szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint eddig 41,4 millió 1 forintos illetve 53,5 millió 2 forintos áramlott vissza a jegybankba, ez a forgalomban lévő állomány 4, illetve 6 százaléka - tájékoztatott az MNB kommunikációs osztálya.

A jegybankban arra számítanak, hogy a legnagyobb beváltási hullám - a jótékonysági akciók miatt - márciusban és áprilisban várható. Az MNB szakértői szerint a nemzetközi tapasztalatok szerint egyébként a kiscímletű érméknél a visszaáramlási arány nem éri el a 10 százalékot.

Érdekesség, hogy az egy- és kétforintosok bevonásának szeptember 21-i bejelentése óta az 5 és 10 forintosok "áramlási iránya" is megváltozott: 6 millió illetve 1 millió darab jött vissza ezekből a pénzérmékből az MNB-be.

A jegybankban a jótékony célú gyűjtésekkel kapcsolatban közölték: eddig 65 szervezet jelezte náluk, hogy az MNB-be beviszi a gyűjtött érmét, összesen 9,6 tonnát mintegy 4,8 millió forint értékben. Az MNB ez év július 31-ig kedvezményesen fogadja a jótékony célú gyűjtéssel foglalkozó szervezetek pénzeit.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szombaton, 2008. március 1-jén kivonja a készpénzforgalomból az egy és két forintos érméket, Idén márciustól a kereskedelmi bankokban, a takarékszövetkezetekben valamint a posta fiókjaiban legalább fél évig lehet még beváltani az 1 és 2 forintosokat, a MNB-ben pedig egészen 2013. március 1-ig.

A Magyar Nemzeti Bank egyik fontos feladata, hogy a lakosságot és a gazdaságot megfelelő mennyiségű, minőségű és címlet-összetételű készpénzzel lássa el. Azért döntöttek a kis érmék kivonásáról, mert elemzések azt mutatták, hogy az 1 és 2 forintos aprópénzeket az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használják, azok önmagukban nem rendelkeznek számottevő vásárlóértékkel. A gyártott érmék nagy része elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többlet ráfordítást jelentett az MNB-nek.

Mivel márciustól már nem lehet 1 és 2 forintossal fizetni, így a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél az egyes tételeket nem, de a számla végösszegét kerekíteniük kell. A végösszeg a készpénzes vásárláskor mindenképpen 0-ra vagy 5-re végződik majd a kerekítés után.

A kerekítés szabálya - a parlament által a közelmúltban elfogadott jogszabály szerint - a következő: "a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0, a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5, az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5, a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0 forintra végződő összegre kell kerekíteni".

A törvény kimondja, hogy a bankkártyával való fizetés elfogadója dönthet úgy, hogy a bankkártyával való fizetés elfogadása során a kerekítési szabályokat alkalmazza. Erre a tényre a bankkártya tulajdonosának figyelmét kifejezetten fel kell hívni. Az esetleges bankkártyás fizetés és elektronikus pénzmozgás esetén azonban a kerekítés nem kötelező.

A szociális, társadalombiztosítási, illetve munkanélküliek ellátására vonatkozó előírások alapján, míg a hagyományos kerekítéseknél a számla végösszegét nullára vagy ötre kell kerekíteni a kerekítés általános szabályai szerint lefelé vagy felfelé, addig a szociális és tb-jellegű kifizetések esetében kizárólag felfelé szabad kerekíteni, ebből a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 100 millió forint többletkiadása származik a költségvetésnek.

A kerekítés során jelentkező különbözetről nem kell bizonylatot kiállítani és a pénztárgépek átállítása is csak lehetőség, a kerekítés különbözete nem képezi az áfa-elszámolás alapját.

AZ MNB tájékoztatása alapján a kerekítési különbözet vagyoni előnynek vagy hátránynak nem minősül, arról bizonylat kiállítása, illetve annak bizonylaton történő feltüntetése nem kötelező. A kerekítések sorozatából esetlegesen adódó pénztárhiány vagy többlet egyéb ráfordítás vagy egyéb bevétel jogcímen számolható el.

A "kerekítési törvény" nem írja elő a pénztárgépek átállítását. Az, hogy ezt egy vállalkozás megteszi-e, kizárólag saját üzletpolitikai döntésétől függ.

A kereskedők eldönthetik, hogy átállítják a pénztárgépeket, ezzel is segítve az ügyfél-tájékoztatást, vagy a kerekítési különbözettel kapcsolatos pénztárhiányra, illetve többletre a pénztárosaik részére egy "tolerancia-szintet" állapítanak meg.

A MNB számításai szerint az 1 és 2 forintos érmék megszüntetésével az ország nemzetgazdasági szinten mintegy 3-4 milliárd forintot takarít meg éves szinten, beleértve a nem gyártásból származó megtakarítást, a tárolás, forgalmazás, szállítás, gyűjtés, csomagolás, őrzés továbbiakban nem jelentkező költségét is.

Ami a pénztárgépek esetleges átállításának költségét jelenti, az APEH-től származó információk szerint ezek költsége hozzávetőleg 22 milliárd forint lenne, ha a törvény szándéka ellenére minden egyes pénztárgépet átállítanának - tudatta az MNB.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Vállalkozás

Az ötforintos kerekítést fel kell tüntetni a számlán

Az adóhatóság megjelentette legújabb tájékoztatóját a forgalomból kivont egy- és kétforintos érmékkel kapcsolatos teendőkről. A tájékoztató jelentős többlet-kötelezettségeket ír elő egyes számlázási vagy nyugtaadásra alkalmas rendszerekkel kapcsolatban.

MTI Gazdaság

Az MNB 10 ezer forint alatt ingyen váltja be az 1 és 2 forintosokat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 160 millió forintot költ az 1 és 2 forintos érmék 2008. március 1-jétől esedékes bevonásával kapcsolatos hirdetésekre. A Közbeszerzési Értesítőben megjelentek szerint a Media Insight Médiaügynökség Kft. nyerte el a nyílt gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást a feladat elvégzésére nettó 160 millió forintos keretösszegű ajánlatával. A tenderre meghívták még a MindShare Médiaügynökség Kft.-t is.