A pesszimista alaphangot csütörtökön Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa adta meg kijelentve: módosítani kell a korábbi előrejelzéseket, mivel a válság esetleg nem is ér véget jövőre. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a gazdaságélénkítés lehet az egyik legfontosabb feladat az EU-ban.

A biztos borús jóslatát erősítette, hogy októberben erősen lassult a bankközi hitelezés növekedése, valamint viszonylag gyorsan lassult a lakossági hitelezés bővülése is, bár a pénzügyi szektoron kívüli vállalatok hitelellátása továbbra is jól tartotta magát, még mindig rekord közeli ütemben nőtt, derült ki az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön megjelent statisztikájából. A lakosság számára viszont érezhetőbben tovább rosszabbodott a helyzet. A lakáshitelezés évi növekedése októberben 3,3 százalékra lassult a szeptemberi 3,8 százalékról, a fogyasztási hitelezésé szintén 3,3 százalékra, de 4,3 százalékról.

Az euróövezetben novemberben az átlag szintjén tovább romlott a gazdasági bizakodás: az Európai Bizottság csütörtökön megjelent felmérésében az átfogó hangulatmutató 74,9 pontra - több mint 15 év óta a legalacsonyabbra - csökkent az októberi, lefelé módosított 80,0 pontról. Utoljára februárban volt, 100,2 ponton, többségi bizakodást jelezve 100 pont fölött a mutató, azóta folyamatosan csökken, a pesszimisták mind nagyobb többségét jelezve.    

Csütörtökön két északi ország is bejelentette: 2009-ben jelentősen zsugorodik országaik teljesítménye. Lettország a korábbi 3,5-3,9 százalékos GDP csökkenés helyett a jövő évre mínusz öt százalékos kibocsátás csökkenést vár, míg Észtországban az ország pénzügyminisztériuma szerint akár 3,5 százalékos is lehet a recesszió.

Magyarországon a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos adatokat várták, hogy mennyire jelzik a válságot - egyelőre nem túlzottan. Az elbocsátások még nem jelentek meg erőteljesen a Központi Statisztikai Hivatal által csütörtökön közzétett augusztusi-októberi magyar munkanélküliségi rátában: a elmúlt három hónap 7,7 százalékos rátája megegyezett a harmadik negyedévivel és 0,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkahelyek elvesztése nemcsak Magyarországon jelent problémát: a pénzügyi válság miatt a szlovákiai dél-komáromi ipari parkban egyre több hír érkezik elbocsátásokról, kényszerpihenőkről. A napokban mintegy kétezer ember, köztük nagyon sok szlovákiai, naponta ingázó ember került-kerül utcára - azok, akik munkaközvetítő cégekkel álltak szerződésben.

A magyar kormányzat is a gazdaságélénkítésben látja a kivezető utat. Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára csütörtökön, Visegrádon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által szervezett konferencián kijelentette: a stabilitás érdekében a kiemelt feladatok között szerepel a munkahelyek megtartása, valamint az új munkahelyek teremtésére a vállalkozókat járulékcsökkentő konstrukciók bevezetésével igyekezik érdekeltté tenni a kormányzat. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány hat pontból álló tervet állított össze, amelynek megvalósítására az európai uniós pénzek átcsoportosításával 1.400 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A nap rossz híre Magyarországon az volt, hogy az autóipar általános válsága miatt összesen hetven dolgozójától vált meg egy mezőberényi alkatrész-gyártó cég. A jó pedig az, hogy a Magyarországon 12-15 ezer alkalmazottat foglalkoztató svéd cégek egyelőre nem terveznek elbocsátásokat, sőt több száz ember felvételét tervezi az IBM a székesfehérvári, operációsrendszer-támogatással, adattárolás-kezeléssel és rendszerhálózatok távfelügyeletével foglalkozó központjába.