tiltakozásba és a magyar kormánynak január közepéig adott határidőbe kapaszkodik bele most az OMV, egyúttal azt az értesülését is megosztva a nyilvánossággal, hogy az EB továbbra is vizsgálja a magyar állam "aranyrészvény"-konstrukcióit, jelesül a Molban fennálló szavazatelsőbbségi részvényét.

Ennyivel azonban nem elégszenek meg a sógorok. A HVG értesülései szerint Brüsszelben már érdeklődtek, milyen típusú információkat kell összegyűjteniük ahhoz, hogy hivatalosan elindítsák az OMV-Mol esetleges fúziójára vonatkozó EB-felülvizsgálati eljárást. Ezt bármelyik cég kérheti, amely egy másik társasággal való egyesülésre készül - függetlenül attól, hogy a közeledést a célpont igazgatósága barátságosnak vagy ellenségesnek minősíti. Az eljárás során az EB közli, milyen feltételekkel adná áldását a fúzióra. Például a közös cégnek el kellene adnia eszközei egy részét, nehogy azok koncentrációja csorbítsa a versenyt.

Az egyesülés ára (Oldaltörés)

A Mol a legutóbbi időkig egyebek közt elsősorban arra hivatkozva ellenezte az OMV-vel való egybekelését, hogy az ő Brüsszelből szerzett előzetes információi alapján a két cég összesen három kőolaj-finomítója - az OMV által tulajdonolt schwechati, valamint a molos százhalombattai és pozsonyi - közül az egyiknek mindenképpen búcsút kéne inteni, s ez nagy valószínűséggel a magyarországi lenne. Márpedig ez nemcsak magyarok utcára kerülésével járna együtt, de az energiaellátás vonatkozásában Magyarországot is kiszolgáltatottabbá tenné - szól a Mol-menedzsment indoklása.

A magyar olajcég menedzsmentje egészen hétfőig mereven elutasította annak lehetőségét, hogy e gondolatmenet logikája alapján a Mol kész lenne tárgyalni, ha az áldozat a schwechati finomító lenne. Az osztrák Industriemagazinnak azonban Horváth Ferenc alelnök, a termék-előállítási és kereskedelmi divízió ügyvezető igazgatója kikotyogta, hogy a Mol csak akkor tudná elképzelni az OMV-vel való egyesülést, ha annak ára Schwechat értékesítése lenne. A Moltól expressz jött a cáfolat, miszerint alelnöke nem társasági szintű együttműködésről vagy egyesülésről beszélt, kizárólag a finomítói üzletágról mondott véleményt, sorra véve azokat a területeket, amelyeken ésszerű a két régiós mogul számára az együttműködés, s amelyeken nem. Ettől még tény, hogy az OMV június 25-étől tartó próbálkozásai óta először nevezte meg egy Mol-vezető az egyesülési szándék elfogadásának fő feltételét. Ezzel egyúttal életre lehelte azt a hónapok óta magát makacsul tartó piaci pletykát, miszerint a Molnál is tisztában vannak azzal, hogy a fúzióra előbb-utóbb mindenképpen sor kerül, annak feltételein azonban mindkét fél minden eszközt bevetve dolgozik. Több elemző is úgy véli, két-három éven belül mindenképpen létrejön az egyesülés.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Mol kedd délutáni közleményében szükségesnek látta hangsúlyozni: korábban tett már eszközalapú együttműködésre vonatkozó ajánlatot az OMV részére, melyet azonban az elutasított. Hozzátéve: felkészült arra, hogy akár az OMV-vel is megvitasson olyan kezdeményezéseket, amelyek értéket teremtenek. Ha azonban az osztrákokkal való egyesülés ára a százhalombattai finomító eladása lenne - elemzők szerint nagy valószínűséggel egy orosz cégnek -, akkor az a Mol számításai szerint éves szinten mintegy 50 milliárd forinttal csökkentené az üzleti eredményt. További 5-10 milliárd pedig azáltal eshet ki, hogy a Mol és a magyar állam között fennálló szerződés értelmében az olaj- és földgázkitermelés után 2020-ig fizetendő járadék nőhet, ha a Mol tulajdonosi szerkezetében változás áll be.

A részvényesi érdekekre hivatkozó Mol-mendzsment számára ugyanakkor figyelmeztető lehet, hogy a tőzsdei befektetők kifejezetten örülnének a két társaság egybekelésének. Legalábbis erre utal, hogy az OMV keddi lépéseinek hírére a Mol-részvények árfolyama több mint 3 százalékkal, 25 600 forintra ugrott a Budapesti Értéktőzsdén, miközben a többi papír folytatta az amerikai jelzálogpiaci válság augusztus eleji kirobbanása óta megszokott libikókázását. A befektetők ugyanis az OMV fellépéséből az egyesülési esélyek növekedésére következtettek. Vagyis a reakció ugyanúgy pozitív volt, mint a szeptemberi 32 ezer forintos OMV-felvásárlási szándék megszellőztetésekor. A kezdetektől fogva fúziópárti Wood brókercég rögtön vételre is javasolta a Mol-részvényeket, a többi elemző azonban lapzártakor még kivárt.

Csabai Károly

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Gazdaság

OMV-Mol vita: nőtt a Mol árfolyama

Átmeneti lehet a Mol árfolyamának délelőtti 2,5 százalékos emelkedése - mondta Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője.

MTI Gazdaság

Pert indított a Mol ellen az OMV

Az osztrák olajipari cég, az OMV magyar bíróságok előtt pert indított a Mol Nyrt. ellen, mert szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal.

Pénzügyek

Gyógyhír Indiából

Az indiai Bombaytől mintegy 200 kilométerre fekvő Vapiban legkorábban 2009-ben elkezdődhet a hatóanyagok gyártása a...

Félúton jár a Mars felé az új NASA-robot, amire igen fontos küldetést bíztak

Félúton jár a Mars felé az új NASA-robot, amire igen fontos küldetést bíztak

Bele lehet szeretni egy polipba?

Bele lehet szeretni egy polipba?

Vidnyánszky Attila koronavírusos

Vidnyánszky Attila koronavírusos