A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott portfolió-befektetői pozíciók változásáról, januárban 174 - a felzárkózó térségi adósság- és devizapiacokon összesen 380 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - alap adatait összegezte.

A Londonban kiadott e havi jelentés szerint az alapok portfolióiban tartott forintpiaci befektetésekben a hosszú - vagyis a későbbi forinterősödésre játszó - pozíciók mutatója a decemberben és a novemberben mért plusz 0,7-ről, vagyis enyhe felülsúlyozottsági szintről éppen 0,7-del, nullára csökkent.

Az elemzés szerint a pozícióleépítést mutatta az euró forintárfolyamának megugrása 260 fölé. A JP Morgan havi felméréseiben arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat a ház - az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva - plusz 10-től (jelentősen felülsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel.

A JP Morgan forintpiaci indexe 2006. decemberben emelkedett hosszú idő óta először a felülsúlyozottságot jelző pozitív tartományba, és tavaly az év jó részében ott is maradt.

Az eddigi mélypont a 2006. júniusi forint-alulsúlyozottsági index - mínusz 2,9 - volt. Ez az eddigi legalacsonyabb mutató Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta; ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac először csalódással fogadta a kormány az idő tájt ismertetett költségvetési konszolidációs csomagját.

A feltörekvő piaci súlyozottsági pozíciók havi változásáról közölt januári jelentésében a cég azt írta: jóllehet Magyarország továbbra is az egyetlen olyan gazdaság a térségi négyek közül, ahol a JP Morgan csökkenő folyómérleg-hiányt vár, a csökkenés mértéke azonban jó eséllyel kisebb lesz a ház által jósoltnál. Mindemellett a működőtőke-beáramlás - bár növekedni fog - a ház várakozása szerint a folyó hiánynak kevesebb mint a felét fedezi 2008-ban, áll a londoni elemzésben.

A magyarországi kamatkilátásokról a JP Morgan januári befektetői felmérésében az áll: a cég közgazdászai nem látnak ugyan változásokat a magyar gazdaság alapmutatóiban, az MNB alapállása azonban keményebbé vált, és a jegybank gyakorlatilag felszámolta enyhítésre hajló irányvonalát.

A JP Morgan azonban továbbra is 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést jósol 2008-ra Magyarországon, elismerve, hogy ez "galamb" előrejelzés. (Az elemzői zsargonban a szigorításra utaló, kemény jegybanki alapállást a "héja", az enyhítésre hajló irányvonalat a "galamb" szóval illetik).

Az MNB Monetáris Tanácsa az idei első ülésen ismét változatlanul hagyta a 7,50 százalékos jegybanki alapkamatot, de elhangzott egy negyed százalékpontos emelési javaslat is, amit több nagy londoni ház elemzői egyöntetűen "meglepőnek" neveztek. Így minősítette a felvetést a JP Morgan is, kiemelve, hogy a jelenlegi magyarországi környezetet "az összeomló belső fogyasztás" és a másodlagos inflációs hatások hiánya jellemezi. A cég szerint az emelés megemlítése "minden bizonnyal" csak kemény retorikai fogás volt, a forint erősítése végett.

A BNP Paribas befektetési csoport e héten Londonban közzétett új, heti visszatekintő felzárkózó piaci elemzése egyenesen "komoly meglepetésnek" nevezte a múlt héten elhangzott MNB-kamatemelési javaslatot. A monetáris tanácsi ülés kemény hangvétele miatt a ház ugyan februárról májusra tolta ki a következő magyarországi kamatcsökkentés időpontjára adott előrejelzését, elemzésében azonban úgy vélte: a magyar gazdaság már 2007 második-harmadik negyedében is kizárólag az export révén kerülte el a teljes körű recessziót, és "valószínűtlen, hogy a komor gazdasági összkép egyhamar derűsebbé válik".