Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Nincs másik gazdaságpolitikai intézkedéssorozat, amelyiknek a „születésnapjáról” rendszeresen megemlékeznének. Egyedülálló abban is, hogy még ma is heves vitákat vált ki. Pontosan 14 évvel ezelőtt lépett érvénybe a Bokros-csomag. Visszatekintésünkben a születésekor tapasztalt körülményeket elevenítjük fel.
Bár 1995. március 13. nem péntekre esett, sokaknak mégis felérhetett ezzel, amikor útjára indították az 1995. március 12-én vasárnap meghirdetett, Bokros-csomag néven elhíresült intézkedéssorozatot. Az azóta is mumusként emlegetett stabilizációs program a nevét beterjesztőjéről, Bokros Lajos akkori pénzügyminiszterről kapta ugyan, de előkészítésében, kidolgozásában mások mellett a korábbi pénzügyminiszternek, Békesi Lászlónak és Surányi Györgynek, az MNB akkori elnökének is jelentős része volt.
A csomag bevezetését számos kényszerítő körülmény váltotta ki, amelyek a maitól lényegesen különböző helyzetet alakítottak ki, mégis mintha visszaköszönnének a mai gazdasági problémák is. Horn Gyula akkori miniszterelnöknek A Hét című tévéműsorban tett kijelentése szerint az ország az államcsőd felé haladt. Magyarország GDP-je 1990 és 1993 között 20 százalékkal, az ipari termelés 35, a mezőgazdasági pedig 45 százalékkal csökkent. A magánfogyasztás, illetve a jövedelmek és átlagkeresetek reálértéke esett, a munkanélküliségi ráta 10 százalék fölött állt, az inflációs várakozások pedig meghaladták a 25 százalékot.
Surányi György, Horn Gyula, Bokros Lajos. Stabilizációs sokkterapeuták © Müller Judit |
A magyar gazdaság gyors egyensúlyromlását 1992-93 között a gazdaság élénkítését és az infláció letörését egyidejűleg megcélzó gazdaságpolitika idézte elő – írta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa az ezredfordulón a Hetek című közéleti hetilapban megjelent cikkében. A folyó fizetési mérleg hiánya 1994-ben az éves GDP 9 százalékára rúgott, de ezzel párhuzamosan emelkedett a külső eladósodás mértéke is, amely 1994-re elérte a GDP 45 százalékát. Az egyensúly megbomlása az államadósságban is tükröződött, amely 1993 és 94-ben meghaladta a GDP négyötödét. A helyzetet súlyosbította, hogy az állam finanszírozási igénye úgy duzzadt fel, hogy csak rövid lejáratú állampapírok kibocsátásával tudták fedezni, hosszabb távú papírokat nem tudott eladni az állam.
Magyarországnak ebben az időben a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) nem volt megállapodása, és a Bokros-csomag bevezetésére erős kényszerítő körülményként hatott, hogy a magyar kormánynak nem sikerült tető alá hoznia a készenléti hitelmegállapodást. Ez a befektetőknek is negatív üzenetet küldött, ami 1995 elején már azzal a kockázattal járt, hogy Magyarország nem lesz képes megújítani a külföldi hiteleit, és esetleg nem tudja teljesíteni a fizetési kötelezettségeit.
Mindezek ellenére az 1995 tavaszára összeállt intézkedéssorozat jellegét és szigorúságát egyes vélemények szerint nem a hazai gazdaság teljesítménymutatói, hanem elsősorban olyan külső tényezők diktálták, mint a mexikói pénzügyi válság kirobbanása. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a latin-amerikai térségre vonatkozóan rengette meg a befektetők bizalmát, hanem más feltörekvő országok, így a kelet-európai régió iránt is. A bizalomvesztés azonban a hazai lakosságnál is megmutatkozott, amit a devizabetétek gyors kiáramlása jelzett. Ebben a helyzetben nem maradt más választás sokak szerint, mint egy olyan gazdaságpolitikai irányváltás, amely egyszerre orvosolta a bajokat és építette vissza az ország iránti bizalmat.
Bokros Lajos 25 pontban tette közzé gazdaságpolitikai koncepcióját, amely a növekedést és az egyensúly megtartását egyformán fontos célnak tekintette. Az intézkedésekkel azt akarták elérni, hogy az export növelésével többlet-devizabevételhez jusson az ország. Ez alapozta meg a gazdasági növekedést a pénzügyi egyensúly javításával, a növekedés motorjává pedig ugyancsak az exportot tették.
Az intézkedések során a kormány minden lehetséges eszközt megragadott az egyensúly rövid távú helyreállítására. A forintot kilenc százalékkal leértékelték, és bevezették a csúszó leértékelést, amelynek során további három hónapig 1,9 majd havonta 1,3 százalékkal csökkent a nemzeti valuta értéke. Ennek eredményeként az addigi hektikus leértékelések helyett kiszámítható lett a forint romlása, amellyel a spekulációt is sikerült visszaszorítani, megerősödött a forint iránti bizalom és a monetáris politika szavahihetősége. A leértékelés emellett jelentősen megerősítette a hazai exportot, hiszen az exporttermékek valutában számolva olcsóbbak lettek. A csúszó leértékelés ráadásul ezt a lökést hónapról hónapra, kiszámíthatóan nyújtotta a vállalatoknak.
Nem volt alternatíva? © MTI |
Ennek ára viszont egyrészt az átmenetileg lassuló gazdasági növekedés, továbbá az éves 28,2 százalékot elérő gyorsuló infláció volt. Ez a periódus súlyos társadalmi áldozatokat is követelt. A megszorítások ugyanis a bérből és nyugdíjból élőket sújtották leginkább. A társadalmi áldozatvállalás – egyes vélemények szerint – a pénzügyi deficitet nem szüntette meg, csak szociális deficitté konvertálta.
A csomag bevezetése nemzetközi szinten sikernek bizonyult, hiszen ennek köszönhetően egy évvel a bejelentés után sikerült megállapodást kötni a Valutaalappal, és Magyarország még 1996 tavaszán az OECD tagjává vált. Utóbbi jelentősége abban rejlik, hogy enélkül sem a NATO-felvételben, sem a várható európai uniós tagságban nem reménykedhettünk volna.
Belpolitikailag azonban a csomag nem aratott osztatlan sikert, ami meglátszott a kormánypártok – és elsősorban az SZDSZ – népszerűségének alakulásán is. A Bokros-csomagot ellenzők véleménye szerint a kormányzat 1995-ben választott stratégiája téves diagnózison alapult, közgazdaságilag rossz irányba indult el. Az 1995-ös évet követő időszak gazdasági fellendülése szerintük nem "a csomagnak" köszönhető, hiszen az recesszióval és egyes lehetőségek elmulasztásával járt. Az e táborhoz tartozók kétségbe vonják azt is, hogy az intézkedéssorozat tartós makrogazdasági stabilizációt hozott volna.
Számos közgazdász azonban úgy véli, jóval súlyosabb áldozatokat követelt volna, ha a kormány 1995 márciusában nem szánja rá magát a drasztikus kiigazító lépésekre.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
Berg Dániel a történtek után betegszabadságra ment, a feladatait magához vonta a II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely.