Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
VW Eos. A EB jobban átszabná a Volkswagen-törvényt © VW |
A közel ötven éve alkotott VW-törvény ügyét többen (például a Mol Magyar Gáz- és Olajipari Nyrt. felvásárlását tervező osztrák OMV olajcég) hasonlónak tartják – jóllehet magyar részről ezzel nem értenek egyet – a tavaly elfogadott, lex Mol néven közismertté vált magyar jogszabályhoz, amelynek célja a stratégiai fontosságúnak minősített vállalatok megvédelmezése, és amelyet Brüsszel jelenleg szintén elemez.
Októberi döntésében az EU bírósága azt mondta ki, hogy a német törvény több pontjával korlátozza a tőke szabad áramlását, és így ütközik az uniós joggal. Indoklásként egyebek között a szavazati jogok 20 százalékra limitálását, illetve a részvényesi blokkoló kisebbség 20 százalékban történő megállapítását említették.
A bizottság szerint a januárban ismertetett berlini módosítási javaslatok több elemet tartanak meg az eredeti szövegből, mint azt Brüsszel kívánatosnak tartaná. McCreevy a levélben állítólag ismét kifogásolta a 20 százalékos blokkoló kisebbségi határt. Elképzelhető, hogy ezt a hónap végi Volkswagen-közgyűlésen a Németországban általános 25 százalékra módosítják, de ez egyelőre nem vehető biztosra.
A Molnál annak idején arra mutattak rá, hogy a magyar cégnél a 10 százalékos szavazati korlátot nem törvény szabályozza, hanem a társaság alapszabálya rögzíti, ráadásul Európa számos nagyvállalatánál használnak a Moléhoz hasonló szavazati korlátokat, s erről McCreevy maga is úgy foglalt állást, hogy a minden befektető számára transzparens szavazati korlátok összhangban vannak az uniós jogrenddel.
McCreevy újabb hivatalos eljárás megindításával fenyegette meg Németországot, de egyúttal kifejezte reményét, hogy Berlin teljesíti a bizottság követeléseit – derül ki a Financial Times jelentéséből.
