A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege piaci szereplőknek összeállított, napi felzárkózó térségi elemzései szerdai kiadása külön kitér az egészségügyi reform további sorsáról folyó magyarországi latolgatásokra.

A ház szerint „elkerülhetetlennek tűnik” egy olyan döntés, amelynek alapján az egészségbiztosítási pénztárak teljesen állami tulajdonban maradnak, miután a potenciális magánbefektetők „visszaléptek” az egészségbiztosítási piaci részvételtől, attól tartván, hogy a reformokat egy újabb, ellenzéki kezdeményezésű népszavazás „könnyedén visszafordíthatja”.

Ha azonban az egészségügyi reform visszafordításáról születnék döntés, az „hatalmas csapást jelentene” a kormány reform-erőfeszítéseire, és számos más intézkedés esetében is teljes fordulatot vetíthetne előre, áll a JP Morgan szerdai elemzésében, amely szerint a kormányra a lakosság „reformfáradtsága” és az ellenzék is nyomást gyakorol.

A ház szerint várható a 2009-es adócsökkentési tervek jelentős mértékű visszafogása, miután a kormány szeretné elkerülni az újabb negatív hitelminősítői lépéseket. A JP Morgan ezzel a Standard & Poor's múlt hét végi londoni bejelentésére utalt. A világ legnagyobb hitelminősítője – kevesebb mint másfél évvel a negatív kilátás stabilra javítása után – ismét leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a szuverén magyar adóskockázati besorolás kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy romlottak a tartós közfinanszírozási konszolidáció perspektívái.

Az indoklásban szerepelt az S&P azon vélekedése, miszerint a március 9-ei népszavazás eredménye - jóllehet nem fogja érdemben növelni az idei államháztartási hiányt - megerősítette, hogy „csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére”, és a „rosszul időzített 2009-es adócsökkentési elképzelések is ebbe az irányba mutatnak”. A Standard & Poor's már a kilátásrontás bejelentése előtt is kedvezőtlen értékelést adott a magyarországi adócsökkentési tervekről.

A forint árfolyam-ingadozási sávjának felszámolásáról összeállított február végi londoni elemzésében a hitelminősítő azt írta: a tavalyi hiánycélhoz képest több mint egy százalékpontos GDP-arányos költségvetési túlteljesítéssel - vagyis a célnál ennyivel kisebb hiánnyal - nyert plusz költségvetési mozgásteret a javasolt adócsökkentések helyett inkább a hiánycélok eléréséhez használt biztonsági tartalékként kellene kezelni.

A hitelminősítő akkori elemzése szerint a „feszített” közfinanszírozási helyzet nem nyújt teret az adócsökkentésekből eredő anticiklikus gazdaságösztönzéshez.