A bankok megsegítésére hivatott mentőcsomagot Angela Merkel kancellár ismertette hétfő délután a nyilvánosság előtt. A kancellár rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a csomag a pénzügyi rendszer stabilizálását, a bankokkal szembeni bizalom helyreállítását és elsődlegesen az állampolgárok, nem pedig a bankok érdekeit szolgálja. Utalt arra is, hogy a vállalt kötelezettségek miatt nem teljesíthetők a költségvetés szanálására tett korábbi ígéretek

A hétfőn elfogadott csomag két fő részből áll. A kormány, illetve az állam 400 milliárd euró értékben garanciát vállal a bankközi hitelekre, további 70 milliárd értékben pedig közvetlen pénzügyi támogatást nyújthat az arra rászorult bankoknak, illetve biztosító társaságoknak. Szükség esetén Peer Steinbrück pénzügyminiszter szerint még további 10 milliárd euró rendelkezésre áll. Ugyancsak a pénzügyminiszter közölte, hogy mindezen túlmenően 20 milliárd euró a garanciavállalás biztosítását szolgálja, így a mentőcsomag összesen 500 milliárd eurót tesz ki.

Merkel kancellár – aki a kormány nevében a múlt héten teljes körű garanciát vállalt a magánszemélyek megtakarításaira – hangsúlyozta: a kialakult helyzetben az államnak vállalnia kellett a mentőcsomagból fakadó kötelezettségeket. A csomagot egy új pénzügyi rendszer első építőkövének nevezte. Szavai szerint az első követnie kell a másodiknak is, s ezzel kapcsolatban az új nemzetközi pénzpiaci szabályozások elengedhetetlen szükségességére és a nagyobb pénzpiaci átláthatóságra utalt.

A kancellár szerint a bankközi hitelekre vállalt, 400 milliárd eurós "történelmi" garanciával a kormány elő kívánja elősegíteni a bankközi hitelkapcsolatok újbóli felélénkülését, ami az egymással szemben bizalom megrendülése miatt az elmúlt héten csaknem a bankrendszer működésének teljes bénultságához vezetett. A kabinet azt reméli, hogy a garanciavállalással sikerül új lendületet adni a bankközi hitelforgalomnak.

A 400 milliárdos hitelgarancián túl a kormány 70 milliárd eurót irányzott elő azoknak a bankoknak a közvetlen pénzügyi megsegítésére, amelyek az elkövetkező időszakban súlyos pénzügyi-likviditási helyzetbe, s ezáltal egyfajta csődhelyzetbe kerülnének. A szigorú feltételekhez kötött közvetlen pénzügyi injekció, azaz a sajátos feltőkésítés ellenében a kormány az érintett pénzintézeteknél egyfajta tulajdoni részesedéshez – részvénycsomaghoz jut –, ez később visszavásárolható. Az állam beleszólási lehetőségei mindenképp megnövekednek az adott pénzintézet esetében, s így például csökkenthetők a menedzseri fizetések is. Mindezt a kancellár is megerősítette, hangsúlyozva: az érintett bankoknak vállalniuk kell saját felelősségüket.

A mentőcsomag harmadik részét bizonyos mérlegkészítési szabályozásoknak az enyhítése jelenti, ami a bankok számára megkönnyíti az elszámolást – illetve mérlegkészítést – a korábban folyósított, de visszafizetésre nem került, úgynevezett "bedőlt hitelekkel". A mentőcsomag az 2009 végéig hatályos.

A kormány által elfogadott tervezet hivatalos szándék szerint már a hét első felében a német parlament elé kerül, s annak támogatása várható. Az ellenzéki pártok ugyanis már előzetesen jelezték, hogy – fenntartásai ellenére – a rendkívüli helyzet miatt nem támaszt akadályt a mentőprogram elfogadása elé. A parlamenti jóváhagyási eljárás a hét végéig minden bizonnyal lezárul, majd ezt követően az államfő, Horst Köhler aláírásával az törvényerőre emelkedik. Támogatást, s közvetlen részvétel ígért a pénzügyi mentőcsomagban a német tartományok többsége is. Részvételük értesülések szerint mintegy egyharmadot tesz ki.

Rendkívüli sajtókonferenciáján Merkel kancellár is megerősítette, hogy a mentőcsomagban vállalt kormányzati kötelezettségek miatt az államháztartás 2011-ig történő, teljes szanálására korábban tett ígéret nem tartható. Azaz nem biztosítható, hogy 2011-re a bevételi, illetve a kiadási oldalon teljesen kiegyensúlyozott, új adósságok nélküli költségvetés jöjjön létre. Merkel ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a beruházások, illetve a szociális ráfordítások előirányzatai változatlanok maradnak. A kancellár közvetve megerősítette azokat a korábbi értesüléseket is, amelyek szerint a jövő évre előirányzott gazdaságnövekedési célkitűzéseket erőteljesen lefelé módosítják.

A német kormány hétfőn azt követően döntött a hivatalos nevén pénzügyi stabilizálási alapról, hogy előző nap ezt célzó közös akciótervben állapodtak meg az euróövezethez tartozó országok vezetői.