A jegyzőkönyv

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. augusztus 15-én 14 órakor jelenik meg.

Csaknem egyhangú döntés született a Monetáris Tanács ülésén, amelyen a 8,5 százalékos kamat tartására szavazott a testület – mondta Karvalits Ferenc a hétfői tájékoztatón. Érkezett szavazat a kamat emelésére és csökkentésére is – tette hozzá a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

A forint felértékelődésének részben fundamentális, részben külső okai vannak – felelte újságírói kérdésre. A gazdaság egyensúlyi helyzete javult, a költségvetési hiánnyal együtt a külső finanszírozási igény csökkent – mondta az alelnök, aki szerint a monetáris politika március-május közötti lépései is hozzájárultak az erősödő árfolyamhoz. A forint árfolyamsávjának eltörlése is befolyásolja az árfolyam erősödését, hiszen a döntés a monetáris hatóság mozgásterét nem korlátozza – fejtette ki az alelnök. A külső tényezők között említette a feltörekvő piacok vonzerejének növekedését, illetve a befektetők kockázatvállalási készségének pozitív változását.

Arra a kérdésre, hogy a kamatemelési ciklus befejeződött-e, az alelnök nem adott egyértelmű választ, ugyanakkor kifejtette, hogy a Monetáris Tanács hónapról-hónapra vizsgálja az infláció alakulását befolyásoló tényezőket, s most úgy ítéli meg, hogy a kamat szinten tartása szükséges ahhoz, hogy az inflációs cél teljesüljön – jelentette ki Karvalits Ferenc.

A döntést követően kiadott jegybanki közlemény viszont hangsúlyozza: a Monetáris Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett. A szigorú monetáris kondíciók segítik az infláció fokozatos mérséklődését és fékezik a várakozások esetleges közvetett inflációs hatásait. Amennyiben az inflációs cél elérése a jövőben megkívánja, a Monetáris Tanács kész a szükséges lépések megtételére.

A döntés indoklása szerint emellett a Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú ütemű csökkenése jellemzi.

A monetáris politika számára meghatározó időhorizonton az infláció mérséklődését a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés segítheti, miközben az inflációs várakozások esetleges magas szinten rögzülése, valamint a globális eredetű élelmiszer, nyersanyag és energiaár-emelkedés a felfele mutató inflációs kockázatokat erősítik.

Az elmúlt két hónapban beérkezett adatok alapján az olajárak emelkedése növeli, a forint árfolyamának közelmúltban végbement erősödése pedig mérsékli az inflációs kockázatokat. A Monetáris Tanács nem kívánja megakadályozni az energiahordozók relatív árainak a megváltozott globális keresleti és kínálati viszonyokkal összhangban történő alkalmazkodását. A tanács arra törekszik, hogy ez a folyamat ne okozzon tartós inflációs nyomást.

Az inflációs és béradatok összhangban állnak a májusi inflációs előrejelzés alappályájával.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint az MNB a hétfői kamattartó döntéshez hasonlóan az idei további monetáris tanácsi üléseken sem fogja emelni alapkamatát, de jó eséllyel a kamatcsökkentést sem sieti el.

Christian Keller, a Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni felzárkózó piaci stratégiai részlegének közgazdásza a döntés után úgy fogalmazott: olyan tetőzésről van szó, ahonnan "nincs gyors csökkenés". Keller szerint ugyanis egyelőre az infláció jelentősebb lassulása sem várható, azzal együtt sem, hogy a drágulási ütem is valószínűleg már tetőzött, és hamarosan kedvező bázishatások lépnek be például az élelmiszer-komponensben. A Barclays Capital elemzője ebben a helyzetben leghamarabb 2009 első negyedének végén tartja valószínűnek az első MNB-kamatcsökkentést.

Hasonló előrejelzést adtak hétfőn a Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzői. A ház saját számítási módszere szerint a forintárfolyam-változások inflációs átszűrődési rátája Szlovákia után Magyarországon a legmagasabb a térségben, és mivel a forint az elmúlt három hónapban csaknem 10 százalékot erősödött az euróval szemben, e felértékelődés – ha tartós marad – enyhíteni fogja az MNB által a középtávú inflációs nyomással kapcsolatban táplált aggodalmakat.

Másrészről azonban a béremelkedés üteme változatlanul jelentősen meghaladja a termelékenység növekedését, ami középtávú inflációs kockázatot jelent. Emellett a befektetői hangulat is megszenvedheti, ha "a kormányra nehezedő populista nyomás miatt" romlik a költségvetési teljesítmény, vagy a hatóságok mégis az inflációs cél felülvizsgálatáról döntenek (amit a londoni Dresdner-elemzők valószínűtlennek minősítettek).

Mindent egybevetve a Dresdner Kleinwort azt jósolja, hogy hosszabb ideig a jelenlegi szinten marad a jegybanki kamat. A ház szerint ezt az előrejelzést a múlt havi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyve is megerősíteni látszik.

A cég londoni elemzői "érdekesnek" nevezték, hogy a múltkori ülésen a testület megosztottnak látszott az olajár-kiugrást spekulatív tényezőnek látók, és így kivárást szorgalmazók, valamint azok között, akiket aggaszt az olajár azonnali átszűrődésének lehetősége az inflációba és az inflációs várakozásokba.

Az MTI által a hétfői MNB-kamatdöntés előtt kérdezett londoni elemzők többsége úgy vélekedett, hogy a forint meredek erősödése és a vártnál jobb legutóbbi inflációs adat véget vetett a magyar jegybank kamatemelési ciklusának. A Cityben a Monetáris Tanácsának hétfői ülésére előzetesen már senki nem várt kamatemelést, és megjelentek az első – igaz, távlati és óvatos – kamatcsökkentési jóslatok.

Módosította eddigi magyarországi kamatpálya-előrejelzését a például a Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege is, amely korábban a legagresszívabb kamatemelési jóslatokat adó citybeli házak között volt.

A GS londoni elemzői a múlt héten közölték: a cég, amely eddigi prognózisaiban három hónapon belül 9 százalékon tetőző MNB-kamatot várt, most már nem számít további pénzügypolitikai szigorításra. Hozzátették ugyanakkor, hogy szerintük a kamatcsökkentéshez is "viszonylag magasan van a léc": az MNB nem akarná veszélybe sodorni "frissen kivívott hitelességét", és a forint is most már stabilizálódni látszik.

A Goldman Sachs ennek alapján rövid távon nem vár kamatcsökkentést sem, hacsak a forint nem erősödik 220-225 környékére. A GS jelenleg érvényes alapforgatókönyve éves távlatban valószínűsíti a 225 forintos euróárfolyam elérését.