Jegyzőkönyv

A Monetáris Tanács ülésének  rövidített jegyzőkönyve 2008. május 16-án jelenik meg.

A másik javaslat kamattartásra vonatkozott - tette hozzá a jegybank elnöke. Simor András elmondta: mivel az MNB inflációs célja 2009-re a 3 százalékhoz közeli, s a februári előrejelzés 3,6 százalékot mutat, a Monetáris Tanács nem várhat sokáig, ha ezt a célt el kívánja érni, mivel a monetáris politika 5-8 negyedév alatt képes hatni.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy a hazai folyamatok közül nagy a bizonytalanság a béralakulás megítélésében. Az látszik, hogy a béradatok értékelését számtalan egyedi hatás nehezíti, de a bérnövekedés meghaladta kicsit a korábbi várakozásokat, és annak is nagy a kockázata, hogy a béremelkedés csak hosszabb távon fut le az országban, azaz a bérnövekedés üteme a korábban vártnál lassabban mérséklődik. Ez utóbbi a Monetáris Tanács szerint növelheti a költségoldali inflációs nyomást. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy az inflációs adatokban egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a negatív kibocsátási rés az áruk és szolgáltatások széles körében dezinflációs hatást fejtene ki.

A nemzetközi pénzpiacok kondícióiról Simor András elmondta, jelentős változást nem érzékeltek a Monetáris Tanács tagjai a korábbiakhoz képest, úgy tűnik viszont, mintha kicsit kedvezőbb lenne az a kockázati felár, amely a régió országainak papírjait érinti. Simor András ugyanakkor megjegyezte, hogy még nehéz megítélni mi történik az idén a nemzetközi pénzpiacokon, az év második felében még sok minden történhet, de úgy néz ki, hogy például az európai pénzpiacot illetően "kiárazódtak" a kamatcsökkentési várakozások.

A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését belföldi és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik. A testület arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas infláció áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését.

A jegybank-elnök nyomatékosította: a jövőben is figyelik erőteljesen az inflációs várakozások alakulását, és ha az inflációs cél megkívánja, a következő időszakban ennek megfelelően lép majd a Monetáris Tanács.

A jegybank-elnök kérdésre válaszolva elmondta: a kamatalakulásra mindenfajta forgatókönyvet a el tud a jövőben képzelni, de a következő időszakban a Monetáris Tanács alapvető megítélését a jövő hónapban, azaz a májusban napvilágra kerülő inflációs előrejelzés alapozza meg.

Egyre közelebb a 9 százalékos kamatszinthez

A Monetáris Tanács márciusi, 50 bázispontos kamatemelésének kommentálása és a testület tagjainak nyilatkozatai felkészítették a piacokat az újabb kamatemelésre, ami így nem okozott meglepetést az elemzők szerint, akik nem zárták ki egy újabb, 25 bázispontos emelés lehetőségét májusban.

Az elemzők kis többsége negyed százalékpontos kamatemelésre, a többiek a kamat szinten tartására számítottak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank és Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is az inflációs kockázatok növekedésével indokolta a kamatemelést.

Suppan Gergely emlékeztetett arra, hogy a februári béradatok a versenyszférában a béremelések csökkenő trendjének megtörését jelezték és az inflációs kockázatokat emeli az olaj árának emelkedése is. Az elemző szerint a monetáris tanács további szigorítást is kilátásba helyezett, így nem tart kizártnak egy újabb, 25 bázispontos alapkamat emelést májusban.

A jövőt illetően nagy a bizonytalanság – mondta az elemző, hozzátéve, hogy az alapkamat alakulása nagymértékben függ a májusi inflációs jelentéstől. Ebben vélhetően felfelé módosítja az inflációs pályát a jegybank, de arra törekszik, hogy 2009 végére az infláció a 3 százalékos cél körüli szintre csökkenjen – mondta.

A forint árfolyama nem változott jelentősen a kamatemelés hatására, a piac már beárazta a 25 bázispontos szigorítást.

Nyeste Orsolya is úgy vélte, a májusi inflációs jelentés hangvételétől függ az alapkamat további alakulása. Az Erste Bank elemzője is arra számít, hogy májusban a monetáris tanács újabb 25 bázisponttal emeli a kamatot, prognózisa szerint a 8,50 százalékos kamatszint lehet a csúcs, de a jövőt illetően, mint mondta, nagy a bizonytalanság.

"A piac által várt kompromisszumnak" nevezték londoni felzárkózó piaci elemzők az MNB hétfőn bejelentett, negyed százalékpontos kamatemelését, hozzátették azonban, hogy a helyzet hamarosan megérik az ütemes pénzügypolitikai enyhítésre. Egyes vélemények szerint azonban már a hétfői szigorításra sem lett volna szükség, mert az csak meghosszabbítja a gyenge növekedési időszakot.

