Kovács Árpád szerint az országgyűlési vita során az átdolgozott költségvetés nagy mértékben átalakulhat, elsősorban biztonsági, tartalékképzési, valamint finanszírozási szempontból. A szervezet elnöke, újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a költségvetési tervezet legnagyobb kockázatai a gazdasági makropálya számaiban, az adóbevételek teljesíthetőségében, valamint a teljes körű társadalmi hatáselemzés hiányában rejlenek.

Rosszabbul élünk, mint négy napja

Minimális gazdasági növekedés, stagnáló életszínvonal, csökkentett államháztartási hiány - így summázható a pénzügyi válság árnyékában átdolgozott jövő évi költségvetési törvény tervezete. Bár parlamenti elfogadtatására van esély, szavatossága nem garantálható. A pénzügyi krach és az új költségvetés című HVG-cikkhez kattintson!

Az ÁSZ szerdán délután közétett jelentésében kifejtette: a költségvetésben végrehajtott változások nem tükrözik azoknak a problémáknak a kezelését, amelyek korábban a törvényjavaslat visszavonását és átdolgozását indokolták a kormány számára. Kiemelték: a tervezőmunka feltételrendszere a 2009. évi költségvetés tervezésénél sem tette lehetővé a minden szempontból megalapozott költségvetési előirányzatok kialakulását, helyette az alkufolyamatok során kialakult keretszámok visszatervezésének folyamatává vált. A szervezet szerint a költségvetési tervezési rendszer - ÁSZ által évek óta szorgalmazott - megújítása nem halasztható tovább; különösen hátrányos az előírt, a tájékozódást és a döntéshozatalt segíteni hivatott összegző kimutatások hiánya.

A pénzügyi válság következtében előtérbe került az állami költségvetés hiányát és lejáró adósságait finanszírozó források pénzpiaci érzékenysége, így a 2009. évi átdolgozott költségvetési törvényjavaslatban fokozottabban jelentkezik az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtésére irányuló gazdaságpolitikai törekvés.

A költségvetési törvényjavaslatban a 2009. évi költségvetés tervezett elsődleges egyenlege szufficitet mutat, mind a központi költségvetés, mind az államháztartás szintjén. A szufficit összege a visszavont költségvetési javaslathoz képest a központi költségvetésben 31 százalékkal, az államháztartásban 55,8 százalékkal magasabb.

Az ÁSZ hangsúlyozta: válság elhúzódása és a reálgazdaságra gyakorolt negatív hatása meghatározza az EU és a magyar gazdasági fejlődés lehetőségeit, valamint a 2007. novemberi konvergencia programban szereplő makrogazdasági célok teljesülését, továbbá jelentős kockázati tényezőként lehet jelen a 2009. év és a további évek gazdasági növekedésének alakulásában.

A törvényjavaslati makropálya megvalósulását számos kockázati tényező befolyásolhatja. Ennek alapján a törvényjavaslatban már a mérsékelt ütemű kivitelbővülés jelenik meg, azonban a kedvezőtlen exportpiaci hatások következtében a makropálya szerinti exportnövekedési ütem továbbra is kockázatos, ami kihatással lehet az importigény és a gazdasági növekedés alakulására is - írja az ÁSZ.

Az ÁSZ kifogásolja még, hogy továbbra is késik a költségvetési biztonságot garantáló közpénzügyi fegyelem teljes körű szabályrendszerének megalkotása. A prognosztizált makrogazdasági folyamatok kockázatából származó költségvetési hatások mérséklése az ÁSZ szerint megkívánta volna a 2008. évinél is magasabb tartalék képzését; e mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a tartalékokkal való felelős gazdálkodásra is - fűzték hozzá.

A jelentés szerint a 2009-re tervezett személyi jövedelemadó előirányzat teljesülése valószínűsíthető, míg az áfa bevételi előirányzat összege túlzott, az egyszerűsített vállalkozói adó (Eva) tervezett előirányzatának realizálása pedig alacsony valószínűségű. A szervezet kiemelte továbbá, hogy az előző évi finanszírozási tervben esetleg bekövetkező változások, a 2009. évi magasabb nettó finanszírozási igény, a változó befektetői megtakarítási szerkezet, a külföldiek forint és deviza vásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, valamint az állampapír-piaci hozamszint prognózistól eltérő alakulása jelentős kockázati tényezőként jelentkezhet a 2009. évi finanszírozási terv teljesülésénél.

A társadalombiztosítási alrendszert érintő bevételi előirányzatok számításai a makrogazdasági mutatók teljesülése esetén összességében reálisnak tekinthetőek. A nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítási alapok pénzügyi egyensúlya más módon nem lenne biztosítható - olvasható a jelentésben. Hozzátették: a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó (szabályozott) forrásai a visszavont törvényjavaslathoz képest 5,2 milliárd forinttal növekednek.

Az ÁSZ jelentésében a költségvetési javaslat megalapozottságát, és a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét véleményezte, amelynek alapján az Országgyűlés és a kormány számára is javaslatokat fogalmazott meg. A parlament számára a szervezet többek között a költségvetési törvényjavaslatban szereplő valós tartalékok összegének, a GDP legalább 1 százalékával történő emelését, valamint a költségvetési törvényjavaslat módosítását kezdeményezte, annak érdekében, hogy a központi egyensúlyi tartalék felhasználásának feltételei objektív, a nemzetgazdaság teljesítményét kellően reprezentáló mutatószámhoz kötöttek legyenek.

Szili Katalin az ÁSZ-jelentés átvétele után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a jövő évi költségvetésről szóló általános parlamenti vita 2008. november 3-án kezdődik, míg a bizottsági ülések már a jövő héten elkezdődhetnek.