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési csoport felzárkózó piacokért felelős főközgazdásza a döntés bejelentése után azt mondta: "sok más jegybankhoz hasonlóan" az MNB is úgy döntött, hogy nyomatékot ad a hosszú távú inflációs cél melletti elkötelezettségének e "jelképes mértékű" kamatemeléssel. Ebben az intézkedésben "semmi olyan nincs, ami döntően megváltoztatná a (pénzügypolitikai) kondíciókat ... nagyon nehéz azonban egy jegybanknak tétlenül ülnie, és elfogadnia az inflációs várakozások emelkedését, a pénzügypolitikai környezettel kapcsolatos növekvő aggodalmakat ... (a hétfői kamatemelés) erre adott válasz", fogalmazott a londoni szakértő.

Arra a felvetésre, hogy a Cityben több elemző, recessziós aggodalmak miatt, szükségtelennek tartja a magyarországi jegybanki szigorítást, Sueppel azt mondta: ha egy jegybank nem hajtja végre az inflációs várakozások kordában tartásához szükséges kamatemeléseket a növekedési félelmek miatt, az a jegybank elveszti hitelességét. A központi banknak nem elsődleges felelőssége a növekedés generálása, elsődleges felelősségi körébe az áremelkedés stabilizálása és a pénzügyi stabilitás biztosítása tartozik. E célnak megfelelően szigorítania kell, ha az inflációs cél átlépésének kockázata látszik, fogalmazott a BlueCrest Capital Management vezető elemzője.

Sueppel szerint ugyanakkor jó esély van arra, hogy a magyarországi jegybanki kamatszint hamarosan tetőzik. Az év közepéig még széles bázisú további globális árnyomás fog hatni, és a kamatszint várhatóan 8,50-8,75 százalékig emelkedik. Azonban az erős forint, valamint az élelmiszer-komponensben belépő bázishatások révén a teljes kosárra számolt magyarországi infláció stabilizálódik, majd csökkenésnek indul, és a második félévtől "nagyon gyorsan el kell majd gondolkodni a kamatpálya visszafordításáról", mondta a szakértő.

BNP Paribas: szükségtelen volt az emelés

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza ugyanakkor már a hétfői kamatemelést is szükségtelennek nevezte. Az MNB-nél nyilvánvalóan az a meggyőződés, hogy erősíteni kell a hitelességet, mert az ellátási oldali tényezők jelenleg nem segítik a 3 százalékos inflációs cél teljesítését, a kamatemelés azonban "nem tesz jót a reálgazdaságnak ... csak tovább hosszabbítja a nagyon gyenge gazdasági teljesítménnyel jellemzett időszakot". Ez még mélyebb és még elhúzódóbb negatív kibocsátási rést eredményez, önmagában korlátozva a kereslet vezérelte inflációs nyomást a következő hónapokban, mondta az elemző. Dybula szerint ebben a környezetben a kamatemelés további problémákat fog okozni az átfogó makrogazdasági stabilitás szempontjából.

A hétfői döntés előtt többségben voltak a londoni elemzői közösségben a szigorítást várók, a várt kamatemelés mértékéről és a későbbi kamatpályáról azonban eltérőek voltak a vélemények, és több citybeli elemző vélekedett úgy, hogy hiba lenne ismét kamatot emelni. Ez utóbbi állásponton volt a nagy londoni házak közül például a Merrill Lynch. A cég múlt heti előrejelzése változatlan, 8,00 százalékon tartott kamatot jósolt hétfőre, azzal, hogy a magyar jegybanknak a márciusi fél százalékpontos szigorítás után most nem kellene emelnie, tekintve a forint "meredek" erősödését az euróhoz képest, valamint a vártnál kisebb márciusi inflációt.

Emellett a magyar gazdaság "a stagflációval flörtöl", és a "példátlanul" széles – a GDP-érték arányában 3 százalékos – negatív kibocsátási rés, valamint a kedvező bázishatások miatt a Merrill Lynch elemzői arra számítanak, hogy a fogyasztóiár-infláció éves üteme 2008 végéig 4 százalék környékére zuhan, és 3 százalékra 2009-ben.

Az agresszív magyarországi pénzügypolitikai szigorítást váró citybeli házak között van ugyanakkor a Goldman Sachs, amelynek jelenleg érvényes előrejelzése szerint a következő három hónapban 9 százalékra emelkedik az MNB-kamat. A cég elismeri, hogy ez még a piac által árazottnál is agresszívabb előrejelzés.

A ház londoni elemzői szerint azonban már a januári béremelkedési adatok is kellemetlen meglepetést hoztak az MNB-nek, és szerepük volt a márciusi kamatemelésben. A jegybank ezután lassulásban reménykedett, de februárban további gyorsulás következett